Legjelesebb emlék az 1702-ben épített ráckevei Savoyai-kastélyegyüttes, amely a csepeli hercegi birtok központja lett, a hadvezér magyarországi rezidenciájává lépett elő. Tervezője a kor egyik legnagyobb építésze, Johann Lucas von Hildebrandt.

Ez az épület teljesen eltér a XVII. századi magyar főúri palotáktól, kastélyoktól, a magyar sajátosságú zárt, tömbszerű várépítkezésektől. Az idegen császári fővezért nem befolyásolták a magyar hagyományok és a hatalom legfőbb birtokosa egyikeként várvédelemre sem volt szüksége, így lakhelye reprezentatív luxuspalotává válhatott.

Ez a csodálatos alkozás a II. világháború után raktár és szükséglakás volt. A célszerűtlen hasznosítás igen nagy károkat okozott, az egykor gyönyörű kert tönkrement. Az udvarkertben maradtak meg koros fák: vadgesztenye, japánakác, kocsányos tölgy, hegyi juhar, egy szépen díszítő szomorú gyertyán és tiszafa.

A kastély és kertje feltámasztását az Országos Műemléki Felügyelőség, a budapesti tervezőirodák és Rados Jenő szorgalmazta. A telekosztásokkal magkurtított barokk kert rekonstrukciós tervét Örsi Károly készítette el.

A kastély rekonstrukciója 1982-ben készült, most szálloda és étterem működik a kastély területén.