 |
|  |
 |
|
 |
 |
 |
Pihenőparkok, emlékligetek |
 |
|
 |
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
Hazánk nagyobb városaiban a közcélú pihenőparkok a XIX. századtól alakultak ki. Egyrészt úgy, hogy a felvilágosult főurak kastélyaik kertjét megnyitották (Margitsziget, Károly-kert), másrészt kulturális intézmények kertjéből (múzeum, egyetem), végül már tudatos várospolitikai, társadalmi szemléletből.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Írta: Szegedi Éva Dátum: 02.19.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
A Margitszigeti tájképi park |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A budai Várral azonos időben (1250 körül) a Nyulak-szigetén is építkezés kezdődött. IV. Béla Margit nevű lánya a veszprémi domonkos rendi apácáknál nevelkedett, de Mária királyné - hogy közel tudja lányát a királyi udvarhoz - kolostort alapíttatott a szigeten. Ide költözött be a rend 1251-ben, és itt élt Margit királylány egészen haláláig (1270). A kolostor felépülte után nem sokkal az északi szigetcsúcson az esztergomi érsek várat, a premontrei szerzetesrend pedig Szent Mihályról elnevezett templomot és prépostságot alapított, a Szent János lovagrend pedig kórházat épített. Talán a kórház mellett létesülhetett az első hazai gyógynövénykert (hortus infirmariae).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.17.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hajdan híres Orczy-kert látásáért még a külföldiek is felkeresték Pestet. Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró (1718-1789) poéta vásárolta meg 1783-ban. A több telekből álló, ligetes, nádas, tavas majorságok, jó vadászterületnek kínálkoztak a főváros közelében. Halála után második fia, László (1750-1807) látott hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének kialakításához.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.05.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A rákosi homoktenger határterületén, a Duna hordaléktalaján jött létre az ország legszebb közparkja. IV. Béla adományaként a nyulak-szigeti domonkos rendi apácák birtokába kerül az "Ökördűlő"-nek nevezett legelő. Az 1298. XXXIV. tc. szerint Szent György napján évente itt tartották a rendi országgyűlést, és a táborozás következményeként talajmozgás (defláció) jelentkezett, a növények pusztulni kezdtek.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.29.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A homokos terület jószerével használatlan volt 1855-ig, amikor védőfásításként akácot telepítettek a futóhomok megkötésére, de a víz hiánya miatt a fák alig fejlődtek.
A városi építkezések megindulásával sok homokot termeltek ki, és a gödröket törmeléklel töltötték fel. 1867-ben a Királyi Szépítő Bizottmány rendezni igyekezett a területet, ezért Fuchs Emil főkertész irányításával Városi Kertészetet és Faiskolát létesítettek.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 11.27.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pihenőparkok, emlékligetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hazánk nagyobb városaiban a közcélú pihenőparkok a XIX. századtól alakultak ki. Egyrészt úgy, hogy a felvilágosult főurak kastélyaik kertjét megnyitották (Margitsziget, Károly-kert), másrészt kulturális intézmények kertjéből (múzeum, egyetem), végül már tudatos várospolitikai, társadalmi szemléletből.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Szegedi Éva Dátum: 02.19.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Margitszigeti tájképi park |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A budai Várral azonos időben (1250 körül) a Nyulak-szigetén is építkezés kezdődött. IV. Béla Margit nevű lánya a veszprémi domonkos rendi apácáknál nevelkedett, de Mária királyné - hogy közel tudja lányát a királyi udvarhoz - kolostort alapíttatott a szigeten. Ide költözött be a rend 1251-ben, és itt élt Margit királylány egészen haláláig (1270). A kolostor felépülte után nem sokkal az északi szigetcsúcson az esztergomi érsek várat, a premontrei szerzetesrend pedig Szent Mihályról elnevezett templomot és prépostságot alapított, a Szent János lovagrend pedig kórházat épített. Talán a kórház mellett létesülhetett az első hazai gyógynövénykert (hortus infirmariae).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.17.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hajdan híres Orczy-kert látásáért még a külföldiek is felkeresték Pestet. Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró (1718-1789) poéta vásárolta meg 1783-ban. A több telekből álló, ligetes, nádas, tavas majorságok, jó vadászterületnek kínálkoztak a főváros közelében. Halála után második fia, László (1750-1807) látott hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének kialakításához.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.05.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A rákosi homoktenger határterületén, a Duna hordaléktalaján jött létre az ország legszebb közparkja. IV. Béla adományaként a nyulak-szigeti domonkos rendi apácák birtokába kerül az "Ökördűlő"-nek nevezett legelő. Az 1298. XXXIV. tc. szerint Szent György napján évente itt tartották a rendi országgyűlést, és a táborozás következményeként talajmozgás (defláció) jelentkezett, a növények pusztulni kezdtek.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.29.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|  |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A vizsgán való erőlködés nem az erő jele. - Feleki
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
