Hogyan gondoskodjunk örökzöldjeinkről télen?
Dátum: 11.25. 14:01:40
Rovat: Fák és cserjék


A hosszú téli hónapok alatt is nagyon fontos, hogy megfelelően gondoskodjunk örökzöld növényeinkről. Egyaránt vonatkozik ez a fenyőfélékre, a tiszafákra, a cédrusokra, a különféle tujákra, a mahóniákra, a magyalokra, a hunyorra, a puszpángra valamint a babérmeggyre. Lássuk, hogyan tudunk védekezni "Tél tábornok" támadásai ellen, és milyen módon tudunk a téli időszakban gondoskodni róluk!

Takarással:
Különösen fontos szerepet kap a fiatal növények védelme, mert csak azok tudnak a következő évben megfelelően fejlődni, amelyek sikeresen áttelelnek. Nagyon hasznos lehet most, ha a telepítéskor az ültetőgödör aljára meleget adó komposzt vagy érett istállótrágya réteget szórtunk, mert ezzel megóvhatjuk a beültetett növény gyökérzetét a fagykártól. A talaj mélyebb rétegeinek átfagyását a tövek körüli vastag takarással előzhetjük meg. Erre a célra felhasználhatjuk az ősszel összegyűjtött faleveleket (dió, nyárfa és a vadgesztenye lombja kivételével), fűnyesedéket, vagy komposztot.

Öntözéssel:
Örökzöld növényeink (amint azt elnevezésük is jelzi) télen is zöldelnek, tehát ebben az időszakban is folyamatosan vegetálnak. Ilyenkor a vízhiánytól szenvednek a leginkább, ugyanis a kemény fagyok miatt a víz a talajban jégkristályokká áll össze és így a növények számára felvehetetlen. Ezért, ha a nappali hőmérséklet 0 C° fok körüli ajánlatos alaposan megöntözni őket a hótakaró ellenére is.

Árnyékolással:
A kényesebb örökzöldeket érdemes takarással árnyékolni az erősebb téli napsütés ellen, mert az a víz felvételére készteti a növényeket. Télen az igen hideg légmozgás következtében nagyon sokszor a kemény éjszakai fagyokat, napsütéses nappalok követik. Ilyenkor a napsütés által felmelegített növényoldalon felgyorsul a nedvkeringés és a párologtatás. Ehhez azonban az átfagyott talajból a gyökérzet nem tud megfelelő mennyiségű vizet felvenni, ezáltal nagy, összefüggő, perzselésszerű, száraz foltok keletkezhetnek a lombozaton vagy ami még rosszabb a növény élettani szárazság miatt, akár el is pusztulhat. A napsütés irányában felállított árnyékolóval megvédhetjük örökzöldjeinket a kiszáradástól. Az árnyékoló anyaga lehet léc, fátyolfólia vagy műanyagból készült speciális árnyékoló háló. Olcsó és kertbe illő megoldás még a nádból készített árnyékoló vagy a kertünkben termett napraforgószár. A nap állásának megfelelően az árnyékolót időnként át kell helyezni.

Kötözéssel:
A lehulló hó, zúzmara valamint az ónos eső az örökzöldek legfőbb ellenségei. Ezek ugyanis könnyen ratapadnak a lombfelületre és a súlyukat egy bizonyos határon túl az ágak már nem képesek elviselni, emiatt töredezni kezdenek. A laza, szabadformájú, szétterülő borókák, tiszafák, tujafélék számára a legnagyobb veszedelmet a nagy hótömeg jelenti. Ezek a növények ugyanis nem rendelkeznek központi ágrendszerrel, amely megfelelően tartana, így a nagy hóréteg nyomását huzamosabb ideig nem képesek elviselni. Az ágak közé behulló hó szétlapíthatja a növényt. Ha eddig még nem tettük meg, a fenti növényeket több helyen, körkörösen kössük át vastag, műanyag zsinorral, így a a hó könnyebben le tud csúszni róluk és a vastagabb hótakaró sem tud az ágakban kárt tenni. A kötésnek lazának kell lennie, mert túl szoros kötözés esetén enyhe, csapadékos télen a belső ágrészek befülledhetnek, vagy a fényhiány miatt elszáradhatnak. Segítséget jelent, ha a hóesés elállta után a lehető leghamarabb eltávolítjuk a havat az ágakról. Ez történhet úgy, hogy egyszerűen lerázzuk a növények ágairól, de cirokseprűt is használhatunk erre a célra. Hétvégi telken, ahová nem tudunk minden egyes hóesés után leutazni, azért hogy örökzöldjeinkről a ráhullott hóréteget eltávolítsuk, védekezésként tanácsos hófogót (fából készített rácsot) növényeink köré felállítani. Egyes oszlopos növekedésű borókát (Juniperus chinensis 'Spartan', Juniperus scopolorum 'Blue Arrow','Mooglow') metszéssel is megvédhetjük a hó nagy nyomásától. Ezek ugyanis nagyon hosszú, de gyenge hajtásokat fejlesztenek, amelyek képtelenek a hó nyomásának ellenállni. Ha a borókák ágait 2-3 évente, tavasszal felére, harmadára visszavágjuk, a növény több, rövidebb hajtást fejleszt, amik jobban elviselik a hó súlyát.

A fenyőfélék esetében inkább a fiatalabb egyedek kevésbé fás, gyengébb ágait kell a hó nyomásától megszabadítani, mert ezek könnyen letörhetnek. Rendszeresen rázzuk le róluk a havat. Az ezüst- valamint a lucfenyők fejlettebb, idősebb korban a vastagabb hóréteg nyomását is képesek elviselni.

Hogyan gondoskodjunk dézsás örökzöldjeinkről?
Az utóbbi időben kedveltek lettek a dézsás örökzöld növények, amelyeket fokozottan védeni kell a téli hidegtől. A tiszafa, a buxus, a babérmeggy vagy a boróka remekül mutatnak a nyitott de fedett erkélyen, verandán vagy teraszon. A növények gyökerének megvédése miatt a tartóedényt tekerjük körbe valamilyen jól szigetelő anyaggal, amit jó szorosan kössünk rá az edényre. Ez lehet jutazsák, lenvászon és ha nem fedett helyen áll a növény akkor még fóliával is érdemes védeni az edényt. Amennyiben az edény fala és a védőhuzat közé, szalmát, hungarocellt, száraz leveleket tömünk, fokozhatjuk a hideg elleni védelmet. A növények koronáját is érdemes védenünk. Erre a célra remekül megfelel az un. pukkanós fólia, amely átereszti a fényt, viszont a vastagsága elegendő ahhoz, hogy kellő védelmet adjon. A dézsás örökzöldek esetében is fontos, hogy ha a hőmérséklet megengedi, öntözzük meg őket.

Szerző: Szegedi Éva (Vica)





A hír tulajdonosa: Gazlap
http://www.gazlap.hu/

A hír webcíme:
http://www.gazlap.hu//modules.php?name=News&file=article&sid=172