17 éves a Gazlap...
Információk
Szia Anonymus!
Összes látogató: 6
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Gyümölcsök (5)
Milyen növényt vettem/szereztem ma (20 )
Konyhakerti növények (14)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Dézsások (20)
Vendégeink a kertben (18)
Hawaii rózsa - frangipani
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
Kertünk meglepetései (2)
Segítség csak kertészeti témákban(17)
Milyen növény ez?? (37)
Dézsások (19)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Hibiszkuszok (32)
Árnyékliliom (Hosta) 2

- Tábortűz témák:
GAZLAP szakácskönyv (78)
IDŐJÁRÁS (68)
Wanted! Őt keresem.....(8)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben (11)
JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (7)
Vicces történetek, képek....(20)
Írj bármilyen témáról (17)
Versek, költemények (4)
A Tudat keresése (4)
Kedven filmem, színészem (2)
Miért mérgelődök?.....Mi bosszant? (25)
Nagyik és Ők....(4)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
5:10:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:34:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
5:29:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:39:am kutyus :
Jó reggelt!
6:22:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:54:am kutyus :
Jó reggelt!
5:35:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:44:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!....bár esősnek ígérkezik
6:19:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:39:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
1:44:pm kutyus :
Szp napot mindenkinek!
8:38:am Emmylie :
Jo reggelt szép napot. BAU-rol még mindig nincs semmi hir?????
5:15:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
6:17:am aszokfa :
Jaóó reggel!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
Zirci Arborétum
Botanikus kertek Az egykori apátsági park Magyarország egyik legszebb műemléki- természetvédelmi értékegyüttese, sőt a magyar kultúrtörténet legszebb fejezetei közé tartozik. Növényföldrajzilag a magyar flóratartomány Dunántúli-középhegység flóravidékének veszprémi flórajárásába tartozik. Talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj, az uralkodó szélirány északnyugat, évi csapadék 600-800 mm, napsütéses órák száma 1900-2000/év, tengerszint feletti magassága 400m.

A jelenlegi park kialakulását több évszázaddal megelőzte a valamikori cisztercita apátság és a település létrehozása.

A apátsági épületben van ma a Széchenyi Könyvtár Regulyi Antal Tudományos Könyvtára, mely a pannonhalmi és keszthelyi gyűjtemény mellett az egyik leggazdagabb műemlék könyvtár. A másik szárnyban pedig a Bakonyi Természettudományi Múzeum tevékenykedik, állandó kiállításon a Bakony élővilágát tárja a látogatók elé.

Most térjünk át kertünkhöz és a középkori rendhez. Birtokaikon a rend jellegéből adódóan magas fokú mezőgazdálkodást folytattak, a bakonyi őserdők (bükk, gyertyán elegyes tölgyes) kitermelésével helyet készítettek a kertészeti növények (gyümölcsfélék, szőlő) meghonosításának. A munkás rend jellegéből arra is következtethetünk, hogy az egyébként mindenhol szokásos kolostorkert díszkertté alakításának folyamatával csak később találkozhatunk.

A meglevő erdőtársulás képezte alapját a kolostor kövül 1182 táján létrehozott vadaskertnek, majd később ez alakult át parkká. A vadaskerben 1421-ban tavat alakítottak ki, amit a Cuha patak táplált. Ebben az időszakban már feltehetőleg díszkert is volt, de ez nem terjedhetett tovább a kolostorépület közvetlen környékénél.

Biztos adatunk már csak a török hódoltság utáni újjáépítési szakaszból van, amikor a templom és a kolostor barokk stílusú megépítését barokk udvarkert, illetőleg 1859-ben a mai park területének bekerítése követte.

A valamikori vadaskert erdőszerű megjelenését fokozatosan ligetessé, parkszerűvé alakították, tisztásokat, utakat, tószabályozást létesítettek. Érdemes megfigyelni az 1770-es évekből származó területfelvételt, amelyen még két tó, több malom és már egy határozottabb ültetési rendszer látható.

Arról nincs tudomásunk, hogy az 1786 és 1802 közötti időszak milyen változást hozott az apátság és a park életében, amikor II. József rendeletére feloszlatták a rendeket. Azt tudjuk, hogy az igazi kertalakítás Lovkovszky Bálint nevéhez fűződik, amikor a parkot tudatosan formálják, előkészítik a terepet az idegen földrészekről származó (exóta) növényfajok számára.

