13 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 2 / 18286
Összes látogató: 8
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
Hirdetés
Üzenőfal
6:17:pm Bojtárgazdi :
Terimamy megint nem tud belépni...
1:10:pm bau :
Kutyus! Nem szoktál MAGNÉZUMOT szedni? Az jó rá!
5:33:am kutyus :
Jó reggelt, kidobott az ágy, mert többször görcsbe jött a lábam
5:33:am kutyus :
Bujo!!!! de rég láttalak! jó a régiek körül ismét valakit látni!!!
5:44:pm bujo :
Gondolatban soxor jártam erre ám! Puszi Baukám!
5:42:pm bau :
Nahát Bujó! ) Nagyon régen voltál itt
5:36:pm bujo :
Szép jó estét kívánok! Kíváncsiságból bekukkantok, mert régen jártam errefelé!
5:54:am kutyus :
Jó reggelt mindenkne!
6:08:am kutyus :
Jó reggelt! meleg van!
7:02:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:50:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes vasárnapot!
6:22:am kutyus :
Jó reggelt, itt a hétvége!!!
6:58:pm kutyus :
Azt írtad, hogy mozi van a Madarasban
6:47:pm bau :
Madarak
6:33:pm kutyus :
Jaj, bocsi, Bau írta ide......mi van a madarasban BAU???
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

A Parlagfű (Ambrosia elatior)
A szakemberek az idén a parlagfű virágzását július közepére jósolták, azonban a nyár eleji csapadékos időjárás sokunk nagy örömére nem kedvezett ennek a rettenetesen allergén gyomnövénynek. A száraz meleg miatt, most azonban sokkal intenzívebben kezdi meg a virágzását, ezzel nagyon sok kellemetlenséget és bosszúságot okozva az allergiában szenvedőknek. A betegek száma sajnos évről évre növekszik, ezért nagyon fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre valamint a parlagfű rendszeres írtására. A cikkben részletesen bemutatjuk ezt a veszélyes gyomnövényt és az ellene való hatékony védekezés módjait.

A parlagfű térhódításának története:
Magyarországra az I. világháború utáni időszakban hoztak át, az Osztrák-Magyar Monarchia adriai kikötőibe Észak-Amerikából rendszeresen érkező, parlagfű magokkal szennyezett gabona szállítmányokkal. Az első fertőzött területek a kikötők körül, illetve az onnan elvezető utak és vasútvonalak mentén alakultak ki. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyban már megtalálható volt. Az áruszállítási útvonalak mentén előbb déli, majd később északi irányba is szétterjedt. Hamar hozzászokott az itteni éghajlathoz, és könnyen megtelepedett. A rendkívül jó alkalmazkodó képesség következtében elterjedése a II. világháború utáni években felgyorsult, a kilencvenes években pedig riasztó ütemet vett fel. Bár talajban leginkább az enyhén savanyú homokos vályogot kedveli, minden más területen is jól megél. Igénytelenségének - amelyre a parlagfű megnevezés is utal-, és gyors növekedési, szaporodási képességének köszönhetően még a kedvezőtlenebb környezeti viszonyok között is hamar elnyomja a többi növényt. A parlagfű az első gyomfelvételezés alkalmával (1950) 350 gyomfaj közül a 21. helyre, majd ötven éven belül az 1. helyre került. Elterjedésére jellemző, hogy ma már Magyarországon kb. 5,0 millió hektáron kisebb-nagyobb mértékben megtalálható.



Előfordulási helyei:
Rendszerint utak, vasúti útvonalak mentén, parlagon hagyott területeken, építkezéseken, árokpartokon, friss füvesítéseknél, nem megfelelően gyomirtott kapás kultúrákban, réteken és legelőkön fordul elő. A leggyakoribb felszaporodási helye, az elhanyagolt parlagterületek, a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, stb. megbolygatott talajú területei. A hatalmas talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amin évekig egyedül csak a parlagfű tenyészik. Ezidő alatt hatalmas magprodukciós képességével a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás a lehetőségét. Az elhagyott, nem művelt kultúrtalajokon is uralkodni képes, ha a megelőző években lehetővé tették számára, hogy sokmilliós magtermését megérlelje és elszórja. Terjedhet még fertőzött vetőmagvakkal, madáreledellel valamint mezőgazdaságban használatos gépekkel, amelyek széthordják a rájuk tapadt magokat. Hatalmas a magprodukciós képessége, igénytelen a talajjal szemben, jó szárazságtűrő, remek a hidegtűrése, rendkívül jó a túlélőképessége. Mivel nálunk nem őshonos növény, kevés a természetes ellensége. Térhódítását elősegíti az a tény, hogy a vegyszeres gyomírtásnak igen magas a költsége, ezért sajnos nem minden területen tudnak megfelelő összeget erre a célra fordítani, valamint a növény rendkívül jól alkalmazkodott a helyi feltételekhez és igen magas a vegyszerekkel szembeni ellenállóképessége.

