13 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
*bau
Tagok: 1 / 18281
Összes látogató: 7
Utolsó tag: janos001
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Vendégeink a kertben (16)
Mangó, kiwi és egyéb egzotikus gyümölcsök (4)
Egzotikus és különleges növények (15)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)
Milyen növény ez?? (37)
Bougainvillea
Páfrányok (3)
Kúszó és futó növények (19)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Sziklakerti növényeink (13)
Orchideák otthonunkban (110)
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
Hibiszkuszok (32)
Gombák (2)

- Tábortűz témák:
Gazlap szakácskönyv(64)
Milyen öröm ért ma?? (36)
IDŐJÁRÁS (55)
Kávéház (40)
Írj bármilyen témáról(13)
ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS (5)
JÓ TUDNI...érdekességek...ismeretterjesztő írások (5)
A Tudat keresése
JÓKÍVÁNSÁGOK (19)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben (9)
Kutyák, cicák és egyéb házi kedvenceink (50)
Jól sikerült képek...legalábbis szerintünk (25)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
9:26:am Emmylie :
Szép vasárnapot. Bojtika én sajnos lemaradtam a boszizásrol.
5:53:am kutyus :
Jó reggelt! Bojti, hogy sikerült az állásinterjú?...miért kell új állás Zsombornak??
11:53:am Bojtárgazdi :
Köszönöm!
11:48:am tercsi :
Drukkolunk Zsombornak!
5:53:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek......szom bat van ismét
5:58:pm Bojtárgazdi :
Köszönjük szépen! Nem sok reményt fűzök hozzá, de van több más is. Valahová csak sikerül!
4:55:pm zsuzsok :
Boszizás ment Bojti
10:54:am Bojtárgazdi :
Kérlek, boszizzatok kicsit! BojtiZsombor állásinterjúra megy.
6:37:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek......ITT A PÉNTEK!!!
5:35:am erdőmenti :
Szép jó reggelt Mindenkinek! Felébredtem régi időben.
6:10:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot
5:45:am kutyus :
Jó reggelt kívánok mindenkinek!!
11:12:am Emmylie :
Szép napot kivánok mindenkinek.
10:01:am Emmylie :
Szép napot.
5:55:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Legek a növényvilágban IV.
Egzotikus növények Melyik a leghosszabb kúszó törzsű liánnövény és mire használják? Hol él és mitől különleges az a növény, ami leginkább egy hulladékkupacra hasonlít? Melyik a legkisebb, magvakkal szaporodó virágos növény és a legkülönösebb gyökérzetű tűlevelű fa? Megtudhatja mindezeket és róluk még sok érdekességet az alábbi cikkből.

Rotang pálma más néven rattan (Calamus rotang) - a leghosszabb kúszó törzsű liánnövény

Délkelet-Ázsiában és Afrikában honos, de gyakorlatilag minden trópusi vidéken megterem. A pálmafélék (Aracaceae) családjába tartozó kúszónövény. Nincs koronája, levelei szórtan helyezkednek el. Az árnyas őserdőkben a talajon és a fákon kúszva nő. Vékony szárán tüskék vannak, amik a kapaszkodást segítik. Erős kéreg alatti hosszanti száliránnyal fejlődik a szár, amelynek hossza elérheti a 300 métert. Nagyon szilárd és rugalmas. A rattanültetvények 10 évenként regenerálodnak. A rattant aratják, majd 10-15 méter hosszú szálakra vágják. Mossák, szárítják, ezután az első kérgét a növény leveleivel együtt gépi úton hántolják, majd csiszolják, kénnel fehérítik, azután vastagsága és minősége szerint osztályozzák. A belső, puha részeket szövéshez, kosárfonáshoz használják, magából a rúdból pedig a bútorok váza készül. Ezeket a vastag elemeket vagy forró vízgőzzel gőzölik, vagy láng felett melegítik, majd sablonok szerint vagy kézzel alakítják a kívánt formára. A rattanból ma már csaknem bármilyen bútor és kiegészítő elképzelhető: előszoba fogasok és falak, tükörkeretek, kisebb komódok, étkezők és ülőgarnitúrák, de akár konyhabútorok is készülhetnek ebből az anyagból. A kisbútorok, kiegészítők, virágtartók mellett komplett szekrény-polc kombinációkat is összeállíthatunk belőle. A kész bútorokat gyakran meghagyják eredeti színükben, esetenként pedig a kívánt színre pácolják.

Velvicsia (Welwitschia mirabilis) - a legkülönlegesebb növény.

