13 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 3 / 18281
Összes látogató: 9
Utolsó tag: janos001
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
Hirdetés
Üzenőfal
6:06:am kutyus :
Jó regeglt, kellemes vasárnapot
5:03:pm terimamy :
Írtam privid, légy szíves nézd meg és várom a vállaszod.
5:01:pm terimamy :
Bojti !
1:51:pm Emmylie :
Szép délutánt.
6:06:am Emmylie :
Igen igy van.Ejfel elött feküdtem le de 1-kor mar fönnt voltam.Volt meg egy kis dolgom is.
6:00:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét! Emmylie, csuda friss voltál
3:49:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot.
6:52:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot
6:21:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
7:57:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot
6:35:am arozsa :
Szebb jó reggelt! Egész nap eső várható.
6:32:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!!
8:35:pm Emmylie :
Szep estet
5:39:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
8:37:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Nyár végi, ősz elejei növényvédelmi munkák III.
III. rész
Kedves OLVASÓM!
Az előző részben a talajban élő rovarkárosítókról írtam. Az elkövetkező sorokban a teleltetés előtti időszak alatt a növényen megtelepedő, és a szobába bevitt dísznövényen elszaporodó állati kárósítókról lesz szó.

A szabadban lévő dísznövényeken számtalan kárósító telepedhet meg. Egy részük csak átmenetileg látogatja meg a növényeket, majd tovább repül vagy elmászik. Másik részük tartósan is megtelepedik a növényen. Az utóbbiak a veszélyesebbek, mert ezek a szobában lévő kedvenc dísznövényeinket a teleltetés időszakában is sanyargatják, túlzott mértékű elszaporodásuk folytán, a szívogatásuk által el is pusztíthatják. Másik gond az, hogy az állati kárósítók a lakásban az egyik növényről a másikra áttelepedhetnek.

A növényi sanyargató elleni védekezés a téli hónapokban (már előzőekben írtam, de itt is megemlítem), nagyon körülményes és nem minden esetben lehet őket elpusztítani.

A megoldás a szóbába történő bevitel előtti hatékony és célirányos növényvédelem, vagyis a lakótérbe a téli hónapokra lehetőleg rovarmentes dísznövény kerüljön be. Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a vásárolt vagy ajándékként kapott cserepes dísznövény is rejthet kellemetlenkedő kárósítót, amely idővel a meglévő értékes és szép dísznövény állományt is megfertőzheti! Nagyon ajánlom, alaposan vizsgálják át a növényt (ne az ajándékozó előtt tegyék meg!!!) és győződjenek meg arról, hogy az ebben a cikkben ismertetett kárósító szervezet valamelyike nincs-e rajta. Amennyiben megtalálható valamilyen kárósító szervezet, akkor helyezzék a növényt un. „karanténba” addig, amíg le nem tisztítják róla.

A növényvédelmi rovatot visszamenőleg végigpergetve, összegyűjtöttem azokat a kárósítókat, amelyek a téli hónapokban gondot okozhatnak. Ezek figyelembe vételével igyekszem a növényi zöld-részek legjelentősebb károsítóiról és az ellenük történő védekezési megoldásokról a következőkben röviden írni.

TALAJ FELETTI NÖVÉNYKÁROSÍTÓK

TAKÁCSATKA (Tetranycus urticae)
Sok növényi tápanyagot igénylő faj. A növény nedvein él. A magas hőmérsékletet és alacsony pára tartartalmat kedveli, ilyen körülmények között igen jól érzi magát és gyorsan elszaporodik. Télen a lakótér ilyen klímával rendelkezik. Az atka igen apró állatka, zöldessárga vagy vöröses színű, szabad szemmel nehezen vehető észre, csak akkor figyelnek fel rá, amikor a levelek között áttetsző kuszaszövedékei láthatóvá válnak. A növények fiatal zsenge hajtásain, a meg nem öregedett leveleken, s elsősorban a fonáki oldalon, az erek közelében tartózkodik. Az atka jelenlétére az is utal, hogy a leveleken kifehéredett, apró szívásnyomok láthatóak. A növényi nedv kiszívásának következményei: a levéltorzulás, törpenövés, végül akár a növény pusztulása. Még megemlítem, hogy az agyon táplált növényeket, amelyek laza szövetűek, az atkák előnyben részesítik. A kaktuszokon különösen a dús szőrzetű gömbkaktuszon, előszeretettel telepszenek meg és itt, sajnos nem észlelhető a jelenlétük már csak akkor, amikor a növény teteje világos barnává válik.

Védekezés:
A teleltetés előtt minden dísznövényt ajánlom, hogy legalább két alkalommal, 8 -10 napos időközönként atkaölő szerrel permetezzék le Erre a célra javaslom a SANMITE 20 WP 0,1 % oldatát + NONIT 0,015 % nedvesítő szer használatát. A gömbkaktuszoknál különösen ajánlatos az atka elleni permetezést elvégezni.

