13 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Összes látogató: 6
Utolsó tag: janos001
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Segítség csak kertészeti témákban(17)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)
CSERE-BERE növények, magok....(50)
Paprikák, chilik (5)
Virágaink,növényeink teleltetése (3)
Konyhakerti növények (14)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Páfrányok (3)
Fenyők,tuják, örökzöldek (2)
Vendégeink a kertben (16)

- Tábortűz témák:
Gazlap szakácskönyv(64)
IDŐJÁRÁS (55)
Találd ki.....(26)
Milyen öröm ért ma?? (36)
Viccek...vicces történeket,képek(14)
Kávéház (39)
JÓ TUDNI...érdekességek...ismeretterjesztő írások (5)
Szép az, ami érdek nélkül tetszik.
Wanted!!! Őt keresem!!! (7)
Kutyák, cicák és egyéb házi kedvenceink (50)
A Tudat keresése
Kreatív ötletek....barkácsolás (10)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
9:17:am Emmylie :
Jo reggelt szép napot.
6:13:am kutyus :
Jó reggelt.....úgy látszik véletlen bent maradtam............
1:53:pm Emmylie :
Szép délutánt.
6:28:am kutyus :
Szép, jó reggelt ebben a kellemes MI-nyarunkban
9:56:am erdőmenti :
Szép napot Gazocskák!
5:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
6:44:am kutyus :
Jó reggelt, indul az új hét
5:57:am kutyus :
Szép jó reggelt minden Gazosnak, kellemes vasárnapot
3:43:pm Bojtárgazdi :
A receptek közé beslisszolt pár Buy online oldal. Egy moderátor ki tudná gyomlálni?
1:33:pm Emmylie :
Szép délutánt.
12:28:pm Bojtárgazdi :
Szép napot kívánok!
9:07:am arozsa :
Szép jó reggelt! Senki nem ébred..?
6:09:am kutyus :
Jó reggelt
6:16:am kutyus :
Jó reggelt!
5:39:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

A Parlagfű (Ambrosia elatior)
A szakemberek az idén a parlagfű virágzását július közepére jósolták, azonban a nyár eleji csapadékos időjárás sokunk nagy örömére nem kedvezett ennek a rettenetesen allergén gyomnövénynek. A száraz meleg miatt, most azonban sokkal intenzívebben kezdi meg a virágzását, ezzel nagyon sok kellemetlenséget és bosszúságot okozva az allergiában szenvedőknek. A betegek száma sajnos évről évre növekszik, ezért nagyon fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre valamint a parlagfű rendszeres írtására. A cikkben részletesen bemutatjuk ezt a veszélyes gyomnövényt és az ellene való hatékony védekezés módjait.

A parlagfű térhódításának története:
Magyarországra az I. világháború utáni időszakban hoztak át, az Osztrák-Magyar Monarchia adriai kikötőibe Észak-Amerikából rendszeresen érkező, parlagfű magokkal szennyezett gabona szállítmányokkal. Az első fertőzött területek a kikötők körül, illetve az onnan elvezető utak és vasútvonalak mentén alakultak ki. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyban már megtalálható volt. Az áruszállítási útvonalak mentén előbb déli, majd később északi irányba is szétterjedt. Hamar hozzászokott az itteni éghajlathoz, és könnyen megtelepedett. A rendkívül jó alkalmazkodó képesség következtében elterjedése a II. világháború utáni években felgyorsult, a kilencvenes években pedig riasztó ütemet vett fel. Bár talajban leginkább az enyhén savanyú homokos vályogot kedveli, minden más területen is jól megél. Igénytelenségének - amelyre a parlagfű megnevezés is utal-, és gyors növekedési, szaporodási képességének köszönhetően még a kedvezőtlenebb környezeti viszonyok között is hamar elnyomja a többi növényt. A parlagfű az első gyomfelvételezés alkalmával (1950) 350 gyomfaj közül a 21. helyre, majd ötven éven belül az 1. helyre került. Elterjedésére jellemző, hogy ma már Magyarországon kb. 5,0 millió hektáron kisebb-nagyobb mértékben megtalálható.



Előfordulási helyei:
Rendszerint utak, vasúti útvonalak mentén, parlagon hagyott területeken, építkezéseken, árokpartokon, friss füvesítéseknél, nem megfelelően gyomirtott kapás kultúrákban, réteken és legelőkön fordul elő. A leggyakoribb felszaporodási helye, az elhanyagolt parlagterületek, a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, stb. megbolygatott talajú területei. A hatalmas talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amin évekig egyedül csak a parlagfű tenyészik. Ezidő alatt hatalmas magprodukciós képességével a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás a lehetőségét. Az elhagyott, nem művelt kultúrtalajokon is uralkodni képes, ha a megelőző években lehetővé tették számára, hogy sokmilliós magtermését megérlelje és elszórja. Terjedhet még fertőzött vetőmagvakkal, madáreledellel valamint mezőgazdaságban használatos gépekkel, amelyek széthordják a rájuk tapadt magokat. Hatalmas a magprodukciós képessége, igénytelen a talajjal szemben, jó szárazságtűrő, remek a hidegtűrése, rendkívül jó a túlélőképessége. Mivel nálunk nem őshonos növény, kevés a természetes ellensége. Térhódítását elősegíti az a tény, hogy a vegyszeres gyomírtásnak igen magas a költsége, ezért sajnos nem minden területen tudnak megfelelő összeget erre a célra fordítani, valamint a növény rendkívül jól alkalmazkodott a helyi feltételekhez és igen magas a vegyszerekkel szembeni ellenállóképessége.

