16 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 3 / 18286
Összes látogató: 9
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
Hirdetés
Üzenőfal
6:02:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
6:00:am kutyus :
Jó reggelt!
5:09:am kutyus :
Jó reggelt!..ismét indul egy új hét, a február utolsó hete
6:03:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
5:28:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
6:59:am kutyus :
Jó reggelt!
7:40:am Etimami :
Szép napot mindenkinek.
5:51:am kutyus :
Jó reggelt!
4:53:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:37:am kutyus :
Jó reggelt!
5:13:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
7:10:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
6:33:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:09:am kutyus :
Jó reggelt!....erős hideg van errefelé
5:58:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
Gazlap.hu :: Téma megtekintése - JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (7)
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   CsoportokCsoportok   ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (7)
Ugrás az oldalra: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Következő
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Tábortűz
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.23, 13:14    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

https://pestbuda.hu/cikk/20210220_fel_ev_mulva_megnyilik_az_ujjaszuletett_szent_istvan_terem_a_budavari_palotaban?fbclid=IwAR1dmPdkLxUlvbr4vopCReVVEkn5pE1hbQKtb-kXbP0OcDdq_AS4gFTDFIk
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Szécsike
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Jan 21, 2008
Hozzászólások: 13007
Tartózkodási hely: Bp.Pestszentimre

HozzászólásElküldve: 2021.02.20, 19:31    Hozzászólás témája: .. Hozzászólás, az előzmény idézésével

Shocked Rolling Eyes Köszönöm. Puszi Puszi
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.20, 07:41    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

