 |
|  |
 |
|
 |
 |
 |
Gazdasági célú arborétumok |
 |
|
 |
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
A gazdasági célokat szolgáló arborétumok nem épülnek évszázados vagy akár évezredes hagyományokra. Leginkább a parkok kiegészítő részeként létesített magtermő telepekből, nemesítési célokat szolgáló ültetvényekből, szaporítóanyag előállítására szánt csemetekertekből, összehasonlító ültetvényekből vagy fajtagyüjteményekből sarjadzik. A gazdasági célú arborétumok leggyakrabban az erdők és fásítások fatermése és fajtaválasztékuk növelésére irányuló törekvéseknek köszönhetők.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.21.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
A botanikus kertek létrejötte, a Füvészkert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A füvészkertek bölcsőit a középkori kolostorkerteknél találjuk meg, előképeit az ún. Herbáriumban kell keresnünk. Az első, kifejezetten oktatási célú botanikus kertet 1545-1552 között hozták létre a Páduai Egyetem területén, mégpedig reneszánsz kertépítészeti elvek szerint. A geometrikus elrendezésű kert kora kerttechnikai elemeit (díszmedence, pihenőhelyek) is tartalmazta, és elengedhetetlen gyakorlati oktatótere volt az orvosképzésnek.
A példát Európa más egyetemei is követték, és létrehozták füvészkertjeiket. Talán a legnagyobb és az egyik leghíresebb kertet III. György angol király alapított 1760-ban Kewgardenben, de ennek elrendezése már az akkortájt induló stílus jegyeit viselte.
A budapesti Füvészkert hazánk legrégebbi füvészkertje, fennmaradásáért kétszáz év óta folyik a megszállottak és a hivatalnokok küzdelme.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.17.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Két generáció munkájának eredménye, hogy az egykori ártéri erdő helyén az idős fák meghagyásával, hazai kertekből és külföldről hozatott fákkal és cserjékkel csodálatos kertkompozíció alakult ki.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.13.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A budai arborétum a Gellért hegy déli oldalán terül el, a Villányi út Szüret utca Somlói út között. A Vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a XIX század végén a filoxéra vész pusztított ki. Itt alapította Bach korszak idején a kertészképző iskoláját Entz Ferenc, az 1848-as szabadság harc orvosa. Az első épület eredeti formáját a korabeli képek őrzik. Maga az épület- többszöri bővítés után - ma is megtalálható a felső kertben. Az arborétum telepítését először itt kezdték meg 1893-94 telén.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.12.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásában Malonyán szerzett tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének záloga. A telepítéshez bőséges növényanyaggal rendelkezett.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.08.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Arborétum - sokféle tartalmat takar, számtalan képzettársítást idéz. Leginkább valamiféle különlegességével, változatosságával vonzó kiváncsiságot ébreszt bennünk.
A legáltalánosabb értelmezés szerint: fás szárú növények gyüjteményes kertje.
Ezt tudva is helyesnek ítélhetjük az arborétum kpzetünkben élő fogalmát. Emlékeink igazolják, hogy ritka, tán sosem látott fafajták sokszor matuzsálemi kort megért, tiszteletet parancsoló látványára gondlunk, de ha újkeletű is, a sokféle változatosság az, ami egyéb kertektől leginkább megkülömbözteti.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.04.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Zirci Arborétum röviden |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A cisztercita apátság angolkertjéből alakult ki a botanikus kert, az ország legmagasabban fekvő arborétuma, melynek célja a Bakony őshonos növényeinek gyűjtése és bemutatása. Az arborétumban mintegy 600 fa-, illetve cserjefajta él, köztük a ritka kínai mamutfenyő, libanoni cédrus, tiszafa.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 11.08.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Márk Gergely rózsanemesítő munkássága II. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Márk Gergely, a rózsatermesztés, rózsanemesítés hazai úttörője, doyenje, jelenleg is aktív művelője.
2007.III.15-e alkalmából kitüntették a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJÉVEL
Indoklás:....A magyar kertészettudomány érdekében végzett sokoldalú tevékenységéért, és világszerte elismert rózsanemesítő munkájáért.......
ÖSSZEÁLLÍTÁSAINK 2. RÉSZE SZINTÉN AZ Ő MUNKÁSSÁGÁT, RÓZSÁINAK TÖRTÉNETÉT MUTATJA BE
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Derzsy Gáborné Dátum: 07.24.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
"Budapesttől 50 kilométerre, a szépséges Váli völgyben az Acsai- és a Váli - vizek összefolyásánál , Alcsútdoboz szélső házaitól néhány száz méterre fekszik az Alcsúti Arborétum." Alapítása József nádor, virágkora pedig József főherceg nevéhez fűződik. Az arborétumot mindenkinek tudom ajánlani, nincs messze Budapesttől, s közben megnézhetjük az Etyeki borvidéket is. Húsvéti látogatásunk során rengeteg kankalinnal, keltikével, májvirággal találkoztunk, a lombos fák ekkor kezdtek virágba borulni. Tekintélyt parancsolók a hatalmas platánok. Ideális rövid hétvégi kirándulásokra, területe 40 ha, pár óra alatt körbejárható.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Dudibá Dátum: 04.21.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község. Az l500-as években a török pusztítás folytán néptelen. Erdőtelek pusztának birtokosa 1600-ban Ménkereki Lápi Gáspár. l691-ben eladják a birtokot Butler Jánosnak, az egri vár kapitányának, aki 1701-ben örökbe fogadja unokaöccsét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: kertészboy Dátum: 02.18.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fővárosi Állat- és Növénykert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoképpen a Városliget része, de különálló fejlődést és visszafejlődést (a sok területcsökkenés miatt) ért meg. Igen számottevő kertépítészeti és dendrológiai értéket foglal magában. A kert alapítását 1862.január 29.-én határozta el a Kubinyi Ágoston (a Nemzeti Múzeum igazgatója), Gerenday József (a Füvészkert igazgatója), Szabó József egyetemi tanár és Xantus János világjáró tudósunk. Hosszú huzavona után 1864-ben 16 hektáros terültet jelöltek ki a Városligetben, és létrehozták az Állatkerti Társulatot részvénytársaság formájában. Az érkező állatokat egy ideig a Füvészkert fogadta be, mert az építkezés elhúzódott.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.12.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|  |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ehhez a blokkhoz jelenleg nincs tartalom. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Van-e egyáltalán a történelemben olyan eset, amikor a többségnek volt igaza?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
azon gondolkodom hogy levágom hogy megmentsem kb 10 éves 4 egű. Mit tegyek, segítségetek megköszönném.
Mérgező Növények
