Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 8257 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.09.23, 18:38 Hozzászólás témája:
Letöltés gombot kapott a YouTube asztali böngészős verziója
De nem mindenkinéljelenik meg!
A dolog egyébként csak tesztfázisban van – október 19-ig pedig te is kipróbálhatod az új funkciót, ha jelentkezel rá, ám ez még nem garancia arra, hogy tényleg bevezetik a letöltés lehetőségét.
A teljes cikk ITT olvasható. _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 8257 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.09.23, 18:34 Hozzászólás témája:
A világ legkisebb repülő szerkezete akkora,
mint egy homokszem
A „szárnyas mikrochip” a legkisebb, ember által épített repülő szerkezet, amelynek a felhasználási lehetősége rendkívül sokrétű.
A teljes cikkért katt a képre! _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 8257 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.09.18, 07:59 Hozzászólás témája:
Tudta-e, hogy kiterjedt krátermező van a szomszédunkban?
Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklődő átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek művelőiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.
Lázba hozta a tudósokat a Magyarmecske közelében eltemetődött objektum
A teljes cikk ITT olvasható. _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 8257 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.09.18, 07:55 Hozzászólás témája:
Ha lecseréli számítógépét, ezekre figyeljen, mert sokat bukhat rajta
Az bármikor, bárkivel előfordulhat, hogy ilyen-olyan okból arra jut, hogy eladja, elajándékozza, vagy rosszabb esetben kidobja régi számítógépét. Előfordulhat, hogy változnak a felhasználói igények, vagy rögtön pénzre van szüksége, tényleg egy mindennapos dolog ez, azonban nem szabad megfeledkezni öt nagyon fontos dologról, mielőtt valaki megszabadul régi asztali vagy hordozható PC-jétől.
Ezeket a tennivalókat szedtük össze most cikkünkben, amelyeket egyrészt érdemes megfogadni, és azoknak is felhívni a figyelmét rájuk, akik éppen egy ilyen folyamat előtt állnak.
A teljkes cikk ITT olvasható. _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 8257 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.09.18, 07:52 Hozzászólás témája:
A Gartner szerint a tehetséghiány akadályozza a feltörekvő technológiai projekteket
A Gartner friss kutatása szerint a tehetséghiány a legjelentősebb akadálya a feltörekvő technológiák elfogadásának. Ugyanez tavaly a feltörekvő technológiák mindössze 4 százalékának volt a legjelentősebb akadálya.
A teljes cikk ITT olvasható. _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 44050 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.06, 08:44 Hozzászólás témája:
SZENDREY JÚLIA HÉTKÖZNAPJAI
153 éve, ezen a napon - 1868. szeptember 6-án - hunyt el Szendrey Júlia, költő, író, műfordító; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége. (Életéről részletesebben itt olvashatnak: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szendrey_Júlia)
Emlékezésül hétköznapjai kevésbé ismert történéseiből emelnék ki néhányat, amelyek segítségével most elsősorban az embert szeretném bemutatni.
Júlia a tanulmányait a legkitűnőbb iskolákban végezte. Már kora ifjúságában sejteni engedte, hogy egykor kivételes, különc teremtés válik belőle. Azon kevés hölgyek közé tartozott akkoriban, akik a kor szokásai ellenére rövid frizurát viseltek, nadrágban jártak és szivaroztak. Kitűnően zongorázott, idegen nyelveken beszélt és jól táncolt, mégis visszahúzódó teremtés volt. Kerülte az embereket, és legboldogabbnak akkor érezte magát, ha a zongorája mellé ülhetett, vagy a fák árnyékában Heinrich Heine verseit és George Sand regényeit olvashatta.
1847. szeptember 8-án kötött házasságot Petőfi Sándorral, majd kevéssel a költő eltűnése után, 1850. július 21-én Horvát Árpád történésszel. Első házasságából született Zoltán nevű fia, a második frigyből pedig négy gyermek, Attila, Árpád, Viola és Ilona.
Szendrey Júlia számára alkotóként is kiemelten fontos inspiráló erőt jelentett az anyaság. Amikor 1857-ben a nyilvánosság elé lépett költőként, egy olyan verset publikált elsőként, amely három fiúgyermekéhez szólt: Petőfi Zoltánhoz, Horvát Attilához és Árpádhoz. A hosszú művet, amelyből most az első szakaszt idézem, Vahot Imre közölte a Napkelet című lapban:
Három rózsabimbó
Három rózsabimbó az én boldogságom,
Három rózsabimbó életem, világom!