* KÜLÖNLEGES ÉLETUTAK *

A FEHÉR HÁZ FEKETE BÁRÁNYA, ALICE ROOSEVELT

Az Amerikai Egyesült Államok elnökének családja mindig hatalmas figyelmet kap: a feleségnek és a gyerekeknek is erősen ajánlott botrányoktól mentes, illedelmes életet élni, tiszteletben tartani az amerikai protokoll szabályait. Alice Roosevelt azonban inkább abban hitt, hogy a szabályok arra valók, hogy megszegjük őket – lehetőleg minél többször.
Theodore Roosevelt volt Amerika huszonhatodik, egyben legfiatalabb elnöke: 1901-ben 42 évesen lépett a meggyilkolt William McKinley helyébe. Keménykezű republikánus volt, felvette a kesztyűt a nagy trösztök és a latin-amerikaiak ellen is, megszerezte a Panama-csatorna használati jogát, harcolt a korrupció ellen. Nagy szenvedélye volt a természetvédelem, rengeteg nemzeti parkot és vadrezervátumot létesített, erdőket ültettetett. 1906-ban nagy szerepet játszott az orosz–japán háborút lezáró portsmouth-i béke megkötésében és a német–francia konfliktus lezárásában, ekkor kapta meg a Nobel-békedíjat. 1912-ig tartó elnöksége alatt ő volt az első amerikai elnök, aki hazánkba látogatott.
Első felesége, Alice Hathaway Lee 1884-ben életet adott gyermeküknek, Alice-nek, ám a szülés után vesebetegségben elhunyt. Ugyanazon a napon vesztette életét Roosevelt édesanyja, Mittie is, ez pedig már sok volt a leendő elnöknek. Gyászában magába zárkózott, majd két évvel a dupla tragédia után feleségül vette Edith Kermit Carow-t, aki öt gyermeket, négy fiút és egy lányt szült neki. A kis Alice sorsa egyértelműen tragikusan kezdődött, édesanyja halála után szinte tehetetlen apja a nagynénje, Anna „Bamie” Roosevelt gondozásába adta.
Ilyen gyerekkorral nem csoda, hogy lázadó lett
A kislány tudta, hogy az anyja és a nagyanyja is meghalt, de Roosevelt soha nem beszélt vele erről, még a régi szerelmes leveleket is elégette. Bár az anyjáról nevezte el, képtelen volt Alice-nek szólítani, így állandóan Baby Lee-nek becézte. Alice – akinek nevét az elnök jelenlétében más sem ejthette ki a száján – 3 éves volt, amikor a nagynénitől visszaköltözött apjához és újdonsült mostohaanyjához. Kiderült, hogy ugyanolyan erős akaratú és jó szónoki képességgel megáldott ember, mint az apja, de akkoriban ez egy lánynál nem számított előnynek, sőt.
Ehhez vegyük még hozzá a feszültséget, ami Alice és az első feleségre erősen féltékeny Edith között alakult ki, máris érthetőbbé válik a kislány lázadó viselkedése. A mostohaanya képtelen volt kezelni saját érzelmeit, egyszer dühösen közölte Alice-szel, hogy ha az édesanyja élne, már halálra untatta volta Rooseveltet. A kislány emellett minden nap azzal nézett szembe, hogy féltestvérei nagyobb figyelmet kapnak apjuktól, mint ő valaha is. A feszült helyzet akkor közeledett igazán a robbanáspontjához, amikor Alice éles elméjű, vonzó fiatal nővé érett, és nem hagyta, hogy akárki irányítsa – beleértve az apját is, legyen az akármilyen pártnak vagy országnak az elnöke.
Az Egyesült Államok elnöke tehetetlenné vált, ha lányával került szembe
Alice nem engedte, hogy életébe beleavatkozzanak. Amikor mostohaanyja el akarta küldeni a háztól egy New York-i bentlakásos iskolába, azzal fenyegette meg politikai karrierjét építő apját, hogy valami olyat tesz, amivel nagyon csúnyán szégyenbe hozza. Roosevelt ismerve lánya makacsságát megijedt, és engedett, inkább ismét az egyedülálló, függetlenül élő Anna néni gondjaira bízta rakoncátlankodó gyermekét – zsákra a foltját. Ahogy egyre nagyobb figyelem irányult a Roosevelt családra, úgy lett egyre nagyobb ügy a pletykalapokban Alice független életmódja. Nem bízott egyetlen férfiban sem, nem tervezte, hogy férjhez megy, inkább élvezte az életet, milliomosok háza tetején táncolt, autót vezetett, pókerezett, lóversenyekre járt, és felemelte a szavát a nők egyenjogúsága mellett. Teljes ellentétévé vált annak az eszményképnek, amit apja, annak pártja, illetve az akkori közgondolkodás alkotott a nőkről.