Hogyan ismerhetjük fel a parlagfüvet?
Magassága attól függ, hogy a körülmények mennyire kedveznek számára. A kifejlett növény akár a 150 cm-re is megnő. Központi, egyenes szárából az oldalhajtások sűrűn elágaznak. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést ellene. Az eredményes védekezéshez fontos felismerni a növényt már a szikleveles állapotától. Fontos információ, hogy a növény 6 leveles állapota az a határ, ameddig a gyomirtószeres védekezések még hatékonyan elvégezhetők. A növény levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákuk szürkészöld. Mindkét oldalukon sűrűn szőrözöttek. A növényen a porzós és a termős virágok külön helyezkednek el. A parlagfű fészkesvirágzatú (Compositae). A porzós virágok a legfelső hajtások végén, a termős virágok közvetlenül a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatók. A parlagfű termése változatos alakokat ölthet. Még ma is sokan parlagfűre gondolnak és vadkenderről beszélnek, vagy a parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel.

A parlagfű életmódja:
Kétszikű növény, amelynek minden egyede magról kel ki, és magtermésének beérlelése után elpusztul. Hazánkban március végén hajtanak ki a magok, áprilisban valamint májusban a parlagfű zöme kikel, de ez a folyamat (bár kisebb intenzitással) egészen az őszi fagyokig eltart. A magvak csírázásához a 10-20 C˚ fokos talaj hőméséklet a legkedvezőbb. A csírázáshoz szereti a fényt, ennek hatására gyorsabb a csírázása és a kelése, de fény nélkül is képes csírázni akár teljes sötétségben is. A kikelő növények túlnyomó többsége a felső 2,5-3 cm-es talajrétegből kel ki, de a nyári hónapokban nem ritka a 6- 7 cm-es mélységből kijövő sem. A mélyebb rétegekbe lekerült, beszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza őket, akkor a friss termésekhez hasonlóan csírázhatnak. A növények legintenzívebb növekedési időszaka júniusban és július elején van. Ebben az időszakban kezd virágozni. A porzós virágok általában már július 10-e körül megjelennek, mintegy 1-1,5 héttel megelőzve a termős virágokat. Jellemző a kétféle virág arányára, hogy ritka állományban inkább a termős, míg a sűrűbben a porzós virágok dominálnak. A termős virágok beporzását a szél végzi. A virágpor szóródásának zöme július végén és augusztus hónapban történik meg, majd ezt követően kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig állandóan tart. A kiszórt virágpor mennyiségre jellemző, hogy az ÁNTSZ spóracsapda mérései alapján a mennyisége többszöröse a következő legnagyobb virágpor tömeget adó fűféléknek (az összes fűfajét együttesen számolva!), és emellett veszélyessége is nagyobb legalább egy nagyságrenddel. A spóracsapda mérései azt is bizonyították, hogy a virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni. A termés (kaszat) érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény átlagban 3000-4000 db csíraképes magot érlel, de minél kedvezőbbek a feltételek annál nagyobb ez a mennyiség. Egyetlen tövön 60 ezres termésszámot is mértek már. A fagyokkal a növény életfolyamatai leállnak. A termés érését először egy olyan nyugalmi állapot követi, aminek az őszi kicsírázás meggátlása a célja, ez a periódus kb. január végéig tart, majd a nyugalmi periódus második részét az teszi ki, hogy a már csírázásra kész termés várakozik a tavaszi felmelegedésre.

A parlagfű kártétele:
Kártétele több, külön-külön is nagyon jelentõs részbõl tevõdik össze. A közvetlen kárt a többi gyomnövényhez hasonlóan kultúrnövényektõl elvont tápanyag, víz, élettér jelenti. Ehhez hozzáadódik a gyomirtás költsége, ami közvetve a termelést drágítja. A parlagfû nemcsak mezõgazdasági vonatkozásban károsít, hanem a humán gyógyászatban is igen komoly gondot okoz. Világjelenség a különbözõ növények pollenjére való túlérzékenység, a pollenallergia. Becslések szerint a magyar lakosság több mint 30 %-a mutat túlérzékenységi tüneteket a parlagfû pollenjével szemben. Egyetlen parlagfű képes 8 milliárd virágporszemet termelni, így évente több ezer tonna kerül a levegőbe. Hatalmas a növény magprodukciója, magjai sokáig megõrzik életképességüket a talajban, így megfelelõ körülmények közé kerülve mindig sok csírázik ki. A parlagfûnek szinte nincsenek természetes ellenségei, ami egyedszámát korlátozná. A növények júliustól a fagyok beálltáig folyamatosan virágoznak, ezért folyamatos a pollenképzõdés. Az ember közvetlen környezetében is (városok, falvak, utcák, parkok) megtalálja az életfeltételeit, ezért itt is mindig nagy a pollenkoncentráció. A parlagfû okozta szénanátha nem csak sok kellemetlenséget és bosszúságot jelent az allergiás beteg számára, hanem komoly kiadásokat von maga után a gyógykezelés során.

