17 éves a Gazlap...
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 1 / 18286
Összes látogató: 7
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Vendégeink a kertben (18)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)
Karácsonyi-, húsvéti- és levélkaktuszok (11)
Muskátlik (7)
Orchideák otthonunkban (111)
Szobanövények (22)
Gyümölcsök (5)
Milyen növényt vettem/szereztem ma (20 )
Konyhakerti növények (14)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Dézsások (20)
Hawaii rózsa - frangipani
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
Kertünk meglepetései (2)

- Tábortűz témák:
Kávéház (41)
GAZLAP szakácskönyv (79)
Vicces történetek....képek(21)
IDŐJÁRÁS (68)
Szomorú vagyok (11)
A Tudat keresése (4)
Miért mérgelődök?.....Mi bosszant? (25)
Kedven filmem, színészem (2)
Jópofa, "beszélő" elírásaink (6)
Milyen öröm ért ma? (39)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben (11)
JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (7)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
5:07:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:11:am kutyus :
Jó reggelt!
5:28:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:17:am kutyus :
Jó reggelt! Megint egy héttel közelebb a Karácsony!
6:02:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
5:08:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:56:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
7:29:am pili :
Szia, Kátya!
5:24:am kutyus :
Hahóóó! maradék GAZ-ország! Jó reggelt!
5:36:am kutyus :
Jó reggelt!
5:55:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:41:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
5:32:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:10:am kutyus :
Jó reggelt!
5:49:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
Legek a növényvilágban III.
Egzotikus növények Amint azt már cikksorozatunk első részéiben is említettük, a célunk az, hogy megismertessük a természetet és a növényeket szerető emberekkel a nagyvilágban található számos, érdekes és különleges növényfajt. Az emberiséget hosszú évezredek óta lenyűgözi és csodálattal tölti el az őt körülvevő élő természet sokszínűsége, változatossága. Számos régi írás részletesen számol be arról, hogy egyes tudósok és kutatók önmagukat nem kímélve, milyen ember nem lakta vidékeket, vadregényes tájakat barangoltak be azért, hogy egy-egy új növényfajt felfedezhessenek. Ebben a cikkben leírás olvasható a leghíresebb botanikusról, a leghosszabb tengeri moszatról, a legtömörebb fáról, a legnagyobb virágzatról valamint a legkisebb termetű fáról.

A legismertebb botanikus Carl von Linné (1707-1778) volt.
Tanulmányainak befejezése után Stockholmban folytatott orvosi gyakorlatot, majd Uppsalában orvosként, majd később botanikaprofesszorként tevékenykedett. Ő vezette be a fajok kettős (binomiális), fajnév, nemzetségnév megnevezését. Fiatal orvos és természettudósként merész célt tűzött ki maga elé, szerette volna megnevezni és besorolni az akkor ismert összes élőlényt. A rendszertani magnevezések alapjául az ógörög megnevezéseket választotta, amiket fokozatosan a klasszikus és középkori latin nevek váltottak fel. Linné előtt a botanikusok többszavas megnevezéseket használtak, amik sok esetben felértek az adott faj rövid leírásával. Linné ezeket helyettesítette a kettős ( binomális) megnevezésekkel. Systema Naturae (1735) című munkájában rendszerezte az addig ismert összes növényt, állatot és ásványt. Rendszerezésének egységei: osztály, rend, nem, faj, változat. A növényvilágot huszonnégy osztályba sorolta a porzók száma, megjelenése és a bibék száma szerint. Ezek önkényesen kiragadott morfológiai bélyegek voltak. Linné fő műve a Species Plantarum /1753/, amelyben módszertani pontossággal 5900 növényfajt írt le. További jelentős műveket is alkotott természettudományról és orvostudományról. Ő volt a Svéd Tudományos Akadémia alapítója és első elnöke, valamint az Uppsalai Természetrajzi Múzeum alapítója. Az akkor elfogadott középkori, akadémiai szokások szerint a svéd egyetemek diákjainak nyílvános vitában kellet megvédeniük professzoruk téziseit. Ezen történelmi okok miatt, a disszertációkban szereplő minden botanikus megnevezés szerzői joga Linnét illette.
Linné enciklopédiái a Species Plantarum /1753/ és a Genera Planatarum /1754/, minden Linné után élt botanikus számára kötelező alapmű volt a növények rendszertanában. A nagy svéd természettudós terjedelmes gyűjteményei formájában hatalmas kulturális értéket hagyott az utókor számára. Természettudományi gyűjteménye 19000 préselt növényből, számtalan könyvből és szakmai levelezésből állt. Linné neve az L. rövidítésben maradt fenn. Ezt találhatjuk minden olyan növény- és állatfaj neve után, amelyeket elsőként Ő határozott meg.

