13 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 3 / 18286
Összes látogató: 9
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
Hirdetés
Üzenőfal
6:17:pm Bojtárgazdi :
Terimamy megint nem tud belépni...
1:10:pm bau :
Kutyus! Nem szoktál MAGNÉZUMOT szedni? Az jó rá!
5:33:am kutyus :
Jó reggelt, kidobott az ágy, mert többször görcsbe jött a lábam
5:33:am kutyus :
Bujo!!!! de rég láttalak! jó a régiek körül ismét valakit látni!!!
5:44:pm bujo :
Gondolatban soxor jártam erre ám! Puszi Baukám!
5:42:pm bau :
Nahát Bujó! ) Nagyon régen voltál itt
5:36:pm bujo :
Szép jó estét kívánok! Kíváncsiságból bekukkantok, mert régen jártam errefelé!
5:54:am kutyus :
Jó reggelt mindenkne!
6:08:am kutyus :
Jó reggelt! meleg van!
7:02:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:50:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes vasárnapot!
6:22:am kutyus :
Jó reggelt, itt a hétvége!!!
6:58:pm kutyus :
Azt írtad, hogy mozi van a Madarasban
6:47:pm bau :
Madarak
6:33:pm kutyus :
Jaj, bocsi, Bau írta ide......mi van a madarasban BAU???
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Mérgező növények II.
Amennyiben valaki az alábbi növények között a kedvenceit is felfedezné, nem kell elkeserednie, ugyanis nincs szükség arra, hogy ezeket a mérgező növényeket kertünkből, lakásunkból száműzzük. Többségük ugyanis csak nagy mennyiség elfogyasztása után káros az egészségre. Az általunk nevelt növények alapos ismerete, valamint gyermekeinkkel idejekorán történő megismertetése, a mérgezések megelőzésének egyik legelső fegyvere lehet. Ebben az írásunkban bemutatunk pár ismertebb mérgező növényt, a cikk végén található táblázatban pedig igyekszünk a mérgező növényekről részletes felsorolást adni.

Mérgező szobanövények:
Viszonylag sok olyan ismert közülük, amelynek különböző része mérgező anyagokat tartalmaz. Ilyenek pl. a meténgfélék családjába (Apocynaceae) tartozó pahipódium (Pachypodium lamerei), a népszerű leander (Nerium oleander) valamint a dipladénia (Dipladénia sanderi) is. A szobaliliom (Clivia miniata) piros bogyója igen mérgező valamint a Csucsorfélék (Solonaceae) tartozó növényeknek szintén legtöbbször mérgező a bogyója.
Bőrt és nyálkahártyát irritáló anyagokat tartalmaznak például a szobanövények közül a legjobban ismert buzogányvirágok (Dieffenbachia) valamint a rákvirágok (Aglaonema), fajai és fajtái. Szintén allergének a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó irritációt okozó tejnedvet tartalmazó növények, mint pl. a mikulásvirág (Euphoriba pulcherrima), a tarka kroton (Codiaeum variegatum), holott ezek a növények alapjában véve nem mérgezőek.
Az irritáció kialakulását megelőzhetjük azzal, ha a velük való foglakozás után alaposan kezet mosunk és vigyázunk arra, hogy szemünkbe ne kerüljenek az irritáló növények nedvei!!

A kertben remekül mutatnak és igen nagy népszerűségnek örvendnek a hagymás növények, amelyek többsége ugyan nem mérgező, de némely virághagyma (pl. a nárcisz (Narcissus) elfogyasztása komoly veszélyeket rejt magában. Éppen ezért a hagymák, gumók, rizómák tárolásánál, ültetésénél legyünk mindig elővigyázatosak és ne engedjük kisgyermekeinket ezekkel játszani.

