A Hortobágy puszta
Dátum: 09.20. 21:29:29
Rovat: Természet- és környezetvédelem


Balmazújváros, Tiszacsege, Egyek és Hortobágy Hajdú-Bihar megye nyugati, középső részén fekvő kistérségek. Az 1999-ben a Világörökség részévé nyilvánított Hortobágyi Nemzeti Park mind a négy kistérségi települést érinti. A kistérségen nyugat-keleti irányban fut keresztül a 33-as főközlekedési út és a Füzesabonyt Debrecennel összekötő vasútvonal.


Természeti környezet:
A térséget meghatározó Hortobágy puszta Európában is egyedülálló természetföldrajzi értéket képvisel. Ez a környék a hazai viszonylatban szélsőséges éghajlati, talajtani szempontból, különleges a növény- és állatvilága is.
Magyarországon a legnagyobb (24,5 C fok feletti) évi hőingás a Hortobágy térségét jellemzi. Az abszolút hőmérsékleti ingás az Alföldön 75 C fok körüli, ami azt jelenti, hogy a 40 fokos nyári hőség, és az orosz telet idéző –30 fokos hideg is előfordulhat. Ugyancsak a Középső-Tisza vidékén és a Hortobágyon a legalacsonyabb az évi csapadékmennyiség, átlag 550 mm alatti, s ez által ez Európa legnyugatibb sztyeppéje. A napsütéses órák száma igen magas, a 2000 órát is eléri. Az évi középhőmérséklet 9,8-9,9 fok. A kistérség tájföldrajzilag sokszínű. Nyugati része a Borsodi ártér, melynek síkját löszös homokkal fedett hosszanti buckák és kunhalmok törik meg. Középső része az ázsiai sztyeppék hangulatát idéző tökéletes síkság a Hortobágy puszta, 87-92 méter tengerszint feletti magassággal. A térség keleti határát a Hajdúhát 110 méter tenger szint feletti magasságot is meghaladó „emelkedései” alkotják. A kistérség természetes vízfolyása az észak-déli irányba haladó Hortobágy folyó és a Tisza egykori medrében kanyargó Kadarcs patak, melynek egyes szakaszait mesterséges medrekbe terelték. A Keleti-és a Nyugati főcsatorna az 1950-es években épült mesterséges vízfolyás. A Tisza folyó a kistérség északnyugati határfolyója. A táj gazdag állóvizekben is, de ezek többnyire mesterséges halas-, vagy horgásztavak. Itt található az ország legnagyobb halastava, az 1915-1921 között épített 14 négyzetkilométeres Hortobágyi halastó.
A talajvíz viszonylag magas, 2-4 méter. Sok a jó minőségű ivóvizet adó artézi kút, és az 50-70 C fokos felsőpannon rétegekből származó, nátriumkloridos és egyéb, gyógyászati szempontból kedvező hatóanyagokat tartalmazó gyógyvíz.
A kistérség nagy részét eredetileg erdősztyepp-vegetáció, ártéri, nyílt vízi, mocsári, réti és sok helyen szikes társulásokkal megszakított tölgyligetes mezőségek, ártéri ligeterdők jellemezték. Ez a természeti környezet a civilizáció és az urbanizáció következtében, különösen az 1800-as években végrehajtott folyószabályozások, mocsárlecsapolások következtében megváltozott, de a Hortobágy szikes pusztája nyomaiban őrzi az ősi jellegzetességet.

A Hortobágyi Nemzeti Park
E jellegzetességek megóvására alakult a Hortobágyi Állami Gazdaság területén, 52 ezer hektáron az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park, 1973. január 1-én. A ma 82 ezer hektáros park célja az egyedülálló természeti, néprajzi és épített értékek megóvása. A park teljes területe bioszféra-rezervátum és 20 hektár vizes élőhely a Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi védelmet élvez. Az UNESCO 1999-ben a „Világörökség részé”-nek nyilvánította.
A Hortobágyi Nemzeti Park növény-és állatvilága Európa-szerte egyedülálló. A hazai növényvilágnak csaknem a fele, kb. 850 faj fordul itt elő. Fokozottan védett fajok nincsenek. Az állatvilágban sokkal több, csak itt előforduló, vagy rendkívül ritka, fokozottan védett faj található itt.

Látnivalók:
Az idegenforgalom a kistérség minden településén a Hortobágyi Nemzeti Park természeti különlegességeire, a termál-, gyógy-és strandfürdőkre épül. Balmazújvárosban a strandfürdő 1180 méter mélyről feltörő 61 fokos gyógyvize főleg idült izületi betegségekben szenvedőknél hatásos. A Semsey Andor Múzeumba látogató turisták a város történetével és néprajzával, a Semsey család történetével, a Hortobágy környékére jellemző állattartással, a vidék faunájával és a város híres szülötteivel (pl.: Lengyel Menyhért drámaíró, Veres Péter író, Soós Imre színművész) ismerkedhetnek meg.
Az alig több mint 1700 lakosú Hortobágy idegenforgalmi szempontból a legjelentősebb helység a kistérségben. A Kilenclyukú híd melletti Pásztormúzeumban a hortobágyi pásztoréletet mutatják be az idelátogatóknak. A Nagyiváni Tájházban, a Meggyes Csárdamúzeumban néprajzi kiállítások láthatók. Hagyományos rendezvények a Hortobágyi Falunapok és a Világörökség Napja május utolsó hétvégéjén, gulyásverseny és pásztortalálkozó pünkösd szombatján, szentivánéji táltosnapok június 23-24 és a három legjelentősebb az augusztus első hétvégén zajló Nemzetközi Lovasverseny és Fesztivál, a hortobágyi hídivásár augusztus végén és a novemberi szürkebika-árverés.
Tiszacsege idegenforgalmi vonzerejét elsősorban a Tisza, az ároktői rév és a melegvizes strand biztosítja.

Forrás: Civis futár





A hír tulajdonosa: Gazlap
http://www.gazlap.hu/

A hír webcíme:
http://www.gazlap.hu//modules.php?name=News&file=article&sid=102