Roosevelt dühében időnként ki akarta dobni az ablakon
Alice 17 éves volt, amikor apját elnökké választották, ezáltal egy csapásra a 20. század egyik legismertebb celebritása lett belőle. Éles nyelvét nem tartotta féken, sőt volt egy olyan feliratú párnája, miszerint „Ha semmi jót nem tud mondani másokról, jöjjön, telepedjen ide mellém”. Kígyót tartott háziállatként, gyakran viselte is társaságban a nyakán, mint egy kiegészítőt. Nyilvánosan dohányzott, rágózott, káromkodott, bulizott, ismerkedett, nadrágot hordott, kimaradt egész éjszaka, majd másnap délig aludt. Szívesen provokálta az embereket, szakította félbe apja fontos megbeszéléseit, és habzsolta az élvezeteket. Roosevelt 1908-ban néhány évre visszavonult az elnökségtől, ezután Alice-t kétszer ki is tiltották a Fehér Házból, mert nyilvánosan káromkodva szidta az új kormányzást. Egy alkalommal pedig apja utódja, William Howard Taft elnök feleségét ábrázoló vudu babát temetett el a kertben. Ebben az időben született meg Roosevelt híres mondása: „Két dolog közül kell választanom. Vagy az Egyesült Államokat vezetem elnökként, vagy Alice Rooseveltet próbálom kordában tartani. A kettő egyszerre nem megy.”
„Töltsd meg, ami üres, öntsd ki, ami tele van, és vakard meg, ahol viszket”
1905-ben részt vett az amerikai delegáció Japánba tartó utazásán, ekkor ismerkedett meg Nicholas Longworth-szel, a gazdag nőcsábász hírében álló kongresszusi képviselővel, aki osztozott utazási szenvedélyében, kalandvágyában. Alice azzal hívta fel magára a figyelmét, hogy ruhástul az őket szállító hajó medencéjébe ugrott, maga után hívva a képviselőt. 1906-ban összeházasodtak – Alice ekkor sem hazudtolta meg magát, az esküvői tortát egy karddal vágta fel. 1931-ig házasok maradtak, de gyakran léptek félre, és kapcsolatukat erősen megviselte, hogy politikai nézeteik különböztek, sőt egy időben Alice saját férje ellen kampányolt. Egyetlen, 1925-ben született gyermekükkel kapcsolatban Nicholas eleinte el sem akarta ismerni az apaságát (Alice naplóiból kiderül, hogy valóban nem ő volt az apa, hanem az asszony akkori szeretője).
Ennek ellenére vállalta a kislányt, de Paulina visszaadta apjának és anyjának mindazt a nehézséget, amit egy problémás gyerek felnevelése jelent: kezelhetetlen volt, depresszióval és különböző függőségekkel harcolt, mígnem 1957-ben túladagolásban meghalt, arra kényszerítve anyját, hogy nagymamaként gondoskodjon árván maradt 11 éves unokájáról (ezt tisztességgel meg is tette, Joanna és Alice nagyon szerették egymást).
Alice 1919-től, apja halála után aktívan politizálni kezdett, mindenről elmondta a véleményét, ám jó barátságot ápolt a Kennedy, a Nixon, és a Johnson családdal is. A szexuális forradalom egyik női vezéralakja volt, élete végéig kereste a kalandot, az izgalmat, szenvedélyesen élvezte az életet, sokat nevetett és gúnyolódott másokon. Ennek ellenére – legalábbis Eleanor Roosevelt szerint – boldog talán csak pillanatokra volt. Rendkívül hosszú élet adatott meg neki, túlélte a rákot és mindkét melle eltávolítását, majd 1980 februárjában, 96 éves korában hunyt el.