A tengerparti homoksivatagokban él Namíbiában, Angolában, a Kalahári sivatag legjellemzőbb növénye. 1859-ben Friedrich Welwitsch osztrák botanikus Délnyugat-Afrikában fedezte fel. Első látásra a növény olyan hatást keltett, mintha egy halom hulladék lenne. A bennszülöttek tumboa-nak vagy odzsitumboanak nevezik ami "nagy urat" jelent. Ez az egyedi különlegesség nem fa, nem bokor és nem is lágyszárú. Törzse, amely kis fatönkre emlékeztet csak néhány cm-re emelkedik ki a talajból. Megvastagodott karógyökere, amely akár 3 méteresre is megnő támasztékként is szolgál. A növény ezen keresztül csak tápanyagot vesz fel. Mivel Délnyugat- Afrika sivatagos vidékein néha hosszú hónapokig nincs eső, a növény a ködből veszi fel a nélkülözhetetlen csapadékot. A köd errefelé igen gyakori, mert kb. az év 300 napján elborítja a partvidéket. A levelekre csapódó vizet gázcsere nyílások veszik fel. A Velvicsia rövid, vastag törzse felül tölcsérszerű, két lebenyre nyílik. A két átellenesen fejlődő levél vége állandóan pusztul, rojtozódik a tövüknél pedig folyamatosan növekednek. A levelek szélessége 30 cm a hosszuk pedig 2-3 méter. Azonban az óriás példányok levele akár 6 m hosszú és 1,5 méter szélesre is megnőhet. A növény ezt a két levelet élete folyamán végig növeszti akár 2000 évig is. Mesterséges körülmények között igen nehéz és körülményes a termesztése. Törzsének tönkszerű fája sötétbarna, igen tartós és évgyűrűk nem találhatóak rajta.

Vízi dara (Wolffia arrhiza) - a legkisebb, magvakkal szaporodó virágos növény.

Dél-Európában, Dél-Ázsiaban, Afrikában és Ausztráliában is igen elterjedt, zárvatermő, a Békalencsefélék (Lemnaceae) családjába tartozik. Vízfelszínen úszó szártagjai kerek, domború pajzsra emlékeztetnek. Leveleinek átmérője alig 1mm. Apró virágai április - május hónapokban nyílnak és igen ritkán láthatóak. Ivartalanul, vegetatívan úton szaporodik. Gyökere nincs. Speciális vízbe merülő részei veszik fel a tápanyagokat a vízből. Álló vizekben, mocsarakban rizsföldeken tömegesen, összefüggő szőnyeget alkotva élnek. A Kelet-szlovákiai alföldön 6 fajt figyeltek meg. Különösen veszélyeztetett. A vízi darát és más békalencse félét a vándormadarak terjesztik, úgy, hogy azok a lábukra tapadnak.

Mocsárciprus (Taxodium distichum) - A legkülönösebb gyökérzetű tűlevelű fa.

A Mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) családjába tartozó, lombhullató, tűlevelű fa. Hazája az USA, mocsaras lapályokban, folyók tavak partján nő. Egyes példányok hatalmas törzse 3 méter átmérőjű is lehet. Jellemzője a hatalmas gyökérzet, amelyből felfelé gyökérkinövések, légzőgyökerek (úgynevezett pneumatofórák) nőnek ki. Belsejükben légcsatornákkal átszőtt szövet található. A gázcserében és a stabilitásban is szerepet játszanak. A belül üres, pórusos szövetű légzőgyökerek, akár 2 méteresre is megnőhetnek, és összenőve több méter élő falat alkotnak. Idővel azonban fássá válnak és nem lélegeznek tovább. A növény úgy is lélegezhet, hogy a fatörzs alsó része fokozatosan kiszélesedik és körülötte a törzsből kinövő léggyökerek szoknyát alkotva lecsüngenek. Első látszatra elhaltnak tünnek, de áradáskor a víz felszínén úszva segítik a légzést. Fája könnyű, tartós a bútoriparban használatos. Korhadással szemben ellenálló, ezért "örök fának" is nevezik. Olyan tárgyakat készítenek belőle, amely jól bírja a nedvességet. Fájának színe élőhelytől függően lehet fehér, sárga vagy vörös. A légzőgyökerek könnyű fájából kaptárakat, úszókat, háztartási cikkeket készítenek.

Kapcsolódó cikkek:
Legek a növényvilágban I.
Legek a növényvilágban II.
Legek a növényvilágban III.

Szerző: Szegedi Éva (Vica)

Dátum: 11.11. Szerző: Szegedi Éva &  admin
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Egzotikus növények
· Több hír: admin


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Egzotikus növények:

A Vénusz Légycsapója

Hír értékelése
Értékelés: 4.87
Szavazat: 8


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

EgyébEgzotikus növények

Facebook oldal


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.045 másodperc