Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 43977 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.19, 05:41 Hozzászólás témája:
Simándy József
(született Schulder(Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor), főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Szülei szerény anyagi körülmények között éltek. A polgári iskola elvégzése után autószerelő-segéd lett a Szürke Taxi vállalatnál, itt figyelt fel egyik munkatársa szép hangjára. 1938-tól vett magánénekórákat Posszert Emília énektanártól, és közben többször jelentkezett operaházi próbaéneklésre. Előbb a Városi (ma Erkel) Színházban volt kardalos segédszínész, majd 1940-ben felvették a Magyar Királyi Operaház kórusának tenor II. szólamába, ahol öt évig énekelt, szavai szerint nagyon sokat köszönhet Roubál Vilmos karvezetőnek.A Zeneakadémia ének tanszakán 1943-ban - egyből a második évfolyamon - kezdte meg tanulmányait, Székelyhidy Ferenc növendékeként. 1945 nyarán találkozott a legendás Vaszy Viktor karmesterrel, akinek hívására boldogan ment Szegedre. Itt mutatkozott be operaénekesként, már Simándy József néven énekelte beugróként Bizet Carmenjében Don Josét. Nem sokáig maradt a Tisza-parti városban, 1947-ben Tóth Aladár igazgató hívására az Operaház vendég-, majd magánénekese lett, 1990-ben lett az intézmény örökös tagja. Budapesten Don Joséként és a Parasztbecsület Turiddujaként lépett először színpadra, amit Wagner Lohengrinjének címszerepe követett. 1956 és 1960 között a müncheni Staatsoper társulatában is énekelt, 1978-tól nyolc éven át tanított a Zeneakadémián.A magyar operajátszás egyik legjelentősebb alakja azt vallotta: a művész elsőrendű kötelessége jól sáfárkodni talentumával, hogy minél tovább szolgálhassa a közönséget. Pályafutása során harmincöt tenorszerepet énekelt operaszínpadon. Legnagyobb sikerét a Bánk bán címszerepében aratta, hangja és alakja összeforrt a Hazám, hazám című áriával. Erkel operájában 1953. március 22-én szerepelt először, utoljára 1984 őszén. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából az Operaház a művésznek ajándékozta Bánk jelmezét, amelyet több százszor öltött magára.Gazdagon áradó tenorja, csiszolt énektechnikája, magasrendű zenei és színészi kultúrája, pontos, lelkiismeretes munkája a magyar operaszínpad fejedelmei közé emelte, hangja idős korában is ugyanolyan gyönyörű maradt, mint fiatalon.A zeneirodalom olyan szerepeiben aratott sikert, mint Cavaradossi (Puccini: Tosca), Manrico (Verdi: A trubadúr), Radames (Verdi: Aida), Tamino (Mozart: A varázsfuvola) vagy Riccardo (Verdi: Az álarcosbál). Az operaszínpadtól Verdi Otellójaként búcsúzott, de az éneklést azt követően sem hagyta abba. Számos hanglemeze készült Magyarországon és külföldön, gyakori szereplője volt a rádió és a televízió műsorainak, nagy sikerrel lépett fel Európa operaházaiban és hangversenytermeiben. Felejthetetlenül tolmácsolta Kodály Psalmus Hungaricusának tenor szólamát is, 1959-ben a majdnem két évtizedes szünet után újraindult Szegedi Szabadtéri Játékok első előadásán ő énekelte a Hunyadi László című Erkel-opera címszerepét. Híres volt zenei intelligenciájáról, Verdi- és Wagner-szerepekből csak annyit vállalt, amennyit a hangja még sérülés nélkül elbírt. A Rigoletto mantuai hercegét például 1951-ben néhány előadás után lemondta, jóllehet így nem énekelhette többször az operairodalom egyik leghíresebb áriáját, Az asszony ingatagot.Simándy József Budapesten halt meg 1997. március 4-én.A Simándy József Baráti Társaság minden nyáron emlékkoncert keretében idézi meg Keszthelyen a nagy tenort, akinek nyaralója a közeli Balatongyörökön volt, a községnek díszpolgárává is választották. 2004-ben Lakitelken szobrot avattak az emlékére. Kistarcsán általános iskolát, Budapesten utcát neveztek el róla. Egykori XII. kerületi lakóháza falára emléktáblát helyeztek el, a felújított MOM Kulturális Központban emlékterme van. Szülővárosában 2006-ban állították fel egész alakos, Bánk bán jelmezét viselő bronzszobrát, Janzer Frigyes Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását. Két könyv is megjelent róla, 1985-ben Bánk bán elmondja, 2008-ban Simándy József újra "megszólal" címmel. Utóbbi kötetet Péter fia jegyzi, aki maga is a zenei pályát választotta hivatásául.Simándy József nevével kétévente nemzetközi énekversenyt szerveznek. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet születése centenáriuma alkalmából idén több programmal és kiállítással tiszteleg emléke előtt.A Bajor Gizi Színészmúzeumban születésnapján nagyszabású időszaki tárlat nyílik, az évforduló alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget bocsátott ki. _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 43977 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.16, 06:31 Hozzászólás témája:
BENEDEK TIBOR
110 ÉVE SZÜLETETT BENEDEK TIBOR SZÍNÉSZ, KONFERANSZIÉ
(Miskolc, 1911. szeptember 16. – Budapest, 1963. szeptember 18.)