El van osztva köztük háromfelé lelkem,
És mégis mindegyik birja azt egészen.
Nem tudom kivűlök terem-e több virág,
A mit látni öröm, illetni boldogság?
Szemem nem is keres, nem is látna meg mást:
Hisz bennök találtam feledést, kárpótlást!
Szivemből fakadtak, szivem a gyökerök:
Együtt hervadnék el, együtt halnék velök!
(...)
(Forrás: Szendrey Júlia összes verse, sajtó alá rend. Gyimesi Emese, Budapest, Kortárs, 2018, 9-13. old.)
*
Legkisebb gyermeke, Horváth Ilona 1859. július 26-án született. Idősebb testvérei óvó szeretettel becézgették. Leggyakrabban Iluskának, angyalnak, kedves babának nevezték.
Ilona idős korában is örömmel emlékezett vissza gyerekkorára. Hetvenöt éves volt, amikor 1934-ben a Pesti Napló riportere, Bródy Lili felkereste budai nyaralójában. Arra a kérdésre, hogy mire emlékszik a „régi időkből”, azt válaszolta, hogy a karácsonyestékre, mivel édesanyja, Szendrey Júlia „nagyon szerette szépen megrendezni a karácsonyt” és „nagyon szeretett ajándékozni.” Külön kiemelte azt is, hogy gyerekként büszke volt édesanyjára: „Nagyon büszke voltam, hogy olyan mesekönyvem van, amit édesanyám fordított magyarra: Andersen meséi.” Szendrey Júlia 1858-ban önálló kötetet jelentetett meg Andersen-fordításaiból, amelyből egy dedikált tiszteletpéldányt el is küldött a dán szerzőnek.
(Forrás: Dr. Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában c. kötete)
Szendrey Júlia gyermekei sokszor büszkélkedtek azzal, hogy édesanyjuk egyszerre kiemelkedő költő és kiváló "gazdasszony." Az utóbbit azzal bizonyították, hogy olyan pompás kiflikochot tud csinálni, hogy annál "Eszterházy sem evett jobbat." Így mutatták be saját szavaikkal az édesanyjukat:
“Költőnő és gazdasszony!
Toll és főzőkanál!
Hány nő van Magyarországon, ki a tollat és a főzőkanalat is egyformán forgatja? Persze föltéve, hogy egyiket sem kontárkodva.
Igaz, hogy vannak jó gazdasszonyaink, hanem ezek azután azt sem tudják, hogy madár vagy farkasféle portéka az a költő.
Vannak költőnőink is, akár egy hadsereg, de ezek sem tudják ám még az árva rántottlevest sem megfőzni.
Csak tessék egy pár versét: A három rózsabimbót; A költészethez; stb. elolvasni. Még az uzsorás is az Olympon fog járni tőle!
Meséit Andersen meséitől alig lehet megkülömböztetni. (...)
De meg kell enni azt a pompás rántottát és kiflikóhót is, a mit ő főz. Tudom Istenem, hogy Eszterházy sem evett jobbat.
Könyvtárában ott vannak, Beranger, Boz, Sand George stb. a magyar írók egytől egyig. akár hány magyar mágnás, nem olvasott annyit mint ő.
született Keszthelyen, Zala megyében. Ha nőket is választanának követnek, ő lenne ott a követ az bizonyos. (...)"
(Forrás: Dr. Gimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrei Júlia családjában c. kötet.)
Szendrey Júlia verskéziratai nemcsak az irodalomtörténet, hanem a korabeli életmód, a hétköznapok története és a polgári háztartások kutatásának szempontjából is jelentős források. Verseit igen gyakran ceruzával, különböző méretű és formájú papírokra, cetlikre írta, sok esetben számlák, bevásárló cédulák és levelek hátuljára. Az írás így nemcsak irodalmi-esztétikai, hanem praktikus célokat is szolgált, a hétköznapok gyakorlati tennivalóinak emlékezetben tartását, a háztartási feladatok feljegyzését. Ennek köszönhetően a kéziratok alapján megtudhatjuk például azt is, hogy milyen szappant, milyen fogkrémet és milyen hajápolási, szépségápolási termékeket használt Szendrey Júlia. (4. kép a mellékletben)
Mit jelentett a nőiség Szendrey Júlia számára? Erről így írt élete különböző szakaszaiban:
"A leány ollyan mint egy viruló rózsatő, mellyre minden arra elmenő jogot tart, hogy ha neki megtetszik, magának virágaiból szakithasson, s így mint ez minél járattabb vidéken van, minél pompásabb, annál előbb megfosztják nyugalomvirágaitól, s aztán pusztán és elhagyva áll, mint bármelly rút gyom."