A leghosszabb tengeri moszat - Az Óriás barnamoszat (Macrocystis pyrifera)
A moszatok osztályozása a bennük található színanyagok alapján történik. A színanyagok (pigmentek) milyensége nemcsak a moszat színét határozza meg, hanem azt is, hogy a napfény különböző hullámhosszú összetevöiből melyeket tudják hasznosítani, vagyis milyen mélyre tudnak lejutni. Az óriás barnamoszatok legfőbb jellegzetessége, hogy csak ritkán kisebbek 50 cm-nél, de ennek a barnamoszat fajnak telepe 150-330 méter hosszú is lehet. Elsősorban a Csendes-Óceánban Észak-Amerika partjainál élnek. A szára a tengerfenékbe kapaszkodik 2-40 méter mélységben. A moszatok osztályozása a bennük található színanyagok alapján történik. A színanyagok (pigmentek) milyensége nemcsak a moszat színét határozza meg, hanem azt is, hogy a napfény különbözö hullámhosszú összetevőiböl melyeket tudják hasznosítani, vagyis milyen mélyre tudnak lejutni. Barna színük miatt, mélyebbre tudnak lehúzódni, mint a zöldmoszatok, mivel nem a vörös sugarakat használják fotoszintézisükhöz. A vízfelületen hólyagos levelekhez hasonló, lapos képződményei lebegnek. Ha elegendő tápanyagot kap, egy nap alatt akár 45 centimétert is képes nőni. Kelet-Ázsiában fontos emberi tápláléknak számítanak, néhány fajukat kombu néven fogyasztják. Európában és Amerikában régebben jódot, szódát, káliumot vontak ki belőlük. Manapság trágyának használják az óriás-barnamoszatokat.

A legnehezebb fájú fa - A Guajak (Guaiacum officinale).
A fajsúlyt úgy a legkönnyebb meghatározni, hogy a víz fajsúlyát vesszük alapul, ami 1, ez annyit jelent, hogy 1 cm3 víz tömege 1g. A víz fajsúlyától könnyebb fa úszik a vízen a nehezebb pedig elsüllyed. A guajak fája 1,37 vagyis nagyon tömör, ezért lesüllyed a vízben. A királydinnyék (Zygophyllaceaa) családjába tartozó guajak (pockfa,franciafa,) a Karib-szigeteken, és Közép és Dél-Amerika trópusi övezetében él. Lassan növő 10-13 m magas fa, levelei bőrszerűek, virágai élénk kékek. Fája 85% lignint tartalmaz, ami a sejtfal alkotó része és szilárdító anyagként cellulóz szálak veszik körül. A tűlevelű fák 29% a lombosok pedig átlag 21% lignint tartalmaznak. Tömör fájából biliárdgolyókat és sok más terméket készítenek. A fa középső része (gesztje) erős illatú, kesernyés ízű, barna gyantát tartalmaz. Az ebből nyert guajakot fogászati célokra, a gyantájából előállított készítményeket fertőtlenítésre, vérzés elállításra használják. Régen a guajakgyantának gyógyító erőt tulajdonítottak, fáját ezért az "élet fájának" is nevezték. Manapság Indiában és Dél-Amerikában technikai-, és gyógyászati célból, valamint díszfaként termesztik.