1810-től Dréta Antal már szakszerű telepítéseket végzett. Az 1840-es években megvalósult a tájképi gyűjteményes kert, amelyet azután Szentes Anzelm perjel nagy hozzáértéssel fejlesztett tovább a maival nagyrészt megegyező formában.

Horváth Konstantin szerint 1753-ban a monostor közelében két nagy erdőírtást végeztek, de néhány idősebb fa megmaradt, és tisztítással inkább a park térszerkezeti kimunkálását készíthették elő.

Dréta apát idejében (1809-1820) telepítették az arborétum hátsó szélén meglevő kislevelű hársfasort. Az értékes munkát Willax Ferinánd tovább folytatta Szentes Anzelm előtt (1824-1857), akinek köszönhető még a könyvtár és az üvegház létesítése is.

1850 körül új medret ástak a Cuhának, a tavat szabályozták és szigetet alakítottak ki benne. Erre az időszakra tehető a vízesés és a filagória létesítése is. A XV. századi halastó utódja csaknem 1 hektáros vízfelületével a tájképi kert egyik szép színfoltja lett. A századforduló után Szentes Anzelm tovább növelte a park növényválasztékát, de nagy gondot fordított az apátság közvetlen környezetében levő udvarkert díszítésére is.

A zirci gyűjteményes tájképi kertünk a legmagasabb fekvésű hazai élőfagyűjtemény. A II. világháborúban nem keletkeztek károk, de az apátság és az arborétum merev szétválasztásával, a műemléki-természetvédelmi együttest igen nagy veszteség érte. Az 50-es évek gazdátlansága, a honvédségi jelenlétből fakadó anomáliák sürgetővé tették a park védetté nyilvánítását, amely 1951-ben következett be.

Az arborétum területén 162 lágy szárú növényfaj, 53 fenyőféle, 170 lomblevelű fafaj, 214 cserjefaj és 52 évelő dísznövény fordul elő. A park északi és déli szegélyén parkerdőszerű állomány foglalja magába a főként bakonyi fa- és cserjefajokat. A park elülső és középső része pedig inkább a külhoni növények választékát kínálja. Külön említendő a Cuhán átívelő két boltozatos barokk híd, amely feltehetőleg az első alakítás időszakában (1759) keletkezett.

A park fenyői között a legszebb példányok a 1784-es telepítésből származnak. Előfordul a kaukázusi jegenyefenyő, a balzsam jegenyefenyő, a görög jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a gyantáscédrus, az arizonai ciprus, az atlaszcédrus, a libanoni cédrus, a páfrányfenyő, a hamisciprusok, a kínai szúrósfenyő, a többféle vörösfenyő és lucfenyő, a kínai mamutfenyő, a borókák és a sárgafenyő.

Gyűjtemény van a juharokból, a bükkből, a kőrisekből, a vadgesztenyékből, égerekből, nyírekből, nyárakból, tölgyekből, liliomfákból, díszalmákból, borbolyákból, orgonákból, bangitákból, gyöngyvesszőkből, bodzákból, loncokból, somokból, madárbirsekből és hársakból is.

Ősnövényzetből maradt meg a hegyi juhar, bükk, magaskőris. De eredeti növénynek tekinthető a csaknem 400 éves, 6méternél nagyobb törzskörméretű hegyi szil is, amely a park legméretesebb fapéldánya.

A parkban egykor díszmadarak is voltak, tudunk egykori pávaházról is. A park madárvilága értékes, 1954-től folyik itt madármegfigyelés.

A park kiválóan alkalmas a tájképi kertművészet és a Bakony növényvilága bemutatására és páratlan műemléki-természeti értékei révén oktatási, tudományos és ismeretterjesztési, idegenforgalmi szerepkör betöltésére.

Forrás: Arborétumok Országszerte 1984

Dátum: 02.02. Szerző: Somorjai Ede &  admin
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Botanikus kertek
· Több hír: admin


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Botanikus kertek:

Tatai Angolpark

Hír értékelése
Értékelés: 3.77
Szavazat: 9


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Botanikus kertekParkok



Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.050 másodperc