**
"A nő, ha nem ismeri a szerelmet, méltán kérdheti a végzettől: mért teremtél engem? A nő élete csak szeretet által lehet becses; csak szerelem adhatja meg ő neki azon dicső kört, mellyben élnie boldogság és öröm legyen."
**
"Csak mióta asszony vagyok, ismerem az élet legédesebb örömeit és legkeserűbb bánatát. Annyira különböznek ezek attól, miket leány-koromban éreztem, hogy úgy tetszik előttem, mintha két egészen új érzelem lenne ez, millyenről azelőtt nem is hallottam. (...)
**
"Engemet Sándorom emléke és oly sokszor kigunyolt olvasmányaim, de mindenekelőtt szivem arról világositottak fel, hogy egy nő, több mint csak asszony..."
**
Versrészlet (feltehetően az 1850-es, 1860-as évek fordulójáról):
[A nő szerény virág legyen]
– A nő szerény virág legyen,
Szűk völgy ölén, árnyas helyen.
Hol a szellő csak enyeleg,
S csak átvonul a fergeteg,
Hol nyugalom,
Hol csend vagyon,
Mert boldog csupán ott lehet. –
De mit tegyen, kit végzete
Kopár sziklára helyeze,
Hol perzselő a napsugár,
Hol a vihar pusztítva jár? .…
Mit tehet a szegény levél,
Mit fájáról letép a szél,
S hervadtan is ragad tova,
Ki tudhatná: merre? hova?
**
Érzéseiről így vallott halálos ágyán atyjának írt levelében:
„Apám azt mondta, hogy én boldogtalan leszek Sándor mellett. Asszonynak még nem adatott olyan boldogság, mint amit én éreztem, mikor együtt voltunk Sándorommal. Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon s ha a végzet közbe nem szól, ma is azok volnánk.”
Szendrey Júlia 1868. szeptember 6-án este nyolc órakor hunyt el a józsefvárosi Zerge (ma Horánszky) utcában, méhnyakrákban. Temetéséről atyja, a 68 éves Szendrey Ignác gondoskodott, eredeti sírján leánykori neve szerepelt. Jelenleg közös koporsóban nyugszik Zoltán fiával a Kerepesi úti temetőben, egy sírban nyugszik első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével. A Kerepesi temetőben sírjára – annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként halt meg – ez áll felvésve: Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet.
*
Amikor Szendrey Júlia 1868 szeptember elsején, halála előtt néhány nappal munkáinak kiadási jogáról rendelkezett, nem sejthette, hogy versei 2018-ban újdonságként lesznek jelen a kortárs költők művei között. Publikálási szándéka ellenére ugyanis kiadatlan maradt szépirodalmi munkásságának jelentős része. Amikor a kéziratait feltáró Mikes Lajos 1930-ban egy monumentális Szendrey Júlia-kötettel lepte meg az olvasókat, célja mindenekelőtt Júlia alakjának rehabilitálása volt. Ezért csak az életrajzi szempontból jelentősnek vélt kéziratokat, a más-más időpontban írott naplókat közölte betűhív kiadásban. A verskéziratok különböző közgyűjteményekbe kerültek, és hosszú időn keresztül nem keltették fel a kutatók érdeklődését. Ez összefügg azzal a jelenséggel, amely a 19. századi magyar „női irodalom” kutatásának egyik legfőbb paradoxonának tekinthető: miközben egyre divatosabb beszédtémává és egyre kedveltebb kutatási témává válik, a nők által írt szépirodalmi szövegek és egyéb források jelentős része mindmáig kiadatlan vagy csak korabeli folyóiratokban elérhető. Éppen ezért örömteli, hogy végre megjelentek Szendrey Júlia költeményei!
