Tudom, hogy jelenleg az ősszel érő termékek betakarításával van elfoglalva. Mindezek ellenére növényegészségügyi szempontból figyeljünk oda a kertünkben lévő gyümölcsfáinkra vagy a bogyós növényeinkre is, mert ha időben elvégezzük a növény védelmet, segítő munkánkat a növény meghálálja.
Málna, szeder termése leszedésre került. A letermett vesszők eltávolításával sok, komoly terméskiesést okozó vesszőbetegség terjedését tudjuk megakadályozni. A kimetszett vesszőket ne hagyjuk a tábla szélén, égessük el minél előbb.
A következő évre meghagyott termő vesszőket rezes kezelésben részesítsük, ezzel a fás részeket megtámadó betegség terjedését megakadályozzuk. A szederben megjelent a leveleken a sárga rozsda, az ilyen fertőzött ültetvényeket kontaktréz hatóanyaggal kezeljük. A málna és a szeder kálium igényes növény, ezért nem árt ha a permetlébe csak káliumot tartalmazó lombtrágyát teszünk. (pl. Wuxál Kálium). A rezes kezeléseknél ne használjunk Nonit nedvesítő szert!
A kajszinál és az őszibaracknál szintén réz tartalmú készítményekkel permetezzünk, amikor a levél hullás - október közepén, végén - megkezdődött. (Javaslom a Bordói por használatát!)
Nem árt az alma- és körtefának sem, hogy a termés leszedése utána rezes permetlével kezeljük, mint a csonthéjasoknál alkalmazott szerrel.
Számos házi kertben a tűzelhalás megtámadta a körtefát, a naspolyát vagy az almafát (díszalmafát is) és ezáltal az ágrészek elhaltnak tűnnek, úgy néznek ki, mint amikor a tűz megégeti őket. E tünetből származik a betegség neve is. Most is csúnya látvány! (Ne tévesszük össze, a megy- és cseresznyefákon előforduló elhalással.) A fertőzött ágrészek eltávolítása után a sebkezelésen túl, rezes kezelésben is részesítsük a fákat. (Vegetációs időben a beteg ágrészeket a fertőzött rész alatt kell 5 -10 cm-rel mélyebben levágni.) Itt is a beteg részeket minden esetben égessük el, a sebet pedig sebkezelővel (pl.Fagél) zárjuk le.
Nem ajánlom már a gyümölcsösben valamint a szőlőben lévő gyomok elpusztításhoz a glifozát hatóanyagú (MEDALLON, CLINIC, stb.) gyomirtó szer használatát, mert erre a hatóanyagra az említett növények szüret környéki időben igen érzékenyek, amennyiben érintkeznek vele. A ilyen tájban kijuttatott gyomirtó szertől a következő évben a levelek deformálódhatnak, rosszabb esetben a növény akár ki is pusztulhat.
A szőlőben a korai fajtáknál a szüret után a levélatka elleni kezelést el lehet végezni, de vigyázzunk és akkor végezzük el a védekezési munkát, ha tőkéken nincs termés és lehetőleg a szomszédos területen se legyen. (Flumite 200, vagy Omite 57 E)
A házi kertekben lévő gyümölcsfák törzsére hullámpapírt helyezzünk ki. Ebbe vonulnak telelőre a gyümölcsfát károsító rovarok egy része. Ezzel a megoldással tudjuk a következő évre csökkenteni rovarkártételt és a rovarölő szer használatát. A takarást tavasszal kell majd eltávolítani. Erről a védekezi megoldásról, még az elkövetkezőkben írni kívánok.
Jó megoldás az is, ha a következő évi növényvédelem elősegítése érdekében a lehullott leveleket összegyűjtjük, és komposztáljuk, vagy benomil hatóanyagú szerel (Fundazol 50 WP Plusz) lepermetezzük. A lehullott leveleket a talajba be is dolgozhatjuk a kiszórt műtrágyával együtt.
A tápanyag utánpótlásnál most a foszfor és a kálium tartalmú műtrágyákat juttassuk ki és azokat a talajba alaposan dolgozzuk is be. A nitrogén hatóanyagú műtrágyákat ne szórjunk ki, mert a növény ősszel és télen nem veszi fel azokat. A házi kertekben kénsavas valamint kálium típusú műtrágya használatát helyezzük előtérbe.
Végezetül fel szeretném hívni a kedves figyelmét arra, hogy a megmaradt folyékony növényvédő szereket fagymentes helyre tegyük. Ugyanis a fagy a szerek hatóanyagában maradandó elváltozást okoz, ezáltal a hatékonysága csökken, sőt meg is szűnhet.
Tavasszal elkerülhetjük a működési zavarokat, technikai kellemetlenségeket, ha a háti permetezőgépünket megfelelően „téliesítettük”, de ez minden szerkijuttató gépre is igaz. Azaz a permetszertől alaposan mossuk ki, a mozgó részeket olajjal kenjük be, különös tekintettel a golyós szelepekre figyeljünk oda. Ezeket távolítsuk el a szelepágyból, mert ha rendeltetési helyükön maradnak, akkor berozsdásodnak és a permetezés megkezdéskor ennek a kis alkatrésznek a használatlansága miatt van mindig a legnagyobb gond.
Gyöngyös 2006. 09. 16.
Szerző és fotók: Kardos Rezső
NVT tanácsadó
Növényvédelmi szakmérnök
A cikkhez kapcsolódó Fórumtéma itt a Gazlapon:NÖVÉNYVÉDELEM