13 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 3 / 18286
Összes látogató: 9
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
Hirdetés
Üzenőfal
6:08:am kutyus :
Bau,teljesen jó a magnézium szintem, nem akarnék pluszban szedni
6:07:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:52:am erdőmenti :
Jó reggelt, szép hétvégét Mindenkinek!
6:17:pm Bojtárgazdi :
Terimamy megint nem tud belépni...
1:10:pm bau :
Kutyus! Nem szoktál MAGNÉZUMOT szedni? Az jó rá!
5:33:am kutyus :
Jó reggelt, kidobott az ágy, mert többször görcsbe jött a lábam
5:33:am kutyus :
Bujo!!!! de rég láttalak! jó a régiek körül ismét valakit látni!!!
5:44:pm bujo :
Gondolatban soxor jártam erre ám! Puszi Baukám!
5:42:pm bau :
Nahát Bujó! ) Nagyon régen voltál itt
5:36:pm bujo :
Szép jó estét kívánok! Kíváncsiságból bekukkantok, mert régen jártam errefelé!
5:54:am kutyus :
Jó reggelt mindenkne!
6:08:am kutyus :
Jó reggelt! meleg van!
7:02:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:50:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes vasárnapot!
6:22:am kutyus :
Jó reggelt, itt a hétvége!!!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Márk Gergely rózsanemesítő munkássága I.
Márk Gergely, a rózsatermesztés, rózsanemesítés hazai úttörője, doyenje, jelenleg is aktív művelője.
2007.III.15-e alkalmából kitüntették a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJÉVEL
Indoklás:....A magyar kertészettudomány érdekében végzett sokoldalú tevékenységéért, és világszerte elismert rózsanemesítő munkájáért.......
ÖSSZEÁLLÍTÁSAINK AZ Ő MUNKÁSSÁGÁT, RÓZSÁINAK TÖRTÉNETÉT MUTATJA BE

Mi az értéke Pythagoras tételének? Mi az értéke hatszáz új magyar rózsafajtának?

Mi marad meg a magyar rózsanemesítö Márk Gergely életmüvéböl unokáinknak?

Kigyóssy-Schmidt Éva kérdései Berlin/Ahrenshoop 2006 decemberében

Aki egész életében, mint én, az ökonometriával, az ember gazdasági tevékenységének mérhetöségével foglalkozott, feltétlenül szembe kerül a monetáris megközelítés határaival. Mert az ember társadalmi és gazdasági léte nemigen választható el éles vonalakkal. Életünk minösége belsö és külsö világunk eredöje. És erre sok olyan tényezö hat, amelyet nehezen lehet monetáris formában megközelíteni. Ki tudja megfogalmazni, hogy mi az értéke Pythagoras tételének vagy Mozart muzsikájának? Pedig fontosak lehetnek. Valamikor, valakinek. Az ilyen ideális társadalmi értékek sorsa sokszor kérdéses. Talán éppen azért, mert alig van vagy egyáltalán nincs pénzügyi vetületük. Én két éve bukkantam rá valamire, ami a nehezen mérhetö értékek kategóriájába sorolható.

Magyarországon, Budapesten él egy ember, Márk Gergely a neve, aki több mint ötven éve hoz létre állhatatos kitartással új és új rózsafajtákat.1 Idestova több mint hatszáz Márk-rózsa létezik. Nemesítöjük magyar rózsáknak nevezi öket, és joggal, mivel külterjes módon, a magyarországi éghajlati viszonyokhoz igazodva jöttek létre. Idöközben világhíresek lettek.2 A magyar rózsanemesítési hagyomány jó száz évre vezethetö vissza. Horváth H. Mihály, Geschwind Rudolf és a Mühle testvérek nevével jegyzik. S most, egy évszázad elmultával ismét vannak magyar rózsák, de kérdés, hogy meddig. Mert a társadalmi változások Közép- és Keleteurópában mintegy ötven évvel túl késön jöttek a rózsanemesítö Márk Gergely számára. Igen szükös anyagi körülmények között, a piaci értékesítés kilátása nélkül folytatja munkáját, 83 évesen, fizikai teherbíróképességének határán. De ami az igazi gond, az a rózsáinak a sorsa. Törökbálinti kertjének, a Magyar Rózsák Kertjének túlélésére nincs esély. És itt merül fel ujra a bevezetöben említett probléma: Mi a Márk-rózsák társadalmi értéke? És ezen túlmenöen: Ki vállalja magára a felelöséget ennek a tarsadalmi értéknek a fenntartásáért?