MIT KELL TENNÜNK?
Meg kell akadályozni a gyomnövény szaporodását! Az új budapesti rendelet szerint a teljes vegetációs idõben (tehát nem kell megvárni a virágzást!) irtanunk kell a parlagfüvet. Nem csak a tulajdonunkban, használatunkban lévõ területen, de az ingatlan elõtti (az utca középvonaláig tartó) közterületrõl is. Ha valahol parlagfűvel fertõzött területet találunk bejelenthetjük a Budapesti és Pest megyei parlagfű-forródróton a 327-1686-os telefonszámon. A parlagfű egyéves növény és csak maggal szaporodik, ezért elsõdleges célunk a termés beérésének megakadályozása. Õshazájában ismert egy rovar (Zygograma suturalis), ami elsõdlegesen parlagfűvel táplálkozik, de ez a magyar faunából hiányzik, ezért két megoldást választhatunk: vegyszeres vagy mechanikai védekezést. A mechanikai védekezés közé soroljuk a gyomlálást, kapálást, kaszálást, sorközmûvelést, tarlóhántást, de még a lángszórózást is. Ezekre jellemzõ, hogy a gyomnövényt bármelyik fejlõdési stádiumában eredményesen irtják. Figyelni kell azonban, hogy a beavatkozásra mindenképp még a virágzás kezdete elõtt kerüljön sor, ezáltal megakadályozva a pollenek levegőbe jutását. A gyomlálás és kapálás mindekképp a kisebb területekre korlátozódik, ám nagyon hatásos, mert a növény nem képes túlélni. A kaszálás utak, parkok, nagyobb területek gyomirtási eljárása. Tudni kell azonban, hogy a kaszálással nem szüntetjük meg a növények élettevékenységét, csak a földfeletti részeit semmisítjük meg. A kaszálás alkalmával igyekezni kell a lehetõ legkisebb tarlót hagyni, ám így is elõfordul a parlagfű újra sarjadása. Néha két-háromszori kaszálásra is szükség van. Az elfekvõ nagy mennyiségû gyommagkészlet miatt a sikeres védekezés záloga a következetesség és a többéves tudatos gyomirtó tevékenység. Ekkor lehet csak remélni, hogy a már meglévõ gyommagkészlet kimerül és új pedig nem keletkezik. A parlagfű vegyszeres gyomirtása (csakis mezõgazdasági területen) tekintetében a Pest Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás (2100 Gödöllõ Kotlán S. utca 3. Tel: (28) 410811) illetve a Fõvárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: (1)-309-1000) szakvéleménye az irányadó. Az egész ország területén rendszeres parlagfű-mentesítõ akciókat szerveznek, amelynek célja a közterületek, tehát az emberek közvetlen környezetének megtisztítása a parlagfűtől. Nem tanácsos ezt úgy végeztetni, hogy akciókban iskolásokkal, kis gyerekekkel szedetik össze, ráadásul megkésve, a virágzás megindulása után a környezetükben megtalálható gyomokat, mert ezzel már nagy veszélynek tehetik ki őket. A nagy tömegű pollennel való érintkezés kiválthatja az esetleg addig rejtett túlérzékenységüket. Mi is segítünk azzal, hogy saját telkünket, udvarunkat vagy tisztán tartjuk. A parkokban és egyéb területeken a gyep rendszeres gondozása (öntözés, kaszálás) megnehezíti e veszélyes gyomnövény elszaporodását. A parlagfű kötelezõ irtását a közigazgatási területen önkormányzati rendelet mondja ki. A kötelezõ védekezés elmulasztása pénzbírság kiszabásával is büntethető.

Mindezek ismeretében leszögezhetjük, hogy ennek a rendkívüli módon veszélyes gyomnövénynek rendszeres és módszeres irtása nem csak közös érdekünk, hanem gyermekeink és unokáink egészségesebb jövőjének érdekében kötelességünk is.

Szerző: Szegedi Éva (Vica)
Forrás: Kerekes Gábor: Gondolatok a parlagfűrõl
www.parlagfu.hu

Dátum: 08.04. Szerző: Szegedi Éva &  admin
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Hírek, aktualitások
· Több hír: admin


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Hírek, aktualitások:

Valentin nap

Hír értékelése
Értékelés: 4.35
Szavazat: 14


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Hírek, aktualitásokTermészet- és környezetvédelemTudományos cikkek

Facebook oldal


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.040 másodperc