Legek a növényvilágban V.
Dátum: 08.24. 13:19:27
Rovat: Egzotikus növények


Amint azt már cikksorozatunk első részéiben is említettük, a célunk az, hogy megismertessük a természetet és a növényeket szerető emberekkel a nagyvilágban található számos, érdekes és különleges növényfajt. Az emberiséget hosszú évezredek óta lenyűgözi és csodálattal tölti el az őt körülvevő élő természet sokszínűsége, változatossága. Számos régi írás részletesen számol be arról, hogy egyes tudósok és kutatók önmagukat nem kímélve, milyen ember nem lakta vidékeket, vadregényes tájakat barangoltak be azért, hogy egy-egy új növényfajt felfedezhessenek. Írásunkban számos érdekes információval szolgálunk a világ legmagasabb kaktuszáról.

Az Óriás- vagy Kandelláberkaktusz (Carnegiea gigantea), amelyet még Saguaro néven is ismerünk a kaktuszok (Opuntiaceae) családjába tartozó, legmagasabbra megnővő, kétszikű, pozsgás (szukkulens) növény. A kandelláberkaktusz elnevezés arra utal, hogy a kaktusz elágazó törzse, egy óriási gyertyatartót formáz. Élőhelye kizárólag Mexikó északnyugati valamint az Egyesült Államok délnyugati részén elterülő sivatagok. Ezen a vidéken főleg Arizonában süt a legtöbbet a nap (a listavezető a dél-arizonai Tucson városa, a maga évi 3800 napsütötte órájával!!).

Az Óriáskaktuszok növekedése nagyon lassú, ami azt jelenti, hogy 25 év alatt mindössze csak 30 centimétert nő. A legmagasabb példányok Arizonában, Kalifornia déli részén, és Mexikóban találhatóak. Magasságuk elérheti a 20-25 métert és akár 200 évig is elélhetnek. Az óriáskaktuszok rendkívüli módon alkalmazkodtak a száraz éghajlathoz. Igen jól fejlett gyökérzettel rendelkeznek, annak érdekében, hogy a növények a lehető legtöbb vizet felvehessék. Törzsük harmonikaszerű, ez nagy előny, mert a bordák árnyékot adnak a tűző nap ellen, valamint lehetővé teszik, hogy a növény a száraz időszakban összezsugorodjon. A bekövetkező esőzések után pedig ismét visszaalakul eredeti formájára. A tömegük háromnegyede víz, törzsük akár 2000 liter (ez megközelítőleg 400 teli kád) víz elraktározására is képes, amelyen évekig is elélnek. Az óriáskaktuszok felületét viaszréteg, tövisek, szőrzet védik a perzselő napfénytől és a száraz levegőtől. A viaszréteg magakadályozza a víz elpárologtatását. Ezek a sivatagi kaktuszok nyáron elviselik a közel 40 C° feletti hőséget, télen pedig, amikor akár hó is boríthatja őket, -12 C°-ig még a fagyot is eltűrik. Az Óriáskaktusz májusban nyíló kb. 11-13 cm-es virágai, fehérek, tölcsérszerűek és édes illatúak. Piros bogyószerű termése sok, fekete, fényes magot tartalmaz.

Az indiánok számára nem csak a gyümölcse jelentett fontos táplálékot, hanem maga a növény is éléstárként funkcionált. A kaktuszra helyezték fel szárított hústartalékukat, amit a növény egyrészt a magassága, másrészt pedig a tövisei révén megvédett a ragadozóktól. Fontos ivóvízforrásként is számon tartható, mert bőséges víztartalma jó pár esetben megmentette a sivatagban vándorló emberek, valamint állatok életét. A régi időkben a nyugati apacs indiánok előszerettel fogyasztották az asszonyok által júniusban begyűjtött saguaro gyümölcsöt (kaktuszgyümölcsöt vagy más néven tunast). Terméséből napjainkban is bor valamint lekvár készül. A homokra lehulló gyümölcsök táplálékul szolgálnak a vadon élő állatok számára. Az óriáskaktusz oszlopszerű törzsébe a madarak vájnak biztonságos menedéket adó fészkelő helyet.

Napjainkban az utazási irodák rendszeresen kirándulást szerveznek az arizonai SAGUARO Nemzeti Parkba, a kaktuszok birodalmába, ahol számtalan 15 méteres, akár 200 éves kaktusz él. A másik híres és kedvelt utazási útvonal a Sonora Sivatagon át vezet. Nogales közelében, a mexikói határ mellett, az államba benyúló Sonora sivatag szélén, számtalan toronymagas, orgonasípokra emlékeztető Saguaro kaktusz nő. Ezt a területet "tűparadicsomnak" is nevezik

Kapcsolódó cikkek:
Legek a növényvilágban I.
Legek a növényvilágban II.
Legek a növényvilágban III.
Legek a növényvilágban IV.

Szerző: Szegedi Éva (Vica)





A hír tulajdonosa: Gazlap
http://www.gazlap.hu/

A hír webcíme:
http://www.gazlap.hu//modules.php?name=News&file=article&sid=159