"Budapesttől 50 kilométerre, a szépséges Váli völgyben az Acsai- és a Váli - vizek összefolyásánál , Alcsútdoboz szélső házaitól néhány száz méterre fekszik az Alcsúti Arborétum." Alapítása József nádor, virágkora pedig József főherceg nevéhez fűződik. Az arborétumot mindenkinek tudom ajánlani, nincs messze Budapesttől, s közben megnézhetjük az Etyeki borvidéket is. Húsvéti látogatásunk során rengeteg kankalinnal, keltikével, májvirággal találkoztunk, a lombos fák ekkor kezdtek virágba borulni. Tekintélyt parancsolók a hatalmas platánok. Ideális rövid hétvégi kirándulásokra, területe 40 ha, pár óra alatt körbejárható.
József Antal János főherceg, II. Lipót magyar király kilencedik gyermekeként született.
Már gyermekkorában igen nagy érdeklődést mutatott a kertészet iránt. Tudására jellemző, hogy hatezernél több növényt felismert, és a latin nevüket is tudta.
A park építése 1825-ben kezdődött meg a nádor segítségével.
Ez az úgynevezett platánkor ideje volt. Megfigyelhetjük ezt egy gyönyörű platánsoron is, ha Etyek felöl közelítjük meg az arborétumot
.
A keleti platán tarkalevelű változatát maga József
nádor hozta Olaszországból, és ültette el margit-szigeti kertjébe 1828-ban. Az alcsúti példányok valószínűleg egyidősek ezzel.
Akkor még ritkaságnak számító növények is kerültek ide, mint pl. tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, törökmogyoró, vérbükk, lepényfa. "Töltelékfának" azonban sok hazai fafajt is betelepítettek.
Ebben az időszakban (1819 és 1827 között), itt épült fel az egyik legszebb klasszicista vidéki kastélyunk, amelynek tervezője Pollack Mihály volt.
József nádor 1847-es halálával le is zárult a kert első korszaka.
Ezután a nádor nyolcadszülött fia, József Károly Lajos főherceg vette birtokba a területet.
Nagy szenvedéllyel gondozta az arborétumot.
1871-72-ben Ybl Miklós tervei alapján elkészült a pálmaház, amelyben trópusi, és szubtrópusi növények kaptak helyet.
1876-ban vízvezetéket építettek ki, a közelben található artézi vizeket kiaknázva.
Kibővítették a tavat is, és elkészültek a kőhidak.
1880-tól Zednik Pál lett az arborétum főkertésze Alcsúton, aki különféle fenyőket telepített a területre. A kastély építési munkálatai is tovább folytatódtak.
1845-ben Vajda János is az uradalom alkalmazottja volt.
1882-83-ban állatkert, medveház is épült. Jókai leírása szerint barnamedve, saskeselyű is élt ott. Megépült a lovarda is.
A főherceg 1905-ös halála után az első fiúgyermeke, József Ágost örökölte az arborétumot, aki sajnos nem igazán törödött az örökségével.
Korabeli útikönyv szerint ebben az időben a park igen elhanyagolt állapotban volt.
1941-ben az Országos Környezetvédelmi Tanács védetté nyilvánította.
1976-77-ig folyamatos leromlás volt tapasztalható, a szovjet hadsereg itt állomásozott, a helyi lakosság pedig széthordta az építőköveket, a kápolna födéme is beomlott.
De szerencsére a növényzet pótlása folyamatosan történt.
Jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a védett terület kezelője.
A meghatározott taxonok száma 300 felett van, a különleges példányokat pedig táblákkal jelölték meg. A park az ország egyik legrégebbi angolkertje.
1986-óta a kápolnában "Szép magyar kertek" címmel kertépítészeti kiállítás működik.
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Sziasztok
Hiányoztatok már!
Mérgező Növények