*
A Petőfi Irodalmi Múzeum állandó Petőfi-kiállításán belül 2019 októberében önálló termet kapott Szendrey Júlia. A látogatók megtudhatják, milyen gyermekjátékok voltak Szendrey Júliáék otthonában, milyen könyvek sorakoztak a polcaikon, és számos eredeti kézirat másolatával is megismerkedhetnek.
*
Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szendrey_Júlia https://hirado.hu/.../nyolc-erdekesseg-amit-nem-tudott.../ https://szendreyjuliakutatas.blog.hu; Dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató írásai
*
Szerkesztő: Erdei B. Ágnes
ARTium Kulturális és Művészeti Magazin cikke _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 44050 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.09.06, 06:25 Hozzászólás témája:
Nagyon szeretem az általa rendezett filmeket.............jó hogy nem színész lett!
24 ÉVE HUNYT EL ZSURZS ÉVA, KOSSUTH-DÍJAS MAGYAR FILMRENDEZŐ, ÉRDEMES ÉS KIVÁLÓ MŰVÉSZ
(Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.)
Eredetileg színésznek készült. 14 éves korában Kispesten kezdett el dolgozni, egy játékárugyárban. Ólomkatonákat festett nem sok pénzért. A kétéves kereskedelmi tanfolyamot esti iskolában végezte el.
A felszabadulás után a Csepeli Vasmű gépmunkásnője lett, majd ugyanott, 1948-tól a kulturális osztály előadója. Akkor már közigazgatási szakérettségije volt. A színművészeti főiskolára munkásszínjátszóként vették fel. Mellette, levelező tagozaton, az ELTE bölcsészkarán a magyar szakot is elvégezte.
1949-től már rendezőasszisztensként dolgozott a rádióban, és ugyanebben a minőségben Várkonyi Zoltán, Major Tamás és Gellért Endre mellett a Nemzeti Színházban. Nagy mesterektől tanulta meg a színészvezetés egyszeregyét. Hangjátékokat készített, Juhász Ferenccel rádiós folyóiratot szerkesztett. 1957-ben, amikor beindult a televíziózás Magyarországon, megkérdezték tőle, volna-e kedve egy egészen új műfajhoz. Lelkesen mondta ki az igent. Mihályfi Imrével, Szőnyi G. Sándorral és Horváth Ádámmal együtt ők négyen voltak az első magyar televíziós rendezők. Petőfi Sándor, Eötvös József, Móricz Zsigmond mellett Déry Tibor, Örkény István, Karinthy Ferenc, Sütő András műveit alkalmazta képernyőre.
Legnagyobb sikereit Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Fekete István és Szabó Magda munkáinak mozgóképes változatával aratta.
Nemcsak önmagához, a munkatársaihoz, stábtagjaihoz, színészeihez is hűséges volt.
Zsurzs Kati meséli:
Szerettem vele dolgozni. Nem volt bennem görcs, drukk a forgatásokon. Úgy éreztem, ha ő rám bíz egy szerepet, akkor képesnek tart az eljátszására. Persze nem akartam neki csalódást okozni, szerettem volna látni, hogy elégedett velem. Szerettem volna megszolgálni a bizalmát, és én is a legmesszebbmenőkig bíztam benne: az értékítéletében, az instrukcióiban, az ízlésében, a tudásában, a tapintatában, a szeretetében. Sokat kaptam és tanultam tőle.
Gyerekkoromban az egész család ott ült a tv előtt, amikor leadták az új filmjét.
Izgultunk, hogy siker legyen! Akkor azt hittem, természetes, hogy a nézők a rendező miatt néznek meg egy tv-filmet. Csak később jöttem rá, hogy mekkora szó, hogy az ő neve azt is jelentette a tv előtt ülőknek, hogy parádés szereposztásban láthatják a magyar és a világirodalom remekeinek az eredetihez hű és alázatos adaptációit úgy, hogy a filmek mégis az ő kézjegyét viselték.
Büszke voltam rá és vagyok ma is, amikor a csatornák ennyi év után is, sűrűn játsszák ezeket a filmeket. Elképzelem, ha élne, aggódva nézné az új és új vetítéseket, filmje vajon kiállja-e az idő próbáját, vajon nem lassú-e, vajon lépést tud-e tartani az azóta rohanó világgal?! Élete utolsó éveiben is ezeket a kérdéseket tette fel, ha leadták egy-egy régebbi művét. Mit szólna akkor most, két évtizeddel később?