A mérgező növények következő csoportjába tartoznak az Érintésre mérgező növények:
Ilyen a pl. a közismert cserszömörce (Cotinus coggygria Scop), amellyel kirándulásaink, túrázásaink során minden bizonnyal találkozhatunk. A pázsitfüvek között is találunk olyan fajtákat, amelyek az izzadt testen hólyagos bőrgyulladást okozhatnak. Érintésre mérgező még a kerti ruta (Ruta graveolens), kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), kőrislevelű ezerjófű (Dictamnus albus). Ebbe a csoportba sorolhatjuk a csalánt (Urtica dioica L.) is, amelynek a levél fonákán lévő zárványok anyaga bőrpírt, csalánkiütést okoz.

A legmérgezőbb növények:
Sajnos ebbe a csoportba nagyon sok növény tartozik. Itt csak pár ismertebbet szeretnénk megemlíteni, de a cikk végén belinkelt táblázatban igyekszünk a mérgező növényeket részletesen felsorolni! Fontos szabály, hogy kirándulásaink, túrázásaink során lehetőleg, csak olyan növényről gyűjtsünk növényi részeket, terméseket amelyeket alaposan ismerünk és tudjuk róluk, hogy nem tartalmaznak mérgező anyagokat.
Gyöngyvirág (Convallaria majalis)
Ennek a természetben vadon is és a kertekben is megtalálható, csoportokban élő közkedvelt növénynek sajnos minden része mérgező. A május június hónapban nyíló fehér vagy sárgászöld, fürtös virágzatból kifejlődő piros borsónagyságú termések augusztus és szeptember hónapokban érnek be. Ezek a bogyók kostolásra csábítják a kisgyermekeket, de a növény levelének, virágának szárának elfogyasztása is komoly veszélyeket rejt magában.
A mérgezés legjellemzőbb tünetei: rosszullét, hányás, hasmenés, hasi fájdalmak. A kezdeti tünetek után komoly szívritmuszavar, vérnyomáscsökkenés, eszméletvesztés léphet fel. A mérgezés gyanúja esetén azonnali orvosi ellátásra - gyomormosásra, gyógyszeres terápiára - van szükség.
Bürök (Conium maculatum):
A "mérgező növények királynőjének" titulált, kellemetlen szagú, már az ókorban és a középkorban a méregkeverők egyik kedvencének tartott, júniustól szeptemberig virágzó, hazánkban általánosan elterjedt gyomnövény, egyike a legveszedelmesebb növényeknek, amelynek minden része egyformán mérgező. Kinézete miatt nagyon könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, vagy a turbolyával.
A mérgezés legjellemzőbb tünetei: reszketés, émelygés, izomgyengeség, torokfájás.
Tiszafa (Taxus baccata):
Az egyik legjobban kedvelt igen széles körben elterjedt, kétlaki, változatos fa vagy terebélyes cserje alakú örökzöldünk, amelynek (a madarak által szívesen fogyasztott magköpeny kivételével) minden része mérgező. Annyira mérgező növény, hogy már az ókoriak is azt tartották felőle, hogy még az is mérgezést kaphat tőle, aki az árnyékában tartózkodik. Ebben az időszakban előszerettel használták a Tiszafát gyilkosságokra valamint öngyilkosságokra.
A mérgezés elsődleges tünetei: émelygés, verejtékezés, reszketés, hasmenés.
Maszlag (Datura stramonium L.):
Ennek az igen kellemetlen szagot árasztó, a legelőkön, a parlagon maradt területeken, nitrogénben dús száraz talajokon egyaránt megtalálható növénynek szintén minden része mérgező anyagokat tartalmaz. Egynyári, igen magasra (30-100 cm) megnővő, júniustól szeptemberig nyíló trombitaszerű virágú növény, amely augusztus - szeptemberben beérő dió nagyságú, (kezdetben zöld és tüskés) termésekkel rendelkezik. Régebben ezt a növényt görcsoldásra és asztmaellenes szerként használták, manapság a fiatalok teát főznek belőle és kábítószerként fogyasztják, illetve a magocskákat nyersen rágcsálva az atropinmérgezés tüneteit érik el. Sajnos arra is volt már példa, hogy kicsi, vese alakú, sötétbarna magjai lencsébe, vagy más élelmiszerekbe keveredtek, így okozva mérgezést. A növény alkaloidokat tartalmazó hatóanyaga a központi és perifériás idegrendszer működését veszélyezteti.
A mérgezés tünetei: általános nyugtalanság, beszédzavar, sírógörcs, esetleg eufória, hallucináció. Felléphet mozgászavar, rángógörcs és mozgáskoordinációs zavar is. A légzés és a pulzus szaporává válik, a szívdobogás erősödik és jelentős vérnyomás-emelkedés tapasztalható. A pupillák kitágulnak, a bőr kivörösödik, kiszárad. A testhőmérséklet megemelkedhet. Gyorssegélyt jelenthet a hánytatás, azonban a mérgezés azonnali orvosi ellátást (gyomormosás, gyógyszeres terápia) igényel.
A Vérehulló fecskefűről (Chelidonum majus) nagyon sokan tudjuk, hogy a szemölcsök kezelésére kiváló, de a jó tulajdonsága mellett igen erősen mérgező növény. A szárában levõ tejnedv morfin- és sztrichninszerû anyagokat tartalmaz, amely a szájba kerülve égõ érzést, hányást, hasmenést, hasi görcsöket, szapora légzést, nagyon erős mérgezés esetében akár sajnos szívmegállást is okozhat. Elsősegély mérgezés esetén folyadékpótlás, lélegeztetés, reanimáció (újraélesztés).
Gyűszűvirág (Digitalis), amelynek minden része, így bíborszínű virágai is mérgezőek. Tünetei: fejfájás, émelygés, szédülés, aluszékonyság, gyomorfájás.
Sárgaakác (Robinia), amely szintén minden részében mérgező anyagokat tartalmazó, fás növény. Mérgezés tünetei: száj- és torokégés, fej- és gyomorfájás.
Fagyal (Ligustrum), levele, kérge, fekete bogyói mérgezőek.
Magyal (Ilex aquifolium), ennek a cserjének, piros bogyói a mérgezőek. A mérgezés legjellemzőbb tünete: az erős émelygés.
Számos növény esetében csak a termések, bogyók mérgezőek. Karácsonykor egyre több helyen kerül a lakásba fagyöngy, amelynek fehér bogyói szintén mérgezőek. A mérgezés legjellemzőbb tünete a a szédülés.

