14 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 3 / 18286
Összes látogató: 9
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Konyhakerti növények (14)
Vendégeink a kertben(17)
Erkély és ablakpárkány kertész (5)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)
CSERE-BERE növények, magok....(50)
Évelő virágok (20)
Íriszek (7)
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
Sziklakerti növényeink (13)
Bougainvillea
Milyen növényt vettem/szereztem ma (20 )
Milyen növény ez?? (37)

- Tábortűz témák:
A Tudat keresése (2)
Találd ki.....(27)
Milyen öröm ért ma?? (36)
Gazlap szakácskönyv (67)
Írj bármilyen témáról (14)
IDŐJÁRÁS (57)
Eladnám......Vennék (10)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben (9)
Jópofa, "beszélő" elírásaink (6)
Slideshow & Videó
Kávéház (40)
Vicces képek, történekek (15)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
5:30:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes ünneplést mára is
1:21:pm Bojtárgazdi :
Mindenkinek szép Pünkösdvasárnapot kívánok!
5:28:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
8:34:am pili :
Szép pünkösdi hétvégét kívánok!
5:37:am Emmylie :
Szép és kellemes napot kivánok mindenkinek
5:18:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!!
3:32:am Emmylie :
Jo reggelt kellemes hetveget
7:12:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot
5:47:am kutyus :
Jó reggelt, hűvös van, de nem esik az eső
6:15:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot
5:00:am kutyus :
Jó reggelt, indul a nap!
5:10:am kutyus :
Jó reggelt...talán jön az eső....
8:18:am Emmylie :
Jo reggelt szép napot.
5:43:am kutyus :
Jó reggelt ...itt a Pünkösd hete már!
10:55:pm Emmylie :
Jo éjszakát
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Nyár végi, ősz elejei növényvédelmi munkák III.
III. rész
Kedves OLVASÓM!
Az előző részben a talajban élő rovarkárosítókról írtam. Az elkövetkező sorokban a teleltetés előtti időszak alatt a növényen megtelepedő, és a szobába bevitt dísznövényen elszaporodó állati kárósítókról lesz szó.

A szabadban lévő dísznövényeken számtalan kárósító telepedhet meg. Egy részük csak átmenetileg látogatja meg a növényeket, majd tovább repül vagy elmászik. Másik részük tartósan is megtelepedik a növényen. Az utóbbiak a veszélyesebbek, mert ezek a szobában lévő kedvenc dísznövényeinket a teleltetés időszakában is sanyargatják, túlzott mértékű elszaporodásuk folytán, a szívogatásuk által el is pusztíthatják. Másik gond az, hogy az állati kárósítók a lakásban az egyik növényről a másikra áttelepedhetnek.

A növényi sanyargató elleni védekezés a téli hónapokban (már előzőekben írtam, de itt is megemlítem), nagyon körülményes és nem minden esetben lehet őket elpusztítani.

A megoldás a szóbába történő bevitel előtti hatékony és célirányos növényvédelem, vagyis a lakótérbe a téli hónapokra lehetőleg rovarmentes dísznövény kerüljön be. Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a vásárolt vagy ajándékként kapott cserepes dísznövény is rejthet kellemetlenkedő kárósítót, amely idővel a meglévő értékes és szép dísznövény állományt is megfertőzheti! Nagyon ajánlom, alaposan vizsgálják át a növényt (ne az ajándékozó előtt tegyék meg!!!) és győződjenek meg arról, hogy az ebben a cikkben ismertetett kárósító szervezet valamelyike nincs-e rajta. Amennyiben megtalálható valamilyen kárósító szervezet, akkor helyezzék a növényt un. „karanténba” addig, amíg le nem tisztítják róla.

A növényvédelmi rovatot visszamenőleg végigpergetve, összegyűjtöttem azokat a kárósítókat, amelyek a téli hónapokban gondot okozhatnak. Ezek figyelembe vételével igyekszem a növényi zöld-részek legjelentősebb károsítóiról és az ellenük történő védekezési megoldásokról a következőkben röviden írni.