Édesapja kereskedelmi utazó ügynökként dolgozott és fiát is erre a pályára szánta, ezért íratta be a Kertész utcai Kereskedelmi Iskolába, ahol 1929-ben sikeres érettségi vizsgát tett. A fiú viszont úgy döntött, hogy színész szeretne lenni, ezért színészként tanult tovább és 1931-ben el is végezte az Országos Színészképző Iskolát, ahol Törzs Jenő tanítványa volt. Az édesapa elfogadta fia döntését, csak arra kérte, hogy változtasson nevet, ekkor vette fel a Benedek nevet a Benedikt helyett.
1931 és 1934 között az Érsekújvári Színház tagjaként dolgozott, később több vidéki társulatnál is szerepelt, majd 1934-ben az Arizona mulató feketére maszkírozott dzsesszénekese lett. Itt ismerkedett meg a későbbi VIII. Edwarddal, akkori walesi herceggel, aki meghívta Londonba, de Benedek ezt nem fogadta el. 1938-ban, a zsidótörvények életbe lépésekor ott kellett hagynia a színpadot.
A háború után tisztviselő lett, de 1948-tól ismét színész; előbb a Kamara Varietében és a Fővárosi Vígszínházban, 1951-től a Vidám Színpadon, 1956-tól Petőfi és a Jókai Színházban, 1960-tól haláláig ismét a Vidám Színpadon játszott. Főként karakterszerepeket kapott, az igazi sikert a kabarészínpadon találta meg. Legemlékezetesebb szerepe a jól értesült, tudálékos kispolgár, Zacsek úr. Nagy műveltségű, több nyelven beszélő színészként sikeres konferanszié is volt.
Forrás: Wikipédia _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 43977 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.15, 03:59 Hozzászólás témája:
Igen, és biztos nagyon rosszul érezheti magát, ha erre az elhatározásra jutott _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 43977 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.13, 06:30 Hozzászólás témája:
SZTANKAY ISTVÁN
Már hét éve, hogy örökre elnémult egy jellegzetesen mély, bársonyos hang, Sztankay István hangja.
Férfias megjelenésére, vérbő humorára, csodálatos átváltozóképességére, párducügyességű mozgására egész előadásokat lehetett építeni. Szokták róla mondani, hogy „zenebohóc szeretett volna lenni, de színésznek született”. Szinkronszínészként is zseniális volt, nem pusztán vonzó hangját, hanem egész karakterét adta a magyar Belmondónak, Tony Curtisnek, Marcello Mastroianninak, Gregory Pecknek. A Süsü kis Királyfija sem lenne ugyanaz egy más hanggal, és ha valaki végigizgulta Bors Máté kalandjait, nem felejti el a fiatal Sztankay alakítását a minden hájjal megkent, talpraesett, minden kalamajkából ép bőrrel menekülő kisember szerepében. És akinek olyan szerencséje volt, hogy Sztankayval és Schütz Ilával látta a Jövőre veled ugyanitt c. színmű valamelyik előadását a több mint ötszázból, fogalmat alkothatott a házasságtörő viszonyból szenvedélyes szerelemmé nemesedő különös-különleges barátságról, amely nem csak színpadi alakítás volt.
Gyermekkorától kezdve színésznek készült. Tizenkét évesen látta először a Hamlet című filmet Laurence Olivier főszereplésével. Elmondása szerint neki köszönheti, hogy a színészi pályát választotta, melyre nagyon tudatosan készült szellemileg és fizikailag egyaránt. Kiskamaszként Moliére-t, Shakespeare-t és Csehovot olvasott, a tudatosság jegyében öttusázott, bokszolt, focizott, lovagolt, vívott. Méltó színésszé szeretett volna válni a majdani, áhított nagy szerepekhez.