Ernyőpálma (Corypha umbraculifera), amely a legnagyobb virágzattal rendelkezik.
Ernyőpálma a pálmafélék (Arecaceae családjába tartozik. 6 faja Kelet-Indiában, Ceylonon és a Szunda-szigeteken őshonos. Kérgük, síma fehér, akár 30 méter magasra is megnőnek. A törzs csúcsán hatalmas, legyezőszerű, tövises nyelű levelek nőnek. Lassan nő és 40-70 éves korában, életében egyszer virágzik. Miután elvirágzott és magja beérett elpusztul. Édes illatozó a virágzata - amely 7 m hosszú és 6 m széles is lehet - elágazó, ernyőszerű. A virágzat tengelyéből oldalhajtások nőnek, amelyek a virágzat csúcsa felé rövidülnek. A virágok száma a virágzatban elérheti a több milliót is. Gazdaságilag is jelentős. Puha törzsének belsejéből keményítőt tartalmazó lisztet (szágót), szöveteiből rostot nyernek. Kunyhók befedésére is használják, leveleiből legyezőt, magjából gyöngyöket készítenek. Fiatal hajtásait táplálékként fogyasztják. Gyökerének és torzsájának leve orvosság. Leveléből az Ókorban speciális feldolgozás után papírszerű anyagot készítettek amire hegyes vassal írtak. A Buddhista tanok könyveit is az ernyőpálma leveléből készített "papírra írták".

A legészakabbra növő, legkisebb termetű fa - A Fűnemű fűz (Salix herbacea)
Ez a Salicaceae (Fűzfafélék) családjába tartozó növény az északi szélesség 83˚-án is megtalálható. Észak-Kanada, Alaszka, Grönland, Észak -Európa, Szibéria tundrás területein ez a legellenállóbb faj. Különlegessége, hogy akár 9-11 hosszú, hideg hónapot is átvészel. Ilyenkor az átlaghőmérséklet -16 -és -36 C˚ között van. A nappalok nagyon rövidek, kevés a fény, hosszúak az éjszakák és igen gyakoriak a hóviharok. A többi arktikus növényhez hasonlóan lassan növekszik. Nem nő magasra, hanem inkább vízszintesen kúszik. Az öregebbek akár 5 méteresek is lehetnek, miközben a magasságuk csupán pár cm. Alacsony termete védi a széltől, és egyben lehetővé teszi, hogy a talaj, ami itt melegebb a levegőnél, felmelegíthesse. A vegetációs időszak 1-3 hónap, amikor a legmagasabb a hőmérséklet, ami még ilyenkor is csak 2-9 C˚fok. Rokona a hálózatos fűz (Salix reticulsata), amely hozzánk legközelebb a szlovákiai magashegységekben is megtalálható.

Mit nevezünk a "tűz gyümölcsének"?
A paprikát, amely a XVI. század óta fontos és nélkülözhetetlen az arab, afrikai és ázsiai konyhák számára. A paprikáról először Kolombusz Kristóf Hispanoliáról (Haiti) készített útleírásában számolt be. Európában kinemesítették az édesebb, kevésbé erős fajtákat. A magyar pirospaprika csemege és csípős változata ételeink nélkülözhetetlen fűszere.

Kapcsolódó cikkek:
Legek a növényvilágban I.
Legek a növényvilágban II.
Legek a növényvilágban IV.

Szerző: Szegedi Éva (Vica)

Dátum: 08.22. Szerző: Szegedi Éva &  Vica
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Egzotikus növények
· Több hír: Vica


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Egzotikus növények:

A Vénusz Légycsapója

Hír értékelése
Értékelés: 3.66
Szavazat: 12


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

EgyébEgzotikus növények



Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.040 másodperc