Forrás: https://divany.hu/offline/2019/05/12/alice-roosevelt/
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.20, 05:41    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Ezt a kalkulátort nem lehet komolyan venni: nekem azt írja, hogy szept. végén kerülök sorra
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Bojtárgazdi
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Apr 26, 2006
Hozzászólások: 28561

HozzászólásElküldve: 2021.02.19, 23:05    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Covid-oltáskalkulátor (mikor kerülök sorra)

https://www.omnicalculator.com/health/oltasi-sorrend-magyarorszag
_________________
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
S továbbadjam egyszer az életemet.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.19, 07:02    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Köszönöm Szécsike
ezeket nem tudtam róla!
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Szécsike
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Jan 21, 2008
Hozzászólások: 13007
Tartózkodási hely: Bp.Pestszentimre

HozzászólásElküldve: 2021.02.18, 17:40    Hozzászólás témája: .. Hozzászólás, az előzmény idézésével

Ok Puszi Puszi

A Del Medico nevet olvasva eszembe jutott,hogy többször találkoztam ezzel a névvel az írott sajtóban. Azt gondoltam hirtelenjében,hogy közük van/volt egymáshoz,de tévedtem. Embarassed

https://index.hu/kultur/2019/11/27/meghalt_del_medico_imre/
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.18, 06:07    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

AZ URÁNIA FILMSZÍNHÁZ TÖRTÉNETE


https://pestbuda.hu/cikk/20210217_mor_jegyek_egy_csipetnyi_velencevel_125_eves_az_urania_nemzeti_filmszinhaz_epulete?fbclid=IwAR24snYvLEpNNHQr2vZWE1eKCm-VlJuu_SIo8rTQlxSiS5jterYlZMURIgo
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Szécsike
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Jan 21, 2008
Hozzászólások: 13007
Tartózkodási hely: Bp.Pestszentimre