Rózsahegyi Kálmán színiiskolájának tehetséges növendéke volt, de a Színház- és Filmművészeti Főiskolára csak harmadszorra került be. Harmadik felvételijéről maradt fent a történet, mely szerint arra a kérdésre, hogy mi az édesapja foglalkozása, úgy válaszolt, hogy „pásztor”. Csak később derült ki, hogy lelkipásztor, görögkatolikus pap, ami „nem volt jó pont” 1957-ben, mégis felvették.
Diplomás színészként rövid ideig Miskolcon játszott, majd igen fiatalon a Nemzeti Színház szerződtette. Tíz év után került a Madách Színházba, 1991-től kezdve a József Attila Színház tagja lett, ahol 2006-ban örökös taggá választották.
Első filmsikere 1963-ban Keleti Márton Hattyúdal című alkotása, ahol a felvételen A Villa Negra románcát Páger Antallal és Bodrogi Gyulával éneklik.
https://www.youtube.com/watch?v=q_z5PEhpe0M
Bors Máté őrmester hozta meg az országos ismertséget Sztankay Istvánnak, a televíziózás hőskorában készült tizenöt részes sorozat főszerepével. A korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze volt: 27 játékfilmben, 42 tévéfilmben, 32 hangjátékban játszott és 56 külföldi film főszereplőinek kölcsönözte hangját.
Kevesen tudják, hogy Sztankaynak volt egy Laurence Olivier által dedikált fotója, amit mindenhova magával vitt, hogy a „Mester” mindig ott legyen vele, szinte minden színházi fellépésén. Családi szállóige volt: „Bárcsak tíz centivel magasabb lettem volna és szőke, olyan, mint Laurence Olivier!....Akkor milyen sokra vittem volna!”
Szerepei mellett rendezett is, többek között Dürrenmatt Play Strindberg, Molnár Ferenc Liliom, Noel Coward Akt hegedűvel és Feydeau Az úr vadászni jár című drámáját vitte színre.
Nyugdíjazása után már nem vállalt nagyobb munkákat, ám 2012-ben úgy tűnt, hogy visszatér egy szerep kedvéért a fia saját életéből írt darabjában, a Facér Pasi naplójában. Végül a Pesti Magyar Színház nélküle mutatta be a darabot, Sztankay csak filmbejátszásban jelent meg a színen.
2013-ban megromlott egészségi állapota miatt végleg visszavonult a szerepléstől.
Gyűlölte az öregedést, a megszaporodó ráncokat és rettegett attól, hogy a felmenői után az ő szervezetét is megtámadja az Alzheimer-kór. Élete végén aztán őt is utolérte a betegség. Emellett súlyos depresszióban is szenvedett, végül kórházba került és szerettei körében halt meg 2014. szeptember 12-én.
Munkásságát számos díjjal jutalmazták: 1966-ban és 1974-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, de átvehette a SZOT- és az Erzsébet-díjat, a József Attila-gyűrűt és a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának tisztikeresztjét. 1998-ban megkapta a Kossuth-díjat, később a József Attila Színház díszpolgári és örökös tagsági kitüntetését. Garas Dezső halála után a Nemzet Színészévé választották. 2005-ben a XIII. kerület díszpolgárrá avatta, a Városmajor utcában, ahol 30 évig élt, emlékét 2016 óta tábla őrzi a ház falán.
Sztankay István sírja a budapesti Farkasréti temetőben színész kollégája és barátja, Schütz Ila sírja mellett található.
A keramikusként dolgozó Bedők Bea, Sztankay István negyedik felesége készítette azt a díjat, amit a színész halála óta minden évben egy valaki kaphat meg a Sztankay által imádott József Attila színházban.
Források:
https://fidelio.hu/.../a-nok-legyenek-aranyosak-aranyosak... https://archivum.mtva.hu/stories/Sztankay-palyaja https://hu.wikipedia.org/wiki/Sztankay_Istv%C3%A1n https://www.ujsagmuzeum.hu/sztankay-istvan/
Képek - web (Források az egyes képek mellett.)