Szúrnak és karmolnak:
A növényekkel foglalkozók jól tudják, hogy egyes fajtákkal csak "kesztyűs" kézzel szabad bánni, ugyanis különböző "fegyverekkel" (tövisek, tüskék, éles, szúrós levélnyél) rendelkeznek, és ezek bizony sérüléseket okozhatnak. Ilyenek pl. a rózsák, a tűztövisek valamint a borbolyák is, amelyek remek tűrőképességük és dekoratív mivoltuk miatt igen kedvelt növények. Nem kell azonban ezeket sem száműznünk a kertünkből, csak idejekorán meg kell tanítanunk gyermekeinknek, hogy ezeket a növényeket lehetőleg kerüljék el. Nem célszerű azonban ezeket a növényeket a ház köré valamint a járdák, közlekedő utak közelébe telepíteni.
A szobanövények között is akadnak sérüléseket okozó fajták. A legelterjedtebbek a kaktuszok, amiknek tüskéi igen kellemetlen sebeket egyes fajoké pedig akár bőrgyulladást is okozhatnak. A közismert pálmaliliom (Yucca), számos agáve- és aloéfaj kemény, hegyes levélcsúccsal rendelkezik, ezek horzsolásokat okozhatnak, ha valaki véletlenül beleütközik a növényekbe. Szintén komolyabb sebeket, sérüléseket szerezhetünk a csavarpálma (Pandanus veitchii)és néhány pálmafaj szúros, kemény levelétől.

Kapcsolódó táblázat: MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK

Szerző: Szegedi Éva (Vica)

Dátum: 08.06. Szerző: Szegedi Éva &  Vica
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Egyéb
· Több hír: Vica


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Egyéb:

Adventi koszorú készítése

Hír értékelése
Értékelés: 4.66
Szavazat: 18


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

EgyébGyógy- és fűszernövényekMinden a kerttel kapcsolatbanSzobai levéldísznövények

Facebook oldal


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.037 másodperc