HozzászólásElküldve: 2021.02.17, 20:30    Hozzászólás témája: .. Hozzászólás, az előzmény idézésével

puszi2 puszi2 puszi2 puszi2
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.17, 11:10    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

SZÉLL KÁLMÁN


A haza bölcse, Deák Ferenc volt a mentora, a költő, Vörösmarty Mihály lányát vette el feleségül, nem mellesleg pedig az ő indítványozására került Savoyai Jenő lovasszobra a budai Várba. Következzék az egykori magyar miniszterelnök, Széll Kálmán élete!
1843-ban született a Vas megyei Gasztonyban, nagy múltú, tehetős, arisztokrata családban, amelytől sosem állt távol a politika. Széll József, az ifjú Kálmán édesapja ugyanis ott volt a pozsonyi országgyűlésben, ahol bizalmasa és jó barátja lett Deák Ferenc. Ez a barátság határozta meg később Széll Kálmán életét is, aki Szombathelyen és Sopronban tanult, majd Pesten lett belőle jogász.
Csupán 22 éves volt, amikor szolgabíró lett, majd képviselő, s hét éven át a Ház jegyzője. Deák Ferencet kiskorától jól ismerte, tisztelte, az 1867-es kiegyezésben élenjáró politikus pedig minden fórumon támogatta a fiatal Széll Kálmánt. Harminc éves volt, mikor az egyik lap azt írta róla, ő lehet a következő évtizedek meghatározó politikusa. Két évvel később ő lett Magyarország pénzügyminisztere.
Ekkor már ismerte Hauszmann Alajost, a neves építészt, sőt, Széll Kálmán kérte fel, hogy tervezze meg a szombathelyi színház épületét. Hauszmann a naplójában is ír a megismerkedésről, sőt, arról is, milyen jól érezte magát Széll Kálmán rátóti kastélyában.
A csodájára jártak a fenséges kastélynak, amelyben Széll mentora, az idős Deák Ferenc is sokat időzött. 1868-tól egészen a haláláig minden nyáron a Széll-kastélyban pihent. Itt a haza bölcse a legtöbb időt a park egyik részén lévő terebélyes tölgyek alatti padok egyikén töltötte. Hauszmann a naplójában azt az anekdotát is felidézi, amely szerint Deák egy alkalommal egy megvadult bikát üldözött el frissen letört faággal, amelyet aztán a földbe szúrt, s abból csodás fa cseperedett.
Széll Kálmán a feleségét is Deák társaságának köszönheti, hiszen a nagyhírű politikus nevelt lányát, Vörösmarty Ilonát vette el feleségül. Deák Ferenc ugyanis az egyik legjobb barátját tisztelhette a híres költőben, Vörösmarty Mihályban. Olyannyira szoros viszonyt ápoltak, hogy Vörösmarty a halála előtt Deákra bízta a családját. „Nem tudom ki lesz belőletek, de bármi sors érne, forduljatok Deák Ferenczhez, ő nem fog elhagyni.”
Széll Kálmán kastélyának földszintjén voltak a vendégszobák, valamint egy szalon és Széll dolgozószobája. A szalonban Benczúr Gyula festménye lógott a falon, amelyet a lányukról, Széll Ilonáról festett. A Vas megyei kastélyban egymásnak adták a kilincset a politikusok, szinte nem volt olyan vonat, amely ne hozott volna valakit a birtokra. Éppen ezért Széll úgy intézte, hogy ha a közeli vasútállomáson egy vonat indulását jelezték tíz perccel korábban, egy csengő diszkréten a szalonban is megszólalt, ebből tudták az indulásra kész vendégek, hogy ideje az állomás felé venni az irányt.
Imádta a kastély növényeit, különösen a fenyőket. Az évek során mintegy 150 féle fenyőfát ültetett s gondozta is őket. Ahogy egy lap fogalmazott akkoriban: „A fenyő család sokat elfoglal Széll Kálmán szeretetéből. Ez is, az is igényt tart arra.”
A remek pénzügyi szakembernek és nagy gondolkodónak tartott Széll Kálmán, mentora, Deák Ferenc 1876-os halálát követően is befolyásos politikus maradt. Még Ferenc József osztrák császár és magyar király tanácsosa is volt, 1899 februárjától 1903 nyaráig pedig ő lett Magyarország miniszterelnöke.
Széll Kálmán mindvégig támogatta a Budavári Palota átépítését, és ő indítványozta, hogy Savoyai Jenő lovasszobra, Róna József szobrász alkotása a budai Várba kerüljön. Így is történt, a csodás szobor pedig ma is megcsodálható a palota előtt.
1910-ben aztán nagy csapás érte Széll Kálmánt, hosszas betegeskedés után meghalt a felesége, Vörösmarty Ilona. Hét évet szenvedett, előbb a szívével akadtak gondok, ám végül tüdőgyulladás vitte el a lapok szerint „nagy műveltségű asszonyt, aki a társaságtól évek óta visszavonultam élt és csak a legközelebbi rokonait fogadta a rátóti kastélyban.”
Nem volt ott, mikor a felesége meghalt, mivel napokkal korábban úgy tűnt, nincs komoly baj, ezért Párizsba utazott. Ott érte a tragikus hír, így letaglózva jött haza az első vonattal.
Széll Kálmán élete végéig dolgozott s bár a politikától hátrébb lépett, a tanácsaira, meglátásaira mindvégig igényt tartottak. Az egykori magyar miniszterelnök 1915. augusztus 16-án aludt el örökre rátóti kastélyában, amely szerencsére nem lett az enyészeté, egy ideig iskola, később szálloda kapott benne helyet.
Nevét 2011 óta viseli Budán az egykori Moszkva tér. Sokan nem tudják, a korszakos politikusról az elnevezést ekkor éppen visszakapta a tér, hiszen 1951-ig is az ő nevét viselte, utána döntött úgy az akkori vezetés, hogy száműzik a Széll Kálmán nevet. Ideje volt visszakapnia.
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.17, 05:48    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