Szerkesztő: Cs.Pap Gábor _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 43977 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.13, 06:28 Hozzászólás témája:
TÓTH ENIKŐ SZÍNÉSZNŐ
MA SZÜLETÉSNAPOS , SZINKRONSZÍNÉSZ
(Szerencs, 1959. szeptember 11.)
A Magyar Televízió 1977-es Ki mit tud? című tehetségkutató műsorban volt először látható, vers kategóriában indult. 1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán végzett. 1981 óta a budapesti Madách Színház színésznője. Előnyös nőies külső adottságai sokban meghatározták szerepkörét, bár főként komédiákban volt látható, de más műfajokban is bizonyíthatta tehetségét. Játszott A salemi boszorkányok a Jutalomjáték a Játék a kastélyban című darabokban. Jelentős szerepe volt A makrancos hölgy Biancája illetve a Macskák szexis cicája. Legnagyobb sikerét a Páratlan párosban aratta, amit már több mint 25 éve játszik a színpadon. A legnagyobb művészi kihívása a Bolond lány címszerepének megformálása volt. A Madách Színházon kívül a Játékszínben, a Reflektor Színpadon, a Pinceszínházban, a RAM Colosseumban, Székesfehérváron, Tatabányán, Sopronban és Kecskeméten is játszott.
Szépségére a filmesek is hamar felfigyeltek. Még főiskolás volt, amikor már tévéfilmeket forgatott. Játszott A kertész kutyája, a Charley nénje, a Bolondok bálja című filmekben. Műsorvezetőként is kipróbálhatta magát. Székhelyi Józseffel együtt vezették az Egy szoknya, egy nadrág című bolondos divattörténeti sorozatot. A szinkron is gyakran foglalkoztatja. Leggyakrabban Julia Robertsnek adja a hangját. Első alkalommal a Micsoda nő!-ben szinkronizálta. A szinkronrendező azért szemelte ki a feladatra, mert nevetésük és temperamentumuk egyaránt magával ragadó. Többször szinkronizálta már Catherine Zeta-Jonest, emellett számtalan sorozatban is felismerhető volt a hangja.
Forrás: Wikipédia _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 43977 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.05, 06:52 Hozzászólás témája:
53 ÉVE NINCS MÁR KÖZTÜNK GÖRBE JÁNOS, KOSSUTH-DÍJAS MAGYAR SZÍNÉSZ
(Jászárokszállás, 1912. november 15. – Budapest, 1968. szeptember 5.)
Bojtár, címfestő, majd házmester volt, emellett Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult. Ezután előbb vidéken, 1939-től a Belvárosi Színházban, majd 1941-től a kolozsvári Nemzeti Színházban szerepelt. 1945-től a Nemzeti, 1949-től a Belvárosi Színház tagja. 1952-53-ban ismét a Nemzetiben lépett fel, 1954-től A Magyar Néphadsereg Színházában, majd az Ifjúsági Színházban játszott. 1963-tól a Miskolci Nemzeti, 1968-tól haláláig a győri Kisfaludy Színház tagja volt.
Első felesége Megyeri Éva, akitől leánya Görbe Nóra (sz. 1957.) színésznő. 1963-ban feleségül vette Juszt Erzsébetet.
Első filmszerepe a Földindulás c. társadalmi drámában volt, majd Szőts István Emberek a havason c. produkciójának főszerepében, Erdei Csutak Gergőként a velencei Biennálén is nagy sikert aratott. 1947-ben Szőts másik nagy filmje, az Ének a búzamezőkről főszerepét is ő játszotta. Az 1953-as Föltámadott a tenger-ben Petőfi alakját keltette életre. Egészen haláláig játszott filmekben.
Forrás: hangosfilm.hu _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 43977 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.05, 06:47 Hozzászólás témája:
116 ÉVE SZÜLETETT RÁDAY IMRE
, SZÍNMŰVÉSZ, SZÍNHÁZI RENDEZŐ, FŐISKOLAI TANÁR, RÁDIÓS MŰSORVEZETŐ; AZ ELSŐ KAZINCZY-DÍJJAL KITÜNTETETT SZÍNÉSZ
(Budapest, 1905. szeptember 4. – Budapest, 1983. március 12.)
Apja Fekete (Schwarz) Mór (1878–1941) pesti születésű hangszerkereskedő, anyja Kun Ilona varrónő volt. Édesanyját fiatalon elvesztette, apja ismét megnősült. Imádott rajzolni és festeni. 14 évesen megnyert egy pályázatot, amelyet fiatal rajzművészek számára írtak ki. Középiskolai tanulmányai után az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett, esténként pedig egy neves festőművész iskolájában fejlesztette tovább rajztudását. Azonban érdeklődése nemsokára a színház felé fordult: beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol 1923-ban végzett.