TALAJ FELETTI NÖVÉNYKÁROSÍTÓK

TAKÁCSATKA (Tetranycus urticae)
Sok növényi tápanyagot igénylő faj. A növény nedvein él. A magas hőmérsékletet és alacsony pára tartartalmat kedveli, ilyen körülmények között igen jól érzi magát és gyorsan elszaporodik. Télen a lakótér ilyen klímával rendelkezik. Az atka igen apró állatka, zöldessárga vagy vöröses színű, szabad szemmel nehezen vehető észre, csak akkor figyelnek fel rá, amikor a levelek között áttetsző kuszaszövedékei láthatóvá válnak. A növények fiatal zsenge hajtásain, a meg nem öregedett leveleken, s elsősorban a fonáki oldalon, az erek közelében tartózkodik. Az atka jelenlétére az is utal, hogy a leveleken kifehéredett, apró szívásnyomok láthatóak. A növényi nedv kiszívásának következményei: a levéltorzulás, törpenövés, végül akár a növény pusztulása. Még megemlítem, hogy az agyon táplált növényeket, amelyek laza szövetűek, az atkák előnyben részesítik. A kaktuszokon különösen a dús szőrzetű gömbkaktuszon, előszeretettel telepszenek meg és itt, sajnos nem észlelhető a jelenlétük már csak akkor, amikor a növény teteje világos barnává válik.

Védekezés:
A teleltetés előtt minden dísznövényt ajánlom, hogy legalább két alkalommal, 8 -10 napos időközönként atkaölő szerrel permetezzék le Erre a célra javaslom a SANMITE 20 WP 0,1 % oldatát + NONIT 0,015 % nedvesítő szer használatát. A gömbkaktuszoknál különösen ajánlatos az atka elleni permetezést elvégezni.

TRIPSZEK (Hericinothorips, Trips fajok)
Számtalan faja van, és közülük nagyon sok a dísznövényeken is meg tud élni. Ezek is a növény nedveit szívogatják. Elszaporodásuknak a száraz meleg kedvez. A leveleken és a virágon ezüstős vagy világossárga, apró foltok keletkeznek és idővel tűszúrásszerű, barna pöttyök alakulnak ki. (Az atkaszívásnál ez nem látható!) A tripsz károsítás helyén apró, fekete, lehulló ürülékszemcsék is észlelhetők. A vastagabb levelű növényeknél parásodás is előfordul. A kárósítók a levél fonákán tartózkodnak. A kifejlett alakja szárnnyal rendelkezik, így a lakásban lévő dísznövények mindegyikére el tud jutni. A tripsz is vírusterjesztő! A téli hónapok alatt, a lakásban lévő dísznövényen gyakran megjelenő kárósító.

Védekezés:
Itt is azt tanácsolom, hogy a növényeket lakásba történő bevitel előtt mindenképpen 2- 3 alkalommal, 8-10 naponként permetezzük lSANMITE 20 WP 0,1 % oldatával, de itt is használjuk a nedvesítő szert.

ÜVEGHÁZI MOLYTETŰ (Trialeurodes vaporariorum)
Sok növényen s nem utolsósorban számtalan dísznövényen meg tud élni. Szárnyas alakjuk a levelek fonáki oldalán tartózkodik. A levél mozgatását követően a kb. 2 milliméteres fehér színű, szárnyas rovar azonnal felrepül. Ha levél fonákát tüzetesebben átvizsgálják, még számtalan, különböző nagyságú, mozdulatlan, sárgás-fehéres hártyaszerű foltot találunk. Az üvegházi molytetű jelenlétre utal az is, hogy a levélen csillogó mézharmat cseppek láthatóak, amelyeken később a korompenész is megtelepedhet. Meleg kedvelő szívókárosító amely a lakásba bekerülve gyorsan el tud szaporodni és a többi növényt is ellepi. A Fuchsia kedvelők figyelmét felhívom, hogy az üvegházi molytetű nagyon kedveli, és a szabadban vagy a lakásban lévő Fuchsiákon jelenik meg leghamarabb a növények közül. A Fuchsiát megítélésem szerint - a téli hónapokban a lakásban - az üvegházi molytetűtől igen nehéz és körülményes megvédeni. Okosabb, ha erről a növényről lemondanak a többi értékesebb dísznövény javára. Sok bosszúságtól szabadulnak meg. Ez is vírusterjesztő!

