Sajnos, ma a férjem már nem találta meg a 3 csirkét, csak a kotlóst.
Nyomuk veszett. Ha kirepültek a baromfiudvarból, a kutya levadászhatta őket.
Nagyon sajnálom őket, a japcsiknak tavaszra egy kis lyukú voliert kell készíteni, amikor röplépesek lesznek, le kell vágni a szárnyvégeket. Most azt a hibát követtem el,hogy nem néztem ki belőlük, hogy elrepülnek.
Kaptam egy "dicséretet".
Hááát Capsella téged le kellene szedálni hangyányit. Eszméletlen melót végeztél 1,5 kézzel.
Tudom hogy ezek halaszthatatlan dolgok voltak de segítség nélkül....
A csibe kergetésen jót mosolyogtam,gondolom az összes aprószent sorba állt nálad.
Szécsike!
Nyugodnék én, de nem mindig lehet. Most is oda volt a zember lófingolni, már Egerben van a bolgárokkal. Ha előjön, megyünk ki. Csak éppen 4-kor sötét van, ha esős, már 3-kor.
Tehát tegnap kimentem. Ilyenkorra van egy segítség, a trakival odaviszi az elkészített szénabálakat az etetőhelyre. Az áramfejlesztőt beindítja, a lovak itatását lerendezi. Sajnos, a válltörésem óta nem tudom berántani az áramfejlesztőt.
Enyém a kutya, macska, kacsa, tyúk, gyöngytyúk.
A gácsérok verekednek, petélni akarják a tyúkokat is. Van 3 japán kakas, azt a vehemenciát! Mielőbb levesbe velük!
Van egy kis japán tyúk, most ősszel kotlott. Itthon kínlódtunk velük, miután kivittük őket a 4-ből egy csibe elpusztult. A tyúk a 3 csibével ketrecben volt. Tegnap kitaláltam, hogy az egyik baromfinak szánt helyre áttelepítem őket.
Ott csináltam nekik "jó" helyet, az 1000 l-es tartály keretét (nem ez a rendes neve) akartam bevinni. Nem fért be az ajtón pár centi miatt. A fal gumi, derékig ér. az északi oldalon se fért a gumi fölött, végül a déli oldalon megmérve befért. De odáig fel is kellett emleni. Nem bírtam. Ott volt két beton tuskó, az egyiket odaforgattam több szusszanással és először arra léptettem fel, utána felemeltem, hogy a gumifalon átengedjem. Ezen apró lyukú drót is van körbe. Helyére beállítottam. Hoztam bele szalmát, másik helyről egy nagy tábla deszkát, hogy legyen zárt teteje a meleg miatt és biztonságnak. Két oldalról szintén hőszigetelési céllal lezártam. Másik két oldala a gumi fal meleltt volt egy jó arasznyira. Eddig jó, gondoltam. Na, víz, kaja. Viszem a kaját egy lábasban, igen, de ha ki kell mosni az edényt, 1 m-re nem bírok behajolni érte. Jó, a fülére bálamadzag, felkötöm a ketrec oldalára. Víz 5 l-es vödörbe, már tollasok a csirkék, sokat nőttek. Ez is felkötve a ketrec oldalára. Ahogy kifordulok, látom, hogy a japánkakas éppen csak eléri a félig lévő 5 l-es vödörből a vizet. Tehát a csibéknek ez túl magas, amikor nincs tele a vödör. Viszem a lyukacsos kis itatót, alá alátét. De ezt már nem tudom kikötni, meg már az idő is elment és még át kell őket hordani. Kzedtem az áthordást az állatszálító ketrecből. Na, az horror volt, hogy egyet elkapjak és a többi ki ne jöjjön. A feketét elkaptam, bezár, átviszem, szuper. Megvan a második, de nagy kínnal. Átviszem. Megyek a harmadikért, de azt már csak úgy tudtam elkapni, hogy borítottam előre a ketrecet, de akkor az ajtaja záródik be. Ballal emletem a ketrecet, mert az súly, jobbal még nem merem. De jobbal elkapni se egyszerű, még nem a régi. Végre elkaptam, Örömmal viszem a helyére. Mire odaérek, a fekete sehol. Visszamentem a tyúkért. Azt nem tudtam elkapni, elrepült, ki a baromfiudvarra.
Be kellett látnom, hogy az 1000 l-es tartály ketrecén a drótháló még nagy lyukú ezeknek a csibéknek. Ketrec félre, japánok ki a bafi udvarra, a rajta lévő nagy deszkatáblát (abrakos tartály teteje) tettem oda a szalmához, az etető, itató kívül rajta.