A világ változott, felgyorsult, de a nézők még mindig szívesen nézik a Fekete várost, az Abigélt, a Feleletet, a Csongor és Tündét, az Othello Gyulaházánt és sorolhatnám.
Ezzel a könyvvel emlékeztetni és emlékezni szerettünk volna a Magyar Televízió egy letűnt, talán soha vissza nem térő gazdag korszakára, a fantasztikus színészekre, a remek szakemberekre és a kor egyik legnépszerűbb rendezőjére, akit úgy emlegettek: A Zsurzs.
De akik vele dolgoztak, azoknak Évike, az unokáinak pedig a Mami volt.
Forrás: szinhaz.online _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Jan 16, 2012 Hozzászólások: 2347 Tartózkodási hely: Eger
Elküldve: 2021.09.05, 23:39 Hozzászólás témája: jó tudni, érdekességek
Amikor az előző évezredben mi tanultunk fizikát, annak az oktatása inkább megutáltatta, mint megszerettette a fizikát.
Általános iskolában, aki a fizikát tanította, matekot is tanított. Rettegtünk tőle, osztotta a körmösöket, ha valaki valamit nem tudott. Akkor még favonalzó volt, az nem tört könnyen. De mogyoróvesszőt is hozatott, tudtuk, milyen céllal. A fiúk megpróbálták a kéreg alatt megfurkálni, hogy gyengítsék, de észrevette. A körmösöket ezért is kiosztotta. Újabbakat hozatott. Ha valakinek a figyelme kicsit elkalandozott, körmös járt érte. Matekon ugyanez. Aztán 7. és 8. osztályban új tanárunk lett. Hát, nem lett kedvenc tárgyunk egyik sem.
Középiskolában már jobb volt a helyzet, akkor jöttem rá, hogy mindkét tantárgy mennyire érdekes.
A matekre úgy rákattantam, hogy egyik alkalommal a házit az utána következő latin órán csináltam meg, amíg a felelők ott szerencsétlenkedtek a mondatelemzésekkel. A latintanárnő végül elkapott, annyira belemerültem, hogy nem vettem észre, hogy már a hátam mögött áll. Nem szólt semmit sem, az asztalhoz mnet és bevágott magatartásból és latinból is egy-egy egyest. Visszajött és kijelölt egy nagy szakaszt Ciceróból, hogy azt fogom fordítani a felelés alatt. Aztán ez a fordíttatós szokása év végéig megmaradt,márciustól. Engem meg a guta ütögetett, már jött a jó idő, én azért igyekeztem a matek házival, hogy délután több időm legyen és többet lehessek kint kézilabdázni. Nem szólhattam, hogy minden órán csak a semmibe megy el az időm, amíg felelgetnek. A matektanárral aztán megbeszélték a dolgot és kijavította az egyeseket négyesre. Így meglett az ötösöm latinból. Nekem nagyon fontos volt a jó átlag, mert az átlagtól függött a kolidíj. A húgom is oda járt, ő volt az, aki díjmenets volt. Nekem 25.-Ft volt a díjam. Ha hazautaztunk, a 10 km-re a buszjegy 10.-Ft volt. Vagyis alig került többe, mint a havi egyszeri hazautazás és vissza. Négyen vagyunk testvérek, a tsz-ben nagyon rossz keresti viszonyok voltak, mindannyian igyekeztünk jól tanulni, hogy könnyítsünk a család anyagi helyzetén.
A fiam erről a szellemiségről azt vallja, csak az gyártson gyereket, aki tudja taníttatni. Ilyenkor gondolja azt a szülő, hogy na, ezt is kár volt legyártani. Egyébként előfordul, hogy normális.
Ha nekünk ilyen beszólásaink lettek volna, nem maradt volna egyetlen fogunk sem. Én ezt nem tartom jó pofának, de állítólag ilyen a mai stílus.
Ezzel az a bajom, hogy ahol ez így hangzik el, talán nincs a kölyök tisztában azzal, hogy a szülei mennyit dolgoznak azért, hogy felneveljék és taníttassák őket. De ő is szülő ...
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
BAU-rol még mindig nincs semmi hir?????
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
