Mérgező növények I.
Dátum: 07.26. 21:35:07
Rovat: Egyéb


A gyűjtögető életmódot folytató őseinknek saját érdekükben korán meg kellett tanulniuk, hogy az őket körülvevő növényvilágban megkülönböztessék a számukra fontos ehető, a fogyasztásra teljesen alkalmatlan valamint a mérgező növényeket.

Ezt a tudást felhasználva a történelem folyamán sajnos számtalan esetben alkalmazták. A mérgező növényeket illetve azok főzeteit gyakran alkalmaztaák vallatásoknál, kínzásoknál, sőt kivégzéseknél is. Szókratész görög filozófusnak halálraitélése után, időszámításunk előtt 338 -ban, a bürök éretlen terméseinek főzetét tartalmazó méregpoharat kellett kiinnia, és ez a méreg először az alsó végtagjainak bénulását, majd később szívének megállását okozta. Már a görög idők tudósai, Teofrasztosz, Dioszkoridész és Hippokratész is lejegyezték a büröknek mint napjainkban is az egyik legmérgezőbb növénynek az emberi szervezetre gyakorolt hatását.
A középkorban boszorkánynak kiáltották ki azokat a "füvesasszonyokat" akik a természetet járva előszerettel gyűjtötték a gyógynövényeket, természetetesen jól ismerve a mérgező növényeket is. Könnyű volt ebben a zavaros időszakban bárkit azzal megvádolni, hogy rontást vagy mérgezést okozó "varázsfőzetet" készített az általa szedett növényekből.
A mérgező növényeket az indiánok is igen jól ismerték és előszerettel használták a vadászatokon és az ellenségek elleni csatákban, amikor is a nyilaikat ezen növények nedveivel kenték be. Mexikóban például az egyik mérgező kaktuszfaj hajtásainak levét narkotizálásra, a nyílfű nevű kúszónövény magját pedig transzállapotba kerülés érdekében fogyasztották.

Jó tudni: A fentiek tükrében tehát igen fontos, hogy napjainkban is a természetet járó, kertészkedő emberek tudják, hogy számtalan növény sajnos nem csak gyógyhatással rendelkezik, hanem gyökerének, szárának vagy termésének elfogyasztása igen súlyos következményekhez, mérgezéshez vezethet. A mérgező növények elsősorban a környezetet felfedező, mindent megtapogató, megkostoló kisgyermekekre jelentenek igazán komoly veszélyeket. Felnőtteknél a véletlen tévesztés vezet legtöbbször mérgezéshez, például amikor ismertnek vélt növényből készítenek teát. Nem szükséges azonban ezeket a közismert és sokunk által kedvelt növényeket kertünkből, lakásunkból teljesen száműznünk, ha alaposan ismerjük őket, és a gyermekeknek már idejekorán megtanítjuk arra, hogy ne vegyék a növényi részeket a szájukba, ezzal már megelőzhetjük az esetleges mérgezéseket is. Sajnos azonban környezetünkben a sokunk által jól ismert mérgező növényeken kívül (mint pl. egyes gombák, a mérgező növények királynőjének tartott bürök [Conium maculatum], a tiszafa [Taxus baccata], vagy a mindenhol megtalálható kutyatej) nagyon sok olyan növénnyel is találkozhatunk, amelyeket elfogyasztva, vagy azokkal érintkezve az egészséges szervezetre káros hatással vannak. Vannak olyan növények is pl. a csicseriborsó és a lóbab, amelyek az emberre közvetlenül nem mérgezőek, de az állatok takarmányába kerülve, az állat tején, húsán keresztül az emberi szervezetbe jutva okoznak súlyos károsodásokat. A mérgezést a növények sejtjeiben található vegyi anyagok és azok bomlástermékei idézik elő. Természetesen a mérgező hatásnak is vannak fokozatai a szobanövények többsége nem erősen mérgező, hanem un. erős hatású növény (kivéve persze egyes fajokat). A hatóanyagok felhalmozódását a különböző környezeti tényezők (pl. talaj, éghajlati viszonyok, évszakok, páratartalom), valamint a növény fejlettségi állapota is erősen befolyásolja. Pl. a szerbtövis fiatal hajtásai mérgezőbbek, mint maga a kifejlett növény. A növények lehetnek teljes egészében mérgezőek, míg másoknak csak egyes részei rendelkeznek mérgező hatóanyagtartalommal. Fontos tudni, hogy a mérgező növények többsége is csak viszonylag nagy mennyiség elfogyasztása után káros az egészségre, szerencsére ezen növények íze is elrettentő, ezért nekezen elképzelhető, hogy valaki több kilót egyen meg pl. a tiszafa piros bogyójából. Az óvatossság azonban nem árt, mert a kisgyermekek esetében a kissebb mennyiségek is veszélyesek lehetnek.

A legfontosabb teendők mérgezés esetén:
- Amennyiben arra gyanakszunk, hogy gyermekünk növényi részeket fogyasztott, azonnal forduljunk orvoshoz, még akkor is, ha a tünetek egyelőre nem jelentkeztek.
- Hánytatással megkísérelhetünk elsősegélyt nyújtani, így a méreganyagok felszívódását megakadályozhatjuk.
A hánytatást kezdjük azzal, hogy a beteggel megitatunk kb. fél liter sós meleg vizet. (Gyermekeknek tilos sót beletenni!) Ezt követően a szájüreg szabaddá tétele után ujjunkkal addig ingereljük a garat falát (ujjunkkal, vagy esetleg kanállal), amíg a hányás el nem kezdődik. Addig hánytassunk, amíg a beteggel megitatott folyadék csaknem teljes egészében eltávozik. Ezt a beavatkozást természetesen a felnőttek maguk is elvégezhetik. Vigyázzunk, mert a hánytatás során a gyerekek könnyen haraphatnak, ennek megelőzésére ujjunkat tekerjük körbe egy vászonzsebkendővel. A hányadék légcsőbe kerülésének megelőzése miatt a beteg arcát fordítsuk a föld felé.
- Az orvoshoz szállítás során a gyerekeknél arra is ügyelni kell, hogy minden esetben a hasukon feküdjenek.
- A mérgezést kiváltó anyag gyorsabb azonosítása és a célirányosabb kezelés elérése érdekében az először kijött hányadékot őrizzük meg és adjuk át az orvosnak. A megmaradt növény és bogyó maradványait is vigyük magunkkal, vagy jegyezzük meg annak tudományos nevét.
- A mérgezés gyanúja esetén a beteggel vízen kívül semmi mást nem lehet itatni. A tej például kifejezetten káros lehet, mivel megköti a zsírban oldódó méreganyagokat és serkenti a további méregagyag-felszívódást a szervezetbe.
- Próbáljuk nyugalmunkat megőrizni, valamint a lehető legpontosabb tájékoztatást adni a mérgezés körülményeiről és annak időpontjáról.

Óvjuk háziállatainkat is:
Azok a növények, amelyek az emberekre nézve veszélyesek, ártalmasak lehetnek a macskákra, kutyákra, szobamadarakra és egyéb házi kedvencekre is. Biztosítsuk számukra a nekik megfelelő növényi eredetű tápanyag forrásokat, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy ráfanyalodnak szobanövényeinkre.

Kapcsolódó táblázat: MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK

Szerző: Szegedi Éva (Vica)





A hír tulajdonosa: Gazlap
http://www.gazlap.hu/

A hír webcíme:
http://www.gazlap.hu//modules.php?name=News&file=article&sid=156