A kis tyúk nem tudott betelni a szabadsággal. Akkora rikoltozásba kezdett, amilyet én még nem hallottam. Valósággal énekelt. Egy darabig a csibéi sem érdekelték. A csibék mentek oda hozzá. Elkezdtek kapirgálni, próbáltam behajtani őket,közben a többi tyúk bement, akiknek nem kellett volna. Nagy nehezen be tudtam őket hajtani. Kihajtottam a többi tyúkot, bezártam őket. Mondanom sem kell, hogy nem oda ült a kotló, ahová helyet készítettem nekik.
Ja, a tegnapi esőre nem lehetett a terepjáróval lemenni. Egy szakasz olyan sáros, hogy már azon átjutva is elfárad az ember. Szerencsére csak a személyes holmimat és néhány eszközt kellett lecipelnem.
Nekem még annyira kellene két hét jó idő! A vizes, nyálkás időben sokféle munkát el sem lehet végezni, de a többivel is lassabban lehet haladni.
Nagyon elhátrált a válltörésem. Szelektálni kell, hogy mi marad tavaszra, de elég sok dolog. A soron következő, hogy az említett gumist téliesítsük a kacsáknak és leválasszuk őket a tyúkoktól, mert a vizet összepocskolják.
Capsella szivem,nem nyugszol....
Igen,tudom ha nem a terv szerint megy valami az bosszantó,de én már úgy állok hozzá,hogy a tervek azért vannak hogy legyen mitől eltérni.
Ma is érdemes volt felkelni.... Igeeen,ez tök jó érzés. Ha "hisztis" napom van és semmit nem tudok aznap "felmutatni" bosszant. /csak azt nemtom kinek mit akarok ezzel bizonyítani /
Csodás,megunhatatlan környéken lakhatsz és meg is érdemled,mert meg tudod becsülni!
Nem jött Emmylei így nem tudjuk hogy lázong-e még,remélem jobban van.
Nagyon valószínű, hogy a védőoltás hatása. Tulajdonképpen kicsiben, de lejátszódik a betegség. Így termelődnek az ellenanyagok.
Ennél is az a teendő, mint egy nagyobb betegségnél, ha elesettnek érzi magát az ember, akkor le kell lassítani, akár teljesen is. Ha kell, ágynyugalomig.
Mivel ez a vírus a légzőszerveket támadja meg legerősebben, teljsen érthető, hogy megfázásos tüneteket produkál.
Mi mindhárman, még a harmadik oltásra is fáradtabbak voltunk és többet aludtunk, egy kis torokfájás, egy kis orrfolyás. És nekem a a nyakamaom, vállamon, arcomon lett néhány kiütés jobb oldalon, jobb karba oltattam. Múlt kedden kaptuk az oltást, mostanra mindannyian teljesen jól vagyunk, a kiütéseim leestek.
A jól vagyunk az anyira igaz, hogy a férjem megint egyedül tolja a 4 mázsás bálákat.
Én most 3 napot voltam Ostoroson, jött a dózer, amellett "ugráltam". 6+6+5 órákat dolgoztunk, napi két kis pihenő volt benne.
Olyan izomlázam lett a sok hajolgatástól, amilyennek ilyenkor lenni illik. De nagyon örülök neki, 72. évemben ez erősítést jelent. Ja, és a törött vállam, repedt karom egész jól szuperál. Minden nap többet tudok vele dolgozni és mindig picit több fajta mozgást tud, vagy erősebben, gyorsabban.
Kár, hogy lemerült az okosóra vagy két hete, de gondolom közel lehettem a 10.000 lépéshez, ráadásul terepen, sok lejtővel, emelkedővel, elég sok cipekedéssel.
Csodás a tiszta levegő, tegnap és tegnapelőtt a nap is szépen sütött.
Vagyis nekem semmi új a nap alatt, minden a régi kerékvágásban megy.
De nagyon szeretem az olyan napokat, amikor nem történik a világon semmi extra. Vagyis minden terv szerint halad, minden ismétlődik. A tervek meg földhöz ragadtak,nem szárnyalnak. Nekem az is öröm, amikor este végignézem a napi munka utáni terepet, ma is érdemes volt felkelni! Végig pásztázom a bükki dombokat, mindig szépek. Az etetőn a négylábúak szénáznak, mint mindig. A gyöngyösök rikoltoznak, mint mindig.
Lassan kél a hold, mint mindig. Ismételten felkel a nap...
Megunhatalan körforgás...
Sajnálom Emmylie,most újabban regélnek az influenzáról is /ami tavaly elmaradt / akár azt is begyűjthetted. A legjobb amit tehetsz -bármi is az -hogy "kifekszed". Az nem árthat ha kipihened magad.
Csatlakozott: Feb 10, 2007 Hozzászólások: 14805 Tartózkodási hely: A+ H
Elküldve: 2021.11.26, 09:26 Hozzászólás témája:
A kávé és a izlik még mindig
Igy nagy bajom nem lehet.