Védekezés:
Állítom több éves gyakorlatom alapján, hogy az üvegházi molytetű ellen a legnehezebb védekezni, mert az egyik növényről a másikra könnyen átrepül, sőt távolabbi helyről is berepülhet. Ezért ajánlatos a kerti növényeket rendszeresen figyelni. Amennyiben megjelenik, azonnal az ott lévő összes növényt ajánlatos lepermetezni. (A zöldségféléken is megtelepszik!) A permetezéseket, különös tekintettel a beteleltetésre váróknál, nagy odafigyeléssel, rendszeresen kell végezni. A védekezési munkálatok 6-8 napos fordulóval, több alkalommal kerüljenek elvégzésre. Itt igen fontos az, hogy a szereket váltogassuk, mert könnyen hozzá szoknak az egyoldalú használathoz. Nagyon ajánlom még, hogy első sorban - ez a legfontosabb- a permetlé a levél fonákjára kerüljön, mert a szárnyas alakokat így lehet megsemmisíteni. A felhasználásra kerülő szerek valamelyikéből készült permetléhez minden esetben NONIT nedvesítő szert is adjunk, ugyanis a szertapadást és a hatékonyságot növeli. Következő szereket lehet felhasználni: pl. ACTELLIC 50 EC 0,3%-ban, APPLAUD 25 WP 0,1 %-ban, DECIS 2,5 EC 0,04 %-ban, MOSPILÁN 20 SP (II) 0,05 %-ban , RIPCORG 20 EC 0,03 %-ban.
A sikeres védekezést növeli, ha a kezelések során a vegyszereket felváltva alkalmazzák.

PAJZSTETVEK ( Aspidiotus, Leucaspis,Quadrispidiátus, Unapsis, Sassetia, Coccus, Pseudococcus fajok)
Ezek között úgyszintén meglelhetőek olyanok is, amelyek csak egy tápnövényen tudnak megélni. E csoport tagjai is szívó kárósítók, és mézharmatot bocsájtanak ki. A mézharmatot az üvegházi molytetű, a levéltetű és a pajzstetű is termel, és ezt a váladékot a hangyák előszeretettel látogatják. A növényen mozgó hangyák jelenléte is arra utal, hogy az említett szívókárósítók valamelyike a növényen jelen van. A mézharmaton fekete színű korompenész is megtelepedhet

A pajzstetvek életformája igen változatos. Vannak olyan fajok, amelyek pajzs alatt élnek és szaporodnak. A másik részük pl. a kószapajzstetvek egész életük alatt mozognak, egyesével vagy csoportosan szívogatják a növényt. A pajzstetveket a növény minden részén meg lehet találni. Károsításuk nyomán a megtámadott növény gyengén fejlődik, a levelek elszínesednek, száradnak, majd lehullanak. A rózsa virág szirmán jelenlétüket úgynevezett lázfoltok mutatják. A pajzs alatt élőknél a pajzs könnyen eltávolítható, ezt a lehetőséget a védekezési munkálatoknál fel is használhatjuk.
A pajzstetvek a szabadban lévő szobai növényeken a nyár folyamán telepednek meg, a téli hónapokban a lakótérben lévő növényeken is továbbszaporodhatnak, egyik növényről a másikra vándorolhatnak.