Hogyan ismerhetjük fel a parlagfüvet?
Magassága attól függ, hogy a körülmények mennyire kedveznek számára. A kifejlett növény akár a 150 cm-re is megnő. Központi, egyenes szárából az oldalhajtások sűrűn elágaznak. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést ellene. Az eredményes védekezéshez fontos felismerni a növényt már a szikleveles állapotától. Fontos információ, hogy a növény 6 leveles állapota az a határ, ameddig a gyomirtószeres védekezések még hatékonyan elvégezhetők. A növény levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákuk szürkészöld. Mindkét oldalukon sűrűn szőrözöttek. A növényen a porzós és a termős virágok külön helyezkednek el. A parlagfű fészkesvirágzatú (Compositae). A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. A parlagfű termése változatos alakokat ölthet. Még ma is sokan parlagfűre gondolnak és vadkenderről beszélnek, vagy a parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel.

A parlagfű életmódja:
Kétszikű növény, amelynek minden egyede magról kel ki, és magtermésének beérlelése után elpusztul. Hazánkban március végén hajtanak ki a magok, áprilisban valamint májusban a parlagfű zöme kikel, de ez a folyamat (bár kisebb intenzitással) egészen az őszi fagyokig eltart. A magvak csírázásához a 10-20 C˚ fokos talaj hőméséklet a legkedvezőbb. A csírázáshoz szereti a fényt, ennek hatására gyorsabb a csírázása és a kelése, de fény nélkül is képes csírázni akár teljes sötétségben is. A kikelő növények túlnyomó többsége a felső 2,5-3 cm-es talajrétegből kel ki, de a nyári hónapokban nem ritka a 6- 7 cm-es mélységből kijövő sem. A mélyebb rétegekbe lekerült, beszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza őket, akkor a friss termésekhez hasonlóan csírázhatnak. A növények legintenzívebb növekedési időszaka júniusban és július elején van. Ebben az időszakban kezd virágozni. A porzós virágok általában már július 10-e körül megjelennek, mintegy 1-1,5 héttel megelőzve a termős virágokat. Jellemző a kétféle virág arányára, hogy ritka állományban inkább a termős, míg a sűrűbben a porzós virágok dominálnak. A termős virágok beporzását a szél végzi. A virágpor szóródásának zöme július végén és augusztus hónapban történik meg, majd ezt követően kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig állandóan tart. A kiszórt virágpor mennyiségre jellemző, hogy az ÁNTSZ spóracsapda mérései alapján a mennyisége többszöröse a következő legnagyobb virágpor tömeget adó fűféléknek (az összes fűfajét együttesen számolva!), és emellett veszélyessége is nagyobb legalább egy nagyságrenddel. A spóracsapda mérései azt is bizonyították, hogy a virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni. A termés (kaszat) érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény átlagban 3000-4000 db csíraképes magot érlel, de minél kedvezőbbek a feltételek annál nagyobb ez a mennyiség. Egyetlen tövön 60 ezres termésszámot is mértek már. A fagyokkal a növény életfolyamatai leállnak. A termés érését először egy olyan nyugalmi állapot követi, aminek az őszi kicsírázás meggátlása a célja, ez a periódus kb. január végéig tart, majd a nyugalmi periódus második részét az teszi ki, hogy a már csírázásra kész termés várakozik a tavaszi felmelegedésre.

A parlagfű kártétele:
Kártétele több, külön-külön is nagyon jelentõs részbõl tevõdik össze. A közvetlen kárt a többi gyomnövényhez hasonlóan kultúrnövényektõl elvont tápanyag, víz, élettér jelenti. Ehhez hozzáadódik a gyomirtás költsége, ami közvetve a termelést drágítja. A parlagfû nemcsak mezõgazdasági vonatkozásban károsít, hanem a humán gyógyászatban is igen komoly gondot okoz. Világjelenség a különbözõ növények pollenjére való túlérzékenység, a pollenallergia. Becslések szerint a magyar lakosság több mint 30 %-a mutat túlérzékenységi tüneteket a parlagfû pollenjével szemben. Egyetlen parlagfű képes 8 milliárd virágporszemet termelni, így évente több ezer tonna kerül a levegőbe. Hatalmas a növény magprodukciója, magjai sokáig megõrzik életképességüket a talajban, így megfelelõ körülmények közé kerülve mindig sok csírázik ki. A parlagfûnek szinte nincsenek természetes ellenségei, ami egyedszámát korlátozná. A növények júliustól a fagyok beálltáig folyamatosan virágoznak, ezért folyamatos a pollenképzõdés. Az ember közvetlen környezetében is (városok, falvak, utcák, parkok) megtalálja az életfeltételeit, ezért itt is mindig nagy a pollenkoncentráció. A parlagfû okozta szénanátha nem csak sok kellemetlenséget és bosszúságot jelent az allergiás beteg számára, hanem komoly kiadásokat von maga után a gyógykezelés során.