KI VOLT SZABÓ MAGDA AZ AJTÓ CÍMŰ REGÉNYÉNEK VALÓDI HŐSE?


Szabó Magda Az ajtó című regényét bizonyára sokan ismerik. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a bizalom, árulás és szeretet szimbólumává vált ajtó a mai napig áll Pasaréten, és megannyi történetet őriz a regény valós szereplőiről.
Szabó Magda magyar író, költő, műfordító 1917-ben született Debrecenben. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott, ám számos rangos elismerést, díjat kapott még életében. Az ajtó című művét negyven nyelvre lefordították és megkapta érte a franciaországi Femina-díjat is.
Az ajtó bevallottan önéletrajzi ihletésű regény. Szabó Magda egy valós történetet írt meg házvezetőnőjével való kapcsolatáról, akivel igen különös, ám szoros barátságba került a Júlia utcában töltött két évtized alatt. A regény egy értelmiségi nő és egy zárkózott, mogorva, de csupa szív idős asszony kölcsönös szeretetét meséli el. Szeredás Emerenc senki előtt nem nyitotta ki ajtaját, csak Szabó Magdát engedte belépni, miután bizalmába fogadta őt.
Az idegenek előtt soha ki nem nyíló ajtót most Verrasztó Gábor író, helytörténész tárta fel előttünk. Jelenleg ugyanis ő lakik abban a lakásban, ahol Szabó Magda híressé vált házvezetőnője is élt. Igaz, a lakás ajtaja már nem az az ajtó, mert kicserélték a mellette lévővel, de új helyén még mindig teljes pompájában őrzi a főbejáratot.
A Pasarétet jól ismerő Verrasztó Gábortól megtudtuk, hogy a regényben leírt események kilencven százaléka igaz. A szereplők egyike sem kitalált, csak álnevet kaptak. Megtudtuk, hogy Szeredás Emerencet a valóságban Szőke Júliának hívták.
Sőt a házban még most is élnek olyanok, akik ismerték Juliska nénit. Szőke Júlia 1939 és 1978 között élt itt haláláig. Szakácsnőként került a házhoz, a háború után pedig házmesternek állt, így maradhatott a Júlia utcai lakásban.
A visszaemlékezők szerint a regényben leírt jellem tökéletesen fedi a valóságot. Juliska néni egy mogorva, szörnyen öltöző, nem túl szép, magát rendkívül keménynek és nyersnek mutató asszony volt. Ám egyben igazi jótét lélek is, aki ugyan keveseket fogadott a szívébe, de őket nagyon szerette. Amint a regénybeli alteregója, ő is csodálatosan sütött főzött, ami nem csoda, hiszen fiatalabb korában a Gundel konyháján is dolgozott. Habár finom ételeiben, lekvárjaiban a szomszédok mindig találtak egy-két macskaszőrt, mivel a házmester a valóságban is általában kilenc-tizennégy macskát tartott.
A kilincsre akasztott macska története azonban csak kitaláció.
A regénnyel ellentétben nem szándékosan kínozták és ölték meg kedvenc cicáját. Gyerekek véletlenül dobták fejbe a szerencsétlen állatot. Szőke Júlia pedig emiatt a baleset miatt terelte be macskáit a lakásba.
Az is igaz hogy Magda házvezetőnője egész életében egy kriptára gyűjtött. Ez meg is adatott neki, ám nem egészen úgy, ahogyan szerette volna. Szabó Magda végakarata szerint az írónő halála után Juliska néni urnáját is az íróházaspár sírjába helyezték át. Sajnos azonban, mivel védett sírról van szó, a hatóságok azóta sem engedélyezték, hogy a sírkövön Szobotka Tibor és Szabó Magda neve mellett Szőke Júliáé is szerepeljen.
Megfelel a valóságnak az is, hogy az írónő rálátott Emerenc ajtajára.
Szabó Magda erkélye alatt állva a fák között most is kivehető az egykori házmesteri lak ajtaja.
Az ajtó című regényt 2012-ben filmesítette meg Szabó István. A Júlia utcai épület is rendkívül hangulatos, ám a filmesek valamiért mégis a szomszédos Lotz Károly utcát találták alkalmasabbnak a forgatásra. Az írónő házát a Lotz Károly 24-es számú épület “játszotta”. A szemfülesek észre is vehetik a filmben a véletlenül kint felejtett 24-es házszámot.
A film elkészítése hat évig tartó munka volt, aminek nagy részét állítólag az tette ki, hogy a rendező meggyőzze Helen Mirrent a főszerep elvállalásáról. Az Oscar-díjas brit színésznő saját bevallása szerint eddigi pályafutásának egyik legnagyobb kihívása volt Emerenc karakterének megformálása. Szabó István választása azonban telitalálatnak bizonyult, amiről bárki bebizonyosodhatott, aki már látta a filmet.
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.17, 05:25    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

https://telex.hu/eszkombajn/2021/02/17/eszkombajn-miert-integet-olyan-furcsan-a-kiralyi-csalad
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Szécsike
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Jan 21, 2008
Hozzászólások: 13007
Tartózkodási hely: Bp.Pestszentimre

HozzászólásElküldve: 2021.02.16, 20:00    Hozzászólás témája: .. Hozzászólás, az előzmény idézésével

Érdekes volt,köszönöm. puszi2
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42461
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.02.16, 10:49    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

