 |
|  |
 |
|
 |
 |
 |
Márk Gergely rózsanemesítő munkássága II. |
 |
|
 |
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
Márk Gergely, a rózsatermesztés, rózsanemesítés hazai úttörője, doyenje, jelenleg is aktív művelője.
2007.III.15-e alkalmából kitüntették a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJÉVEL
Indoklás:....A magyar kertészettudomány érdekében végzett sokoldalú tevékenységéért, és világszerte elismert rózsanemesítő munkájáért.......
ÖSSZEÁLLÍTÁSAINK 2. RÉSZE SZINTÉN AZ Ő MUNKÁSSÁGÁT, RÓZSÁINAK TÖRTÉNETÉT MUTATJA BE
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
Írta: Derzsy Gáborné Dátum: 07.24.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
"Budapesttől 50 kilométerre, a szépséges Váli völgyben az Acsai- és a Váli - vizek összefolyásánál , Alcsútdoboz szélső házaitól néhány száz méterre fekszik az Alcsúti Arborétum." Alapítása József nádor, virágkora pedig József főherceg nevéhez fűződik. Az arborétumot mindenkinek tudom ajánlani, nincs messze Budapesttől, s közben megnézhetjük az Etyeki borvidéket is. Húsvéti látogatásunk során rengeteg kankalinnal, keltikével, májvirággal találkoztunk, a lombos fák ekkor kezdtek virágba borulni. Tekintélyt parancsolók a hatalmas platánok. Ideális rövid hétvégi kirándulásokra, területe 40 ha, pár óra alatt körbejárható.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Dudibá Dátum: 04.21.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község. Az l500-as években a török pusztítás folytán néptelen. Erdőtelek pusztának birtokosa 1600-ban Ménkereki Lápi Gáspár. l691-ben eladják a birtokot Butler Jánosnak, az egri vár kapitányának, aki 1701-ben örökbe fogadja unokaöccsét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: kertészboy Dátum: 02.18.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fővárosi Állat- és Növénykert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tulajdoképpen a Városliget része, de különálló fejlődést és visszafejlődést (a sok területcsökkenés miatt) ért meg. Igen számottevő kertépítészeti és dendrológiai értéket foglal magában. A kert alapítását 1862.január 29.-én határozta el a Kubinyi Ágoston (a Nemzeti Múzeum igazgatója), Gerenday József (a Füvészkert igazgatója), Szabó József egyetemi tanár és Xantus János világjáró tudósunk. Hosszú huzavona után 1864-ben 16 hektáros terültet jelöltek ki a Városligetben, és létrehozták az Állatkerti Társulatot részvénytársaság formájában. Az érkező állatokat egy ideig a Füvészkert fogadta be, mert az építkezés elhúzódott.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.12.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A helyi értékként védett természetvédelmi terület és műemlékileg védett történeti kert mintegy 4 ha-on terül el, balra és jobbra hátul a falu erősen megkurtította, a Duna-parti lépcsős-teraszos parkrészt a közforgalmi út leválasztotta a parkról, jelenlegi formájában kevesen gyanítanák egykori kerthez tartozását.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.11.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A cserháti flórajárásba tartozó egykori kastélypark csaknem 310 ha-os területű. A több parkból álló rendszer ma harmadára zsugorodott és széttagolva áll előttünk.
Kialakulásának kezdete a XVIII. századra esik, amikor a török kiűzése után pusztává vált területen kapott hatalmas birtokot Grassalkovich Antal, aki egyúttal az Újszerzeményi Bizottmány elnöke is volt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.09.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fertőd, Esterházy kastélykert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A XVII. század második felében az európai uralkodók egymás után építették nagyszabású, pompásan díszített kastélyaikat, hatalmas barokk parkokkal; maguk köré varázsolták a pompának és fénynek azt a légkörét, amit XIV. Lajos francia király Versailles-ban valósított meg, aminek bűvkörében éltek. Ezt a stílust váltja fel dekoratív hatásokra történő rokokó játékossága. A könnyű, gondtalan életfelfogás, a szalonok vidám hangulata terjed és tükröződik a művészetben, és ennek megfelelően épül az 1700-as években Eszterháza.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.08.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az egykori apátsági park Magyarország egyik legszebb műemléki- természetvédelmi értékegyüttese, sőt a magyar kultúrtörténet legszebb fejezetei közé tartozik. Növényföldrajzilag a magyar flóratartomány Dunántúli-középhegység flóravidékének veszprémi flórajárásába tartozik. Talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj, az uralkodó szélirány északnyugat, évi csapadék 600-800 mm, napsütéses órák száma 1900-2000/év, tengerszint feletti magassága 400m.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.02.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ez az angolpark Tata sajátos városképi karakterének egyik
leglényegesebb meghatározója. A mindenki által látogatható 69 hektáros
Cseke-tó körül Bőhme Ferenc uradalmi mérnök tervei alapján 1783-ban
létesült. Annak idején Európában már az angol tájképi kertstílus volt terjedőben.
Az ember az érintetlen természet szépségeiben, nyugalmában kereste a
kikapcsolódást, a pihenést. Ennek a természeti adottságai
Tata-Tóvárosban megvoltak: a mélyből feltörő hőforrások, a mésztufás,
vastag homokréteges talaj változatos felszíni alakulásával, majd a
Mikoviny Sámuel mérnök által létesített Cseke-tó adtak kedvező
természetes környezetet az angolkert létesítéséhez.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 02.01.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyíregyházi Botanikus kert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nyíregyházán a Botanikus Kert létrehozásának gondolata 1962-ben merült fel, de maga a Kert létrehozása csak 10 évvel később kezdődött el. A kert rendszertani területén a nyitvatermők közül többek között megtalálható a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), szép, keskeny, kúpos koronájú, sűrűn ágas, örökzöld fa. Szürkészöld levelei a hajtásra simulnak. Hazája Kalifornia a Sierra-Neveda hegység. Életkorukat több ezer évre becsülik.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Kellner László Dátum: 01.26.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gazdasági célú arborétumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A gazdasági célokat szolgáló arborétumok nem épülnek évszázados vagy akár évezredes hagyományokra. Leginkább a parkok kiegészítő részeként létesített magtermő telepekből, nemesítési célokat szolgáló ültetvényekből, szaporítóanyag előállítására szánt csemetekertekből, összehasonlító ültetvényekből vagy fajtagyüjteményekből sarjadzik. A gazdasági célú arborétumok leggyakrabban az erdők és fásítások fatermése és fajtaválasztékuk növelésére irányuló törekvéseknek köszönhetők.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Írta: Somorjai Ede Dátum: 01.21.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|  |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ehhez a blokkhoz jelenleg nincs tartalom. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ne erőltesd... végy egy nagyobb kalapácsot!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
