Általános leírásuk:
A magnóliák ugyan inkább cserjék, de metszéssel kis fává is lehet őket nevelni. A kertben szoliterként mutatnak a leginkább. Kissé bőrnemű leveleik általában ép szélűek. Humuszban és tápanyagban gazdag, középkötött, savanyú kémhatású talajt igényelnek. Meszes talajba ültetve a levelek előbb sárgulni kezdenek, majd a növény elpusztul. Megoldás lehet, ha meszes talajú kertben a magnólia leendő helyén a talajt egy méter mélyen kicseréljük. Savanyú tőzeggel kevert A típusú virágföld bekeverésével is lehet lehet javítani a kémhatást, lehetőleg minnél nagyobb területen. Napos, vagy félárnyékos, szélcsendes, védett helyet kedvelik. Napsütéses helyen igen bőséges öntözést igényelnek. A liliomfát kora tavasszal érdemes telepíteni. A földlabdás (konténeres) növényt közvetlenül a lombfakadás elõtt ültessük el. Mivel a gyökerek igen érzékenyek, ezért csak óvatosan szabad kiemelni a konténerből a földlabdát. Ültetéskor a talajba keverhetünk tőzeget. A liliomfát nem kell túl mélyre beültetni. Ültetés után tömörítsük a földet a gyökérnyak körül, és képezzünk tányért az öntözővíznek. A fiatal növényeket folyamatosan kell öntözni. Különösebb metszést nem igényelnek, de virágzás után eltávolíthatjuk a növényről a száraz és nemkívánatos ágakat.

A magnóliát magvetéssel és bujtással lehet szaporítani, de mindkét módszer igen nehézkes és hosszadalmas. A magok csírázási aránya sajnos igen kicsi, a bujtványnak pedig két évre van szüksége ahhoz, hogy meggyökeresedjen. A fentiek miatt célszerű inkább földlabdás, konténeres növényt telepíteni.

Betegsége:
A liliomfa gombás fertőzése a levél felületén bárhol elõfordulhat. Számos sötétbarna pecsétszerû folt jelenik meg a leveleken. A pöttyök a fõér irányába összpontosulnak. A fertõzött és egészséges részek között sárgulás figyelhetõ meg. A levél széléhez közeli fertõzés hatására a levélszélek megkeményednek, kiszáradnak. A gomba a levélnyeleket is megbetegítheti. A fertőzött részeket maradéktalanul el kell távolítani és megsemmisíteni.

Fajok és fajták:
Magnolia grandiflora - Örökzöld liliomfa:
Lassú növekedésű akár 10 mérteresre megnővő, örökzöld, fatermetű faj. Óriási, közel 25 cm átmérőjű, krémfehér, illatos virágai július-augusztusban nyílnak.
Magnolia grandiflora 'Edith Bogue' - a leginkább fagytűrő fajta.

Magnolia x soulangiana - Nagyvirágú liliomfa:
Különleges szépségű virágainak köszönhetően a legmutatósabb, legismertebb hibrid-származású faj. Nyugat-európai nemesítésből származik, két távol-keleti faj keresztezéséből. Természetes élőhelyein Délkelet-Ázsiában valamint Észak-Amerikában ma is még 80 faja él. A kezdeti időkben lassan, késõbb közepes eréllyel fejlődő, 3-6 méteresre megnővő, terebélyes cserje. Lombfakadás elõtt, április végén, május elején virágzik, igen pompás tavaszi dísze a kertnek. Tulipánszerű virágai nagyok, húsos szirmúak, ezért -tévesen- tulipánfának is nevezik. A virágok színe a fehértől a liláig változik és formájuk is igen változatos. Kora nyáron bújtásal szaporítható.
Ismertebb változatok:
'Lennei', 'Alexandria', a pirosasrózsaszínű 'Rubra', és a fehér virágú 'Alba Superba'.

Magnolia kobus - japán liliomfa, fehér liliomfa:
Japánból származik, ennek ellenére viszonylag jól bírja a klímánkat és hazánk talajait, és mindezek mellett még csíraképes magokat is hoz. Kezdetben bokor termetű, később 6-8 méteres, széles, kúp alakú kis fává nő. Kiváló szoliternövény. Tavasszal telepítsük. Húsos gyökerei rosszul bírják az átültetést, ezért a faiskolák konténerben vagy földlabdával forgalmazzák. Március-áprilisban nyíló virágai enyhén illatosak, fehérek. Idősebb korában igen sok virágot hoz.

Magnolia denudata - yulani ( jülan) liliomfa, fehér liliomfa:
Kelet- és Dél-Kínából származó, 2-3 méter magasra megnővő, terebélyes cserje. 10-15 cm-es, felfelé álló, illatos, liliomszerű, fehér virágai lombfakadás előtt, áprilisban nyílnak hófehér.

Magnolia kobus var. stellata - Csillagvirágú liliomfa:
Japánban honos 2-4 méteresre megnővő, kevésbé igényes fajta, amely március-áprilisban, még a levelek megjelenése előtt, nagy tömegben hozza, pompás, fehér, illatos virágait. Hazánkban a háború után szinte teljesen eltűnt, de az utóbbi időkben kezd ismét elterjedni. Üde, megfelelően öntözött talajon fejlődik a legjobban. Szépsége szoliterként ültetve mutatkozik meg igazán. Már fiatal korában is bőven hozza virágait. Bújtással és oltással szaporítható.

Magnolia lilliflora - Kínai liliomfa:
Tőből sokszorosan elágazó, 2-3 méteresre megnővő bokor. Májustól június elejéig nyíló liliomszerű, felálló virágai kívül bíborvörösek, belül világosak, pirosak, vagy rózsaszínűek. A hazai kertekben a feketés bíborszínű virágú 'Nigra' változat terjedt el. Általában a nyár második felében ismét kevés virágot hoz.

Érdekesség:
A vácrátóti Arborétum Rózsakertjének igen feltűnő dísze, az áprilisban virágzó jülan liliomfa, a Magnolia denudata. Bár a botanikus kert meszes, homokos talaja valamint a mikroklimatikus tényezők (szárazság, fagyok) nem igazán kedveznek a magnólia nemzetség nevelésének, külön öröm, hogy a hogy az Iker-tó partján nyíló kobusi liliomfán kívül a jülan liliomfa 20 éves példánya, immár harmadik éve gyönyörködteti a látogatókat, csodálatos, évről évre több (számtalan nagy lepel-levélből álló, egynemű virágtakarójú) virágaival.

A Varga Márton Szakközépiskola nagyon sokak által ismert és kedvelt japánkertjének is meghatározó nevezetességei közé tartozik, a tavaszi virágzáskor megkapó látványt nyújtó Magnolia kobus és a Magnolia x soulangiana.

Hasznos tipp: A liliomfát ajánlatos olyan lágy esővízzel öntözni, aminek minden 10 literéhez, 3 deci 20%-os ecetet öntöttünk.