IIsmeretlen eredetü láz von ki kissé a forgalombol.
Gyanitom hogy az oltás után megfáztam.
Az oriási csarnokban ahol oltottak bennünket sokan is voltak és nagyon meleg is volt.
A csarnoktol nem messzire csak a metro állomásig kellett menni de a szél örülten fujt. Azt hiszem akkor fáztam meg.
Most kicsit pihentetek és délutánonként szokásomtol eltéöen kicsit ledölök egy kis szunyára.0 _________________
Legyetek vidámak.
A nevetés a legjobb orvosság.
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 44317 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.11.21, 06:12 Hozzászólás témája:
Capsella
én is élvezem az írásaidat, sokat tanulok is belőlük, meg néha jókat mulatok _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Afrika szegényei úgy próbálnak védekezni a vadállatok ellen, hogy a kunyhóik köré a környékről összehordják a kivágott mindenféle bokrot, főleg a szúrósakat, azokat néhány méter szélességben és magasságban felrakják abban a tévhitben, hogy azon nem mennek át a tigrisek, oroszlánok, elefántok.
A száraz vidékeken lassabban, de ott is összeesnek ezek a bómák, ezért mindig újra rakni kell rá.
A lovak ellen jól működik, csak az ember szeme nem ehhez szokott. Mert régen ezt elégettük. Volt, amikor a dózerral gödröt ásattam és elföldelte, hogy ne nézzük a kitermelt bozótot. Ez nagyon sokba kerül, de táplálja a földet és a helyén jól nyeli a vizet. Viszont a földmunka helyén vagy két évig nincs rendes gyep, ezért büntet az MVH. És az sem mindegy, hol ásatjuk ezt a gödröt, mert egy meredek lejtőn utána erózió indulhat meg. Ezért kell pl. az erózió ellen keresztben, azaz rétegvonalasan ásni, de utána fedni kell, hogy a víz ne vigye el a földet. Szénával letakarva is jó, mert az mulcsként viselkedik, hamar kigyepesedik alatta. Legrosszabb, ha fedetlenül hagyjuk, mert ott kiég minden.
A telephelyi legelőn ültettünk a férjemmel gyümölcsfákat. voltak benne magoncok is, de az nagyon jó lett volna árnyékot adni a lovaknak, virágport, nektárt a méheknek, gyümölcsöt nekünk is és a lovaknak. Ezeket is bómával vettük körbe. De akkor még nem jól csináltuk, mert a töve köré kell vagy 4 m átmérővel. Mi köré hagytunk tiszta területet és mindig kinyitottuk, amikor öntöztük, műveltük. De azt az 1 m vastag bómát hamar letiporta a szarvas. Meg vannak őrülve a gyümölcsfákért!
Mostanra kitapasztaltam, hogy majd úgy kell, hogy magot vetek. Hozzárakom a az öntözőcsövet, de az több méter hosszú legyen. Mulcsozzuk a mag fölött. Erre jön a bóma, amit mindig pótolunk. Ha így kinő egy magonc, akkor az öntözés mellett jól fog fejlódni, mert a gyökérzete jól tud lefelé haladni, feltéve hogy jó mélyen kiássuk előtte és kicseréljük a hegyi agyagot trágyás laza, érett földre.
Nyáron meg lehet bolondulni a legelőn a hőségtől. Csak a fás legelő legelő, a többi aszaló. A lejtőt még az is melegebbé teszi, hogy amikor oda tűz a nap és nem jár a szél, az olyan, mint a katlan! Az ember agya felforr.! Menekülnek is onnan az állatok.
A szakaszos legeltetés a szakmai elvárás. A szerencsétleneket kivégeznénk, ha villanypásztorral leszakaszolnánk. Na, ma itt soros, órákig itt fogtok legelni és majd mehettek inni, már aki akkorra még nem kapott hőgutát.
A szakaszolás valóban kívánatos dolog, hogy ne tiporják le a sok jó füvet, de ahhoz kell az árnyék is. Ezért voltak régen a hagyásfák a legelőn. Amit csak kaszálóként hasznosítottak, azon nem, hogy ne akadályozzák a művelést.
Jött a rendszerváltás és a nagy tudású EU. Arra a gyepre nem jár támogatás, amin fás szárú van. Akkor elkezdtünk mindent kivágni. Merthogy mi amikor megkaptuk a földeket, a gyepek ősbozótok voltak. Mi a tölgyfákat, gyümölcsmagoncokat meghagytuk és egyéb hazai fafajokat. Az akácból is hagytunk meg az árnyék miatt. Ahol nem volt fa, akkor jónak tűnt, de ma már nem. Fák nélkül nem lehet túlélni.