TRIPSZEK (Hericinothorips, Trips fajok)
Számtalan faja van, és közülük nagyon sok a dísznövényeken is meg tud élni. Ezek is a növény nedveit szívogatják. Elszaporodásuknak a száraz meleg kedvez. A leveleken és a virágon ezüstős vagy világossárga, apró foltok keletkeznek és idővel tűszúrásszerű, barna pöttyök alakulnak ki. (Az atkaszívásnál ez nem látható!) A tripsz károsítás helyén apró, fekete, lehulló ürülékszemcsék is észlelhetők. A vastagabb levelű növényeknél parásodás is előfordul. A kárósítók a levél fonákán tartózkodnak. A kifejlett alakja szárnnyal rendelkezik, így a lakásban lévő dísznövények mindegyikére el tud jutni. A tripsz is vírusterjesztő! A téli hónapok alatt, a lakásban lévő dísznövényen gyakran megjelenő kárósító.

Védekezés:
Itt is azt tanácsolom, hogy a növényeket lakásba történő bevitel előtt mindenképpen 2- 3 alkalommal, 8-10 naponként permetezzük lSANMITE 20 WP 0,1 % oldatával, de itt is használjuk a nedvesítő szert.

ÜVEGHÁZI MOLYTETŰ (Trialeurodes vaporariorum)
Sok növényen s nem utolsósorban számtalan dísznövényen meg tud élni. Szárnyas alakjuk a levelek fonáki oldalán tartózkodik. A levél mozgatását követően a kb. 2 milliméteres fehér színű, szárnyas rovar azonnal felrepül. Ha levél fonákát tüzetesebben átvizsgálják, még számtalan, különböző nagyságú, mozdulatlan, sárgás-fehéres hártyaszerű foltot találunk. Az üvegházi molytetű jelenlétre utal az is, hogy a levélen csillogó mézharmat cseppek láthatóak, amelyeken később a korompenész is megtelepedhet. Meleg kedvelő szívókárosító amely a lakásba bekerülve gyorsan el tud szaporodni és a többi növényt is ellepi. A Fuchsia kedvelők figyelmét felhívom, hogy az üvegházi molytetű nagyon kedveli, és a szabadban vagy a lakásban lévő Fuchsiákon jelenik meg leghamarabb a növények közül. A Fuchsiát megítélésem szerint - a téli hónapokban a lakásban - az üvegházi molytetűtől igen nehéz és körülményes megvédeni. Okosabb, ha erről a növényről lemondanak a többi értékesebb dísznövény javára. Sok bosszúságtól szabadulnak meg. Ez is vírusterjesztő!

Védekezés:
Állítom több éves gyakorlatom alapján, hogy az üvegházi molytetű ellen a legnehezebb védekezni, mert az egyik növényről a másikra könnyen átrepül, sőt távolabbi helyről is berepülhet. Ezért ajánlatos a kerti növényeket rendszeresen figyelni. Amennyiben megjelenik, azonnal az ott lévő összes növényt ajánlatos lepermetezni. (A zöldségféléken is megtelepszik!) A permetezéseket, különös tekintettel a beteleltetésre váróknál, nagy odafigyeléssel, rendszeresen kell végezni. A védekezési munkálatok 6-8 napos fordulóval, több alkalommal kerüljenek elvégzésre. Itt igen fontos az, hogy a szereket váltogassuk, mert könnyen hozzá szoknak az egyoldalú használathoz. Nagyon ajánlom még, hogy első sorban - ez a legfontosabb- a permetlé a levél fonákjára kerüljön, mert a szárnyas alakokat így lehet megsemmisíteni. A felhasználásra kerülő szerek valamelyikéből készült permetléhez minden esetben NONIT nedvesítő szert is adjunk, ugyanis a szertapadást és a hatékonyságot növeli. Következő szereket lehet felhasználni: pl. ACTELLIC 50 EC 0,3%-ban, APPLAUD 25 WP 0,1 %-ban, DECIS 2,5 EC 0,04 %-ban, MOSPILÁN 20 SP (II) 0,05 %-ban , RIPCORG 20 EC 0,03 %-ban.
A sikeres védekezést növeli, ha a kezelések során a vegyszereket felváltva alkalmazzák.