MESTERSÉGJELVÉNYEK, CÉGÉREK


A cégér vagy más néven céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz: üzlet vagy műhely elé jól láthatóan kiakasztott tárgy, vagy jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet.
Maga a kifejezés a német Zeiger (jelentése: mutató) szóból származik, és olykor címer értelemben is előfordul. Nálunk, mint magyar kifejezés, a XV. században jelent meg először.
E jelkép használata szólásként is fennmaradt: "Jó bornak nem kell cégér!", azaz híre megy, odatalálnak a jó bort mérő kocsmához, ha nincs is kinn a cégére.
Egy másik jelentéstartalommal is bír: régen bűnösök nyakába is akasztottak megszégyenítésül cégért, vagyis táblát, amelyen a vétkük volt felírva vagy rajzosan ábrázolva (pl. a lopott jószág képe). Innen ered a cégéres tolvaj, cégéres (címeres) gazember szókapcsolatunk.
Az ipar kézműves korszakában a művesek céhekbe tömörültek. Csak a céhek mestertagjai használhattak termékeiken mesterjegyeket, és függeszthették ki műhelyeik bejárata fölé a cégéreiket.
A mesterjegyeket különösen akkor alkalmazták, ha a termék összetételét a vevő nem ismerhette – így pl. az ötvös árunál –, ezért a mester annak való értékét saját mesterjegyével szavatolta. E mesterjegyek rendszerint az illető város címerét, és mellette a mester saját jelzéseit foglalták egybe. Hamisításukat szigorúan büntették. A mesterjegy tehát márkát jelentett, a papírkészítésnél használt vízjel pedig a mai védjegy ősének tekinthető.
A mesterségjelvények másik típusa már nem egyéni, hanem kollektív jellegű, általában a céhet jelöli a termékkel vagy a szerszámmal. Rápingálták a céhzászlóra, de itt a termék vagy szerszám képe mellé a céh védőszentjét is, pl. a mészárosok a bárd mellé Szent Lászlót. A mesterségjelvény rákerült még a céhládára, a céh behívó táblájára és a céhpecsétre is. A mesterjelvényt használták a céhes mesterek saját pecsétjeiken is, a papírkészítők, pl. a merítő szitán, de az általános jelvényt a melléillesztett monogrammal tették egyénivé.
Ki-ki műhelye fölé, az utcára merőlegesen kiálló rúdra foglalkozásához illő tárgyát – terméket vagy szerszámot – akasztott ki. Így a csizmadiák csizmát, a lakatosok jókora kulcsot. Az asztalos műhelyét a gyaluról lehetett megismerni, a mészáros műhelyét (a széket) az ökörfejről. A szabó cégére az olló volt, a péké a hatalmas perec, a bognáré a hordó. A Petőfi említette, néhol ma is látható borbélyjelvény – „táncol a tányér a borbélyműhelyek előtt” – még abból az időből származik, amikor a borbélymester főfoglalkozása nem a beretválás, hajvágás, hanem a seborvoslás, az érvágás, a foghúzás volt. Nem a beretvát biggyesztették ki cégérül, hanem a sebkezelésnél használt réztányért, amelyikben azonban a szappanhabot is felverték.
A kocsmák, fogadók cégére még a római időkből ered. A légiók táborában lándzsára tűzött szalmaköteggel jelölték meg a – mai kifejezéssel – kantin – eredetileg a lovak abrakoló –helyét. Ez a szalmaköteg jelezte a középkorban a sörmérést. Rafia köteg formában ma is él, főleg német vidékeken.
Németalföldről került hozzánk, ugyancsak sörkimérést jelölve, a bőrerszényből stilizált golyó – emlékét a budai Kékgolyó utca őrzi. A borkimérést a tölgy-, fenyő-, babér- vagy borostyánág, illetve koszorú hirdette. Mindegyike csak időszaki kimérést (illetve ilyen jogot) jelölt. Akkor lógott kint ez a cégér, amikor az illető mérhette a sört vagy bort.
Ahol a vendégfogadó intézménye állandósult, és szeszes italt egész éven át lehetett mérni, a fogadók cégérnek címerképet: a címer mesterjegyét, általában állatot festettek. Így keletkezett pl. az Arany Sas, a Fehér Ló fogadó.
