Minden kertészkedővel előfordult már, hogy elborzadt amikor azt látta, hogy kedvenc növényeit levéltetvek százai lepik el. Az ellenük való védekezés számtalan módja jut ilyenkor az eszünkbe. Legszívesebben vegyszerek sokaságát vetnénk be ellenük. Azonban szerencsére léteznek kevésbé környezettszennyező módszerek is. Sajnos a katicabogarak és a fátyolkák, amelyek a levéltetvek természetes ellenségei nem mindig tudják eredményesen felvenni a harcot ellenük. A cikkből minden olvasó megtudhatja, hogy milyen hatékony, de környezetkímélő módszert alkalmazott a szerző ezen hívatlan és kellemetlen "vendégek" ellen.

Üdvözöllek kedves Olvasó! Mint írásom címe is utal rá,a házikertem növényeinek kártevőit szeretném bemutatni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Nem vagyok kertész, nem vagyok szakember, vegyésztechnikus vagyok, aki szereti a fákat, virágokat, a szép környezetet. Mondandóm nem ollózott anyag, nem tudományos igényességgel válogatott szakirodalom. Éppen ezért választottam közlendőm formájának a személyes levélként megjelenő publikációt,mert ez több "írói szabadságot" ad nekem, s talán személyesebbé, emberközelibbé teszi közlendőmet. Tudom, sokan plagizálással fognak vádolni, hisz minden kertbarát ismeri a "Levél húgomnak"című írást, melyet közvetlen hangneme aktualitása és mindenki számára érthető nyelvezete miatt sok amatőr kertész szívesen olvas. Ennek ellenére kérem olvassák el, reményeim szerint sokan fognak azonosulni az itt leírtakkal. Első próbálkozásom ez a cikk. Köszönetet mondok Dudi papának, aki önzetlen segítséget nyújtott abban,hogy nevén tudjam nevezni az írásomban szereplő "legfélelmetesebb" kártevőt, amit fényképfelvételen is be fogok mutatni. Levelem szeretettel ajánlom megtisztelő figyelmükbe.

Üdvözöllek kedves Olvasó! Mint írásom címe is utal rá,a házikertem növényeinek kártevőit szeretném bemutatni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Nem vagyok kertész, nem vagyok szakember, vegyésztechnikus vagyok, aki szereti a fákat, virágokat, a szép környezetet. Mondandóm nem ollózott anyag, nem tudományos igényességgel válogatott szakirodalom. Éppen ezért választottam közlendőm formájának a személyes levélként megjelenő publikációt,mert ez több "írói szabadságot" ad nekem, s talán személyesebbé, emberközelibbé teszi közlendőmet. Tudom, sokan plagizálással fognak vádolni, hisz minden kertbarát ismeri a "Levél húgomnak"című írást, melyet közvetlen hangneme aktualitása és mindenki számára érthető nyelvezete miatt sok amatőr kertész szívesen olvas. Ennek ellenére kérem olvassák el, reményeim szerint sokan fognak azonosulni az itt leírtakkal. Első próbálkozásom ez a cikk. Köszönetet mondok Dudi papának, aki önzetlen segítséget nyújtott abban,hogy nevén tudjam nevezni az írásomban szereplő "legfélelmetesebb" kártevőt, amit fényképfelvételen is be fogok mutatni. Levelem szeretettel ajánlom megtisztelő figyelmükbe.

Vagyis arról van szó, hogy időben szeretnék tájékoztatást adni a teleltetésre váró dísznövények növényvédelmi munkáiról.

Minden kertészkedővel előfordult már, hogy elborzadt amikor azt látta, hogy kedvenc növényeit levéltetvek százai lepik el. Az ellenük való védekezés számtalan módja jut ilyenkor az eszünkbe. Legszívesebben vegyszerek sokaságát vetnénk be ellenük. Azonban szerencsére léteznek kevésbé környezettszennyező módszerek is. Sajnos a katicabogarak és a fátyolkák, amelyek a levéltetvek természetes ellenségei nem mindig tudják eredményesen felvenni a harcot ellenük. A cikkből minden olvasó megtudhatja, hogy milyen hatékony, de környezetkímélő módszert alkalmazott a szerző ezen hívatlan és kellemetlen "vendégek" ellen.