Mivel botanikai értelemben élö érték gondozásáról van szó, ez folyamatos ráfordítást, odaadást és szeretet igényel. Kézenfekvö, hogy anyagi lehetöségek hiányában társadalmi ráfordításra, társadalmi összefogásra gondol itt az ember.3 Bizonyos elgondolások léteznek. Tervbe van véve például Budapesten egy “Szent István” nevü park létesítése, ahol mintegy kétszáz Márk-rózsát telepítenének. Törökbálint önkormányzata is törekszik egy Márk-rózsapark létrehozására. De ezek az elképzelések jelentös pénzügyi támogatást igényelnek, s mint ilyenek még a jelen és a jövö bizonytalanságaival terhesek. S mindez hosszú éveket vehet igénybe. Viszont az új magyar rózsafajtákban megtestesült élö érték átmentése nem tür halasztást. Ezért kellene valamit megpróbálni, ami minimális anyagi ráfordítással, de meggyözödéses emberi odaadással belátható idön belül müködne. Lehetöség szerint kisebb csoportokban (6-10 fajta rózsát, fajtánként több példányban) lehetne gondozásba venni. A Márk házaspár az új magyar rózsafajták neveinek kiválasztásánál a magyar történelmet, a magyar társadalmi élet kiválóságait, a magyar szenteket, a magyar helységek és földrajzi egységek neveit stb. tartotta szem elött. Ebböl kiindulva lehetne a szóba jövö partnereket megkeresni.

Most, a 2006-os és a 2007-es esztendö fordulójának idején még az elképzeléseknek csak a körvonalai vázolhatók fel. Ha visszatérünk a kezdetben feltett kérdésre és úgy fogalmazzuk meg, hogy “Mi és mennyi a Márk-rózsák társadalmi értéke?”, akkor a válasz valahol ott keresendö, hogy “Az és annyi, amennyit a magyar társadalom, társadalmi összefogással hajlandó áldozni értük.” Nagyon reméljük, hogy ebben az értelemben hamarosan magasra szökik a Márk Gergely által nemesített rózsák árfolyama.

1 Számos szakmai cikk és könyv került ki Márk Gergely tollából. Ezen a helyen csak néhány könyvét említem meg. 1959 „A rózsa“, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
1962 „Die Rose“, VEB Landwirtschaftsverlag, Berlin,
az 1959-es magyar kiadás fordítása. A könyv 1964-ben, Párizsban egy nemzetközi szakkönyv kiállításon elnyerte a legjobb külföldi munkának járó ezüstérmet. 1966 „Kis rózsakönyv“, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
1976 „Rózsák zsebkönyve“, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
2004 „Magyar rózsák könyve“, Mezőgazda Kiadó, Budapest.
2006 „Illatos magyar rózsák“, előkészületben.

2 A ’Budatétény’ elnevezésű rózsáját 1963-ban, a Hamburgban (Németország) megrendezett IGA-n (Internationale Gartenausstellung) aranyéremmel tüntették ki. A magas kitüntetést többek között a rózsa abban az időben először bemutatott új színösszetételével (barackrózsaszín, piros-sárgás árnyalattal) indokolták. A futó- és a parkrózsák kategóriájába tartozó ’Árpádházi Szent Erzsébet emléke’ nevű rózsája 2000-ben kapott aranyérmet Rómában. 3 Külföldön ez már régen tudatosult a közvéleményben. Így alakult meg például 1903-ban a Németországban fekvö Sangerhausenben a világ ma is legnagyobb rozáriuma a meglévö fajták továbbélése céljából, s ez a törekvés azóta is számos követöre talált.

Az összeállítás Kígyóssy-Schmidt Éva és Márk Gergely engedélyével került közzétételre

Kapcsolódó cikk a Gazlapon: Márk Gergely rózsanemesítő munkássága II.

Dátum: 06.13. Szerző: Derzsy Gáborné &  Vica
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Minden a kerttel kapcsolatban
· Több hír: Vica


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Minden a kerttel kapcsolatban:

Rózsa

Hír értékelése
Értékelés: 4.92
Szavazat: 14


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Botanikus kertekÉvszakokról, hónapokrólMinden a kerttel kapcsolatban

Facebook oldal


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.041 másodperc