PAJZSTETVEK ( Aspidiotus, Leucaspis,Quadrispidiátus, Unapsis, Sassetia, Coccus, Pseudococcus fajok)
Ezek között úgyszintén meglelhetőek olyanok is, amelyek csak egy tápnövényen tudnak megélni. E csoport tagjai is szívó kárósítók, és mézharmatot bocsájtanak ki. A mézharmatot az üvegházi molytetű, a levéltetű és a pajzstetű is termel, és ezt a váladékot a hangyák előszeretettel látogatják. A növényen mozgó hangyák jelenléte is arra utal, hogy az említett szívókárósítók valamelyike a növényen jelen van. A mézharmaton fekete színű korompenész is megtelepedhet

A pajzstetvek életformája igen változatos. Vannak olyan fajok, amelyek pajzs alatt élnek és szaporodnak. A másik részük pl. a kószapajzstetvek egész életük alatt mozognak, egyesével vagy csoportosan szívogatják a növényt. A pajzstetveket a növény minden részén meg lehet találni. Károsításuk nyomán a megtámadott növény gyengén fejlődik, a levelek elszínesednek, száradnak, majd lehullanak. A rózsa virág szirmán jelenlétüket úgynevezett lázfoltok mutatják. A pajzs alatt élőknél a pajzs könnyen eltávolítható, ezt a lehetőséget a védekezési munkálatoknál fel is használhatjuk.
A pajzstetvek a szabadban lévő szobai növényeken a nyár folyamán telepednek meg, a téli hónapokban a lakótérben lévő növényeken is továbbszaporodhatnak, egyik növényről a másikra vándorolhatnak.

Védekezés:
Itt is a legfőbb szabály, hogy a szabadban élő dísznövényeket rendszeresen figyelni kell, és az első gyanús tünetnél - pl.: hangya jelenléte vagy mézharmat csepp észlelése - minél előbb a növényvédő szeres kezelést meg kell kezdeni. A permetlé a növény minden részét érje. Védekezésnél felhasznált készítmények első sorban olaj tartalmúak legyenek. pl.: VECTAFID A/E (1,0%-ban). Az előírt % oldatot szigorúan tartsák be, mert növény zöld részén, főleg a gyenge részein perzselést idézhet elő a nagyobb koncentrátum.

Érdekességként megemlítem: egy szakmai újságban olvastam, hogy a pajzstetű leküzdésére egy alkalommal étolajos ecsetelés is alkalmazható. Arra kell vigyázni, hogy egyszerre csak a növény egyharmad részén végezzük az ecsetelést, mert ha nagyobb felületet kezelünk le, akkor a növény megfullad.

Az olajtartalmú szerekhez soha ne adjunk NONIT nedvesítő szert! A növényvédő szerek közül alkalmas APPLAUD 25 WP (1,0 %-ban). Megemlítem még a növény BIOSOL KÁLISZAPPANOS (2%) oldattal történő áttörölgetését. Az a legjobb megoldás, ha először káliszappanos megoldással kezdenek, majd ez követi 2 nap múlva a rovarölő szeres kezelés.

LEVÉLTETVEK (Aphis, Mysus, stb. fajok)
Számtalan faja van és ezek közül nem egy a dísznövényen előszeretettel megtelepedhet. Szívogatásuk következménye: a megtámadott növény ragacsos felületűvé válik, fejlődésben visszamaradt hajtásokat hoz, a levelek, valamint a hajtáscsúcsok deformálódnak. A ragacsos felületben megtapadva látható a fehér színű apró vedlésből származó bőrük. A levéltetvek zöldes, sárgás, barnás és fekete árnyalatúak, ez a faji hovatartozás egyik bélyege. A levéltetvek a gyenge levelek fonáki oldalán, fiatal hajtásokon vagy a virág alatti száron találhatóak. Köztük szárnyas alak is észlelhetők. Vírushordozók és terjesztők!

Védekezés:
A növények rendszeres figyelése. A tartóedényes dísznövényeknél elsődleges megoldás, hogy a növényt olyan erősségű vízsugárral kell alaposan megfürdetni, amely még nem sérti a növény gyenge részeit. Ilyen irányú növényi fürdetést mozgó kárósítok ellen is lehet alkalmazni. Sok levéltetű a növényről így lesöprődhet. A növényt (a mosdatás utáni száradást követően), BIOSOL KÁLISZAPPAN 2 % -os oldatával permetezzük le, hogy a rajta maradt levéltetűt még megsemmisítse. Mindezen túl számtalan növényvédő szer alkalmazható még e kárósító elpusztítására. Pl.: DECIS 2,5 EC (0,04 %-ban), BIO-SECT (1,0%-ban) , ACTARA 25 WG (0,02%-ban), stb.

A felsorolt károsítók fordulhatnak elő leggyakrabban a télen meleg lakótérben a dísznövényeken, amelyeket szabad tartásuk során gyűjtenek össze.

Szerző: Kardos Rezső
NVT tanácsadó
Növényvédelmi szakmérnök
A képek a Gazlap fórumáról származnak.
Kapcsolódó cikkek:
Nyár végi, ősz elejei növényvédelmi munkák I.
Nyár végi, ősz elejei növényvédelmi munkák II.
A cikkhez kapcsolódó Fórumtéma itt a Gazlapon: NÖVÉNYVÉDELEM

Dátum: 09.13. Szerző: Kardos Rezső &  Vica
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Kártevők
· Több hír: Vica


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Kártevők:

Káliszappan

Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 9


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Betegségek, tünetekÉvszakokról, hónapokrólKártevőkNövényápolásSzobai levéldísznövények

Facebook oldal


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.043 másodperc