A XVIII. századtól a cégérjogért a városokban taksát is kellett fizetni, aszerint, hogy hány szobája, illetve hány lovas istállója van a fogadónak.
Nálunk a XIX. század elején megjelenő kávéházaknak vagy a kávéspohár, kávéskanna, vagy pedig – jelölve a játék jogát is – a piramid nevű biliárd két lökő botja, három golyóval, illetve a 15 golyót tartó háromszög lett a cégére.
A patika a XIX. század folyamán alakult át füves boltból gyógyszertárrá, így a cégére kezdetben valami „fűszerszám” volt, pl. három rózsa, ami egyúttal eszenciát is jelölt. Később aztán Aszklepiosz leányának, Higieiának jelvénye – a csészéből ivó kígyó – lett a cégére. Ma is használják.
E sokféle cégér aztán a XIX. század közepétől kezdve fokozatosan cégtáblává változott: a fal síkjára került, megjelent rajta az írás, de ekkor már jogot nem jelölt, csak hirdetett.
A reformkorig főként csak a fővárosban voltak találhatók, később már országszerte rohamosan terjednek a cégérek a házfalakon.
Kezdetben fából vagy fémből készültek. Voltak aztán kőbe domborítottak (és tarkára kifestettek) is, melyek a ház falán vagy a kapu zárókövén hirdették, hogy itt kézművesek dolgoznak.
Egy francia historikus tízféle eredetet tulajdonít a cégéreknek.
Szerinte azok lehetnek vallási természetűek (angyal, bárány, nap, három király), hazafias jellegűek (sas, korona), heraldikusak (rózsa, griff, oroszlán), vadászati tárgyúak (szarvas, medve, róka), a lovas világgal kapcsolatosak (lovag, kocsi, csikó), költői jellegűek (hárs, hattyú, zöld ág), a közlekedésre emlékeztetők (kerék), az ivás lehetőségére figyelmeztetők (kancsó, kupa, hordó, kehely), egzotikumokkal meghökkentők (vadember, szerecsen) és végül egy-egy mesterség jelképeit hordozók.
Egy-egy öreg házon, megkopva és alig észrevehetően, ma is láthatók még a cégérek nyomai, de inkább már csak múzeumok féltett kincsei.
Az óbudai Kiscelli Múzeum gazdag cégérgyűjteménnyel rendelkezik, köztük különféle nagyméretű festményekkel, amelyek a boltajtót díszítették vagy az ablakra voltak festve.
Egyes neves művészek, is szívesen festettek cégéreket. Így pl. Barabás Miklós 1838-ban festette a legsikerültebb cégérét, Nagy József „Zöld fához” címzett posztókereskedése számára. A legkeresettebb pest-budai cégérkészítő, korabeli festő volt.
Egyikről, másikról utcát is elneveztek, pl. a két mórról, az öt pacsirtáról, a fehér hajóról vagy az aranykézről.
Források: https://mek.oszk.hu/04600/04683/html/rmme0039.html...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cégér?fbclid=IwAR1sBUAdEKpK6EaE6qB3fw9EhPHBpSVKIoJ-Bh0A82gF1y7q9i_-CseYJ_4
https://canadahun.com/temak/cégérek-cégtáblák-mesterségek-dícsérete.29654/
*
Összeállította: Erdei B. Ágnes
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Capsella
Mamutfenyő
Mamutfenyő


Csatlakozott: Jan 16, 2012
Hozzászólások: 2247
Tartózkodási hely: Eger

HozzászólásElküldve: 2021.02.16, 08:59    Hozzászólás témája: jó tudni, érdekességek Hozzászólás, az előzmény idézésével

Az ember holdat akarja bitotolni, de az emberi hülyeség határtalan.

A józan ész eltűnt. Ez a jólétnek köszönhető.
Talán mi már nem érjük meg, de lesz még akkora pofoncsapása a többségnek, hogy ezt hagyta így a fejére nőni.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Tábortűz Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás az oldalra: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Következő
1 / 7 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban

Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.093 másodperc