Védekezés:
Itt is a legfőbb szabály, hogy a szabadban élő dísznövényeket rendszeresen figyelni kell, és az első gyanús tünetnél - pl.: hangya jelenléte vagy mézharmat csepp észlelése - minél előbb a növényvédő szeres kezelést meg kell kezdeni. A permetlé a növény minden részét érje. Védekezésnél felhasznált készítmények első sorban olaj tartalmúak legyenek. pl.: VECTAFID A/E (1,0%-ban). Az előírt % oldatot szigorúan tartsák be, mert növény zöld részén, főleg a gyenge részein perzselést idézhet elő a nagyobb koncentrátum.

Érdekességként megemlítem: egy szakmai újságban olvastam, hogy a pajzstetű leküzdésére egy alkalommal étolajos ecsetelés is alkalmazható. Arra kell vigyázni, hogy egyszerre csak a növény egyharmad részén végezzük az ecsetelést, mert ha nagyobb felületet kezelünk le, akkor a növény megfullad.

Az olajtartalmú szerekhez soha ne adjunk NONIT nedvesítő szert! A növényvédő szerek közül alkalmas APPLAUD 25 WP (1,0 %-ban). Megemlítem még a növény BIOSOL KÁLISZAPPANOS (2%) oldattal történő áttörölgetését. Az a legjobb megoldás, ha először káliszappanos megoldással kezdenek, majd ez követi 2 nap múlva a rovarölő szeres kezelés.

LEVÉLTETVEK (Aphis, Mysus, stb. fajok)
Számtalan faja van és ezek közül nem egy a dísznövényen előszeretettel megtelepedhet. Szívogatásuk következménye: a megtámadott növény ragacsos felületűvé válik, fejlődésben visszamaradt hajtásokat hoz, a levelek, valamint a hajtáscsúcsok deformálódnak. A ragacsos felületben megtapadva látható a fehér színű apró vedlésből származó bőrük. A levéltetvek zöldes, sárgás, barnás és fekete árnyalatúak, ez a faji hovatartozás egyik bélyege. A levéltetvek a gyenge levelek fonáki oldalán, fiatal hajtásokon vagy a virág alatti száron találhatóak. Köztük szárnyas alak is észlelhetők. Vírushordozók és terjesztők!

Védekezés:
A növények rendszeres figyelése. A tartóedényes dísznövényeknél elsődleges megoldás, hogy a növényt olyan erősségű vízsugárral kell alaposan megfürdetni, amely még nem sérti a növény gyenge részeit. Ilyen irányú növényi fürdetést mozgó kárósítok ellen is lehet alkalmazni. Sok levéltetű a növényről így lesöprődhet. A növényt (a mosdatás utáni száradást követően), BIOSOL KÁLISZAPPAN 2 % -os oldatával permetezzük le, hogy a rajta maradt levéltetűt még megsemmisítse. Mindezen túl számtalan növényvédő szer alkalmazható még e kárósító elpusztítására. Pl.: DECIS 2,5 EC (0,04 %-ban), BIO-SECT (1,0%-ban) , ACTARA 25 WG (0,02%-ban), stb.

A felsorolt károsítók fordulhatnak elő leggyakrabban a télen meleg lakótérben a dísznövényeken, amelyeket szabad tartásuk során gyűjtenek össze.

Szerző: Kardos Rezső
NVT tanácsadó
Növényvédelmi szakmérnök
A képek a Gazlap fórumáról származnak.
Kapcsolódó cikkek:
Nyár végi, ősz elejei növényvédelmi munkák I.
Nyár végi, ősz elejei növényvédelmi munkák II.
A cikkhez kapcsolódó Fórumtéma itt a Gazlapon: NÖVÉNYVÉDELEM

Dátum: 09.13. Szerző: Kardos Rezső &  Vica
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Kártevők
· Több hír: Vica


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Kártevők:

Káliszappan

Hír értékelése
Értékelés: 5
Szavazat: 9


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Betegségek, tünetekÉvszakokról, hónapokrólKártevőkNövényápolásSzobai levéldísznövények



Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.043 másodperc