MIT KELL TENNÜNK?
Meg kell akadályozni a gyomnövény szaporodását! Az új budapesti rendelet szerint a teljes vegetációs idõben (tehát nem kell megvárni a virágzást!) irtanunk kell a parlagfüvet. Nem csak a tulajdonunkban, használatunkban lévõ területen, de az ingatlan elõtti (az utca középvonaláig tartó) közterületrõl is. Ha valahol parlagfűvel fertõzött területet találunk bejelenthetjük a Budapesti és Pest megyei parlagfű-forródróton a 327-1686-os telefonszámon. A parlagfű egyéves növény és csak maggal szaporodik, ezért elsõdleges célunk a termés beérésének megakadályozása. Õshazájában ismert egy rovar (Zygograma suturalis), ami elsõdlegesen parlagfűvel táplálkozik, de ez a magyar faunából hiányzik, ezért két megoldást választhatunk: vegyszeres vagy mechanikai védekezést. A mechanikai védekezés közé soroljuk a gyomlálást, kapálást, kaszálást, sorközmûvelést, tarlóhántást, de még a lángszórózást is. Ezekre jellemzõ, hogy a gyomnövényt bármelyik fejlõdési stádiumában eredményesen irtják. Figyelni kell azonban, hogy a beavatkozásra mindenképp még a virágzás kezdete elõtt kerüljön sor, ezáltal megakadályozva a pollenek levegőbe jutását. A gyomlálás és kapálás mindekképp a kisebb területekre korlátozódik, ám nagyon hatásos, mert a növény nem képes túlélni. A kaszálás utak, parkok, nagyobb területek gyomirtási eljárása. Tudni kell azonban, hogy a kaszálással nem szüntetjük meg a növények élettevékenységét, csak a földfeletti részeit semmisítjük meg. A kaszálás alkalmával igyekezni kell a lehetõ legkisebb tarlót hagyni, ám így is elõfordul a parlagfű újra sarjadása. Néha két-háromszori kaszálásra is szükség van. Az elfekvõ nagy mennyiségû gyommagkészlet miatt a sikeres védekezés záloga a következetesség és a többéves tudatos gyomirtó tevékenység. Ekkor lehet csak remélni, hogy a már meglévõ gyommagkészlet kimerül és új pedig nem keletkezik. A parlagfű vegyszeres gyomirtása (csakis mezõgazdasági területen) tekintetében a Pest Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás (2100 Gödöllõ Kotlán S. utca 3. Tel: (28) 410811) illetve a Fõvárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: (1)-309-1000) szakvéleménye az irányadó. Az egész ország területén rendszeres parlagfű-mentesítõ akciókat szerveznek, amelynek célja a közterületek, tehát az emberek közvetlen környezetének megtisztítása a parlagfűtől. Nem tanácsos ezt úgy végeztetni, hogy akciókban iskolásokkal, kis gyerekekkel szedetik össze, ráadásul megkésve, a virágzás megindulása után a környezetükben megtalálható gyomokat, mert ezzel már nagy veszélynek tehetik ki őket. A nagy tömegű pollennel való érintkezés kiválthatja az esetleg addig rejtett túlérzékenységüket. Mi is segítünk azzal, hogy saját telkünket, udvarunkat vagy tisztán tartjuk. A parkokban és egyéb területeken a gyep rendszeres gondozása (öntözés, kaszálás) megnehezíti e veszélyes gyomnövény elszaporodását. A parlagfű kötelezõ irtását a közigazgatási területen önkormányzati rendelet mondja ki. A kötelezõ védekezés elmulasztása pénzbírság kiszabásával is büntethető.

Mindezek ismeretében leszögezhetjük, hogy ennek a rendkívüli módon veszélyes gyomnövénynek rendszeres és módszeres irtása nem csak közös érdekünk, hanem gyermekeink és unokáink egészségesebb jövőjének érdekében kötelességünk is.

Szerző: Szegedi Éva (Vica)
Forrás: Kerekes Gábor: Gondolatok a parlagfűrõl
www.parlagfu.hu

Dátum: 08.04. Szerző: Szegedi Éva &  admin
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Hírek, aktualitások
· Több hír: admin


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Hírek, aktualitások:

Valentin nap

Hír értékelése
Értékelés: 4.35
Szavazat: 14


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Hírek, aktualitásokTermészet- és környezetvédelemTudományos cikkek

Facebook oldal


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.041 másodperc