Óriási sikerei voltak a 20-as évek német némafilmjeiben. Edwin is volt a Csárdáskirálynőben! Talán kevesen tudják, hogy festőnek készült, és csak a saját művészi kifejezésének korlátait felismerve fordult a színjátszás felé, ahol rövidesen - és nagyon fiatalon már - a legjobbak közé tartozott. Az UFA Filmgyár Berlinbe szerződtette, majd néhány évnyi honvágy hazahozza, és az itthoni színpadokon lett az egyik legnépszerűbb férfi színész.
A Belvárosi Színház, a Madách Színház után a Vígszínházhoz szerződött, s lett a társulat fontos tagja, akinek a partnereként debütált – például – „A francia szobalány”-ban Tolnay Klári. Letiltás, hollandiai emigráció, majd a háború itthoni átvészelése után véget ért „amorózó” korszaka, s érett férfiként alig kapott tudásához méltó feladatokat „a szocializmust építő” kor filmjeiben. „Polgári” színész – mondták akkoriban, s arra legfeljebb olyan ellenszenves szerepben volt szükség, mint a sztahanovistát, a haladást, akadályozó mérnök a „Teljes gőzzel” c. opuszban 1951-ben. Színház(ak)ban továbbra is remekelt. Aztán jöttek később emlékezetesebb feladatok filmen is, mint a „Dollárpapa”, a „Rangon alul”, a „Felfelé a lejtőn”, a „Lila ákác”, ezeket is vetíti újra és újra valamelyik televíziós csatorna. Sajnos nem maradt fenn, mert nem rögzítették a „Váljunk el” c. színházi előadást, amiben közel kétszázszor játszott, és igazán nagy sikere volt – Komlós Jucival párban. Ugyancsak nem vette fel az akkori televízió fontos rendezéseit, mint a „Kispolgárok”, vagy a „Bunbury”.
Általában nem jut az emberek eszébe Ráday Imre nevét hallva, milyen volt, mint klasszikus drámák szereplője. Pedig játszotta Razumihint Dosztojevszkij „Bűn és bűnhődés”-ében, – második vígszínházi korszakában - Trigorint Csehov „Sirály”-ában, s játszott remek Osztrovszkíj-, Moliére-hősöket, Szilassi tanár urat Németh László „Nagy család” c. művében, s így tovább. A József Attila Színház „alapító tagja” 1956-ban, s nyugdíjazásáig jó néhány klasszikus, és nagy számú új magyar darab színpadra állításában vállalt fontos szerepet. Egy darabig tanította a színészmesterséget a Színművészeti Főiskolán, s tanítványai között jó néhányan ma is a hazai színpadok és filmek csillagai. A régen színházba járó idős emberek is inkább az „Egy csók és más semmi” Pétereként, „A szabin nők elrablása” Bányaiaként őriznek róla emlékeket. Bányai tanár úr dala az ő előadásában bukkan föl legtöbbször ma is a rádiós összeállításokban. Nemcsak elsőként kapta meg a Kazinczy-díjat, mert nála senki sem beszélte szebben a nyelvünket, de remekül énekelt is. Operett bonviván volt első hangosfilm-béli főszerepe a „Csókolj meg édes” c. 1932-es filmben, a Rádió ma is őrzi azt a Hervé „Nebántsvirág” felvételt, amelyben az operaénekes Neményi Lili partnere!
Az aranyos szerelmes színész, a kedves rezonőr szerepkörében emlékezetes Ráday Imre arcképéhez hozzátartozik e kitűnő színész drámai hangja is. A Magyar Televízió archívumának kincsei között ott az a felvétel, amiben „legkedvesebb versei”-ből előad egy-egy remek József Attilát és Adyt, valamint Karinthy zseniális szabadversét, a „Tomi”-t.
Ráday Imre 38 éve halott. A fiatalabbaknak e név alig mond valamit. Bár egy-egy régi filmje újra és újra látható valamelyik televíziós csatorna műsorán. Élete során színpadon vagy százötvenféle szerepet alakított, több mint 50 játékfilmben, közel 100 televíziós produkcióban és megszámlálhatatlan rádiós szerepben játszott, jórészt cím- és főszerepeket.
Forrás: Wikipédia / ekultura.hu _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