A kút lent van a völgyben. Lemenni 500 m. Lehet gyalog is, ha nem kell cuccot cipelni. De kell, ezért mindig a terepjáróval kell közlekedni. Azzal gyorsan szaladunk, de ha néha gyalog kell menni a lejtőn/emelkedőn, hát az kínszenvedés, különösen cuccal. Felfelé többször meg kell állni. De a napon megállni és közben felforr az agyunk, az nem megy. Szerencsére hagytunk meg akácokat, alig várjuk, hogy azok árnyékába átérjünk. Aztán van egy szakasz, ahol még nagyon meredek, fa már nincs. Ott is muszáj megállni. Utána a még egy start, hogy elérjük a kazlas sarkát és a hatalmasra nőtt csipkebokor árnyékában megpihenjünk. Innen már jó, mert nem erős az emelkedő.
Ha van elég eszünk, akkor átmegyünk az első horhosba és az akácerdő hűsében megyünk fel. Hosszabb út, de kellemesebb.
Bár az esők után nem mindig használható. Mert ezekben a meredek vízmosásokban tényleg a vízmosás helyén járunk, ami vizes ilyenkor. Az oldalak meg negyon csúszósak. Ezekben is készített már a férjem és a fiam vízfogókat, amik nagyon jók. Felfognak nagyon sok lehordott földet, avart, vele vizet is. Kidőlt fákat raktak kereszte, ráhordták a legelőről a kivágott bokrokat. Ezek így lerakatják a hordalékot. Az évek során sokat töltődtek.
Egyébként jó a horhosokban menni, sokkal hűvösebb van és akár egy botanikai óra! Nagyon jól meg lehet figyelni az élőhelyi változatosságot. A horhosban hűvösebb, párásabb levegő, ott még erdei pajzsika is van, sokszor a félig leszakadt földdarabokon kapaszkodnak.
Amikor jön a família és autó nélkül lemennek a völgybe, mindig tudom, hogy bár fittnek hiszik magukat, be kell állni fuvarozni, mert a picik nem bírnak feljönni, a nagyik is egyre kevésbé. És akkor unoka-nagyi párosokkal jövünk fel. A középkorúak pedig gyalogolnak. Mindig elmondják, hogy nem gondolták, hogy ilyen nehéz feljönni.
Na vacsi után leültem tv-zni. Jól elaludtam. Felébredtem, látom, hogy nov.21-re váltott az óra. Nagy pánik, hogy egyik ÁFA-bevallást nem küldtem be (1 db októberi számlája van), mert azt hittem, 20-a szombat és így átmegy hétfőre a határidő. Gyorsan megnéztem, hogy nem havi, hanem negyedéves. Na jó, mégsem mulasztottam. Mennyire hiányzik nekem még ez az izgalom?
Kedden kaptuk a védőoltást, én még fáradékonyabb vagyok. A férjem már nem érez semmit sem.
Most megyek a konyhába romeltakarítani. Ezért nem jó így elaludni. Egyébként kialudtam magam.
Capsella mindig élvezettel olvasom az írásaidat,még ha nem értem akkor is. Mint pl.most! A földcserét elengedtem,mert annak követése már meghaladta értelmi képességeimet,de a föld termővé tétele nagyon érdekes volt.Itt viszont ott akadtam el,hogy mi az a bóma. Ilyenkor megyek a guggolóba okosodni,de nem találtam róla semmi értékelhetőt.
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 44317 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.11.20, 05:56 Hozzászólás témája:
CApsella
Mi mindenen kell még keresztül mennetek! Jó az egészben, hogy az agyad remek srófra jár, és van türelmed is a sziszifuszi keresgéléshez! _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
A szántónink fele sok helyen volt, kis darabkák is. Nagyon nagyon nem nagybirtokról van szó!
A Zrt-s főmogult zavarta, hogy az idén lejár a velük kötött haszonbérleti szerződés és ha nem cserélünk, akkor majd sok költséget okoz, hogy kerülgetni kell bennünket a piszlicsáré darabjainkkal.
Már 3 éve megbeszéltük, hogy idejében elkezdjük a csere előkészítését.
Már azt hittem, nem akarják, de júliusban megkezdődtek az egyeztetések. Ami inkább diktátum volt az elején. Voltak ajánlatok 10 órakor, d.u. 4-ig adjak választ. Mindent meg akarnak venni, bagóért. Nem! Akkor minden szántót bérbe vesznek bagóért. Hát nem!
Aztán különböző csereajánlatok, kezdetben elfogadhatatlanok. A hetek, hónapok mentek. Szeptember volt, mire megegyeztünk. Mondtam, hogy gyorsan intézzék a csereszerződést, mert már késő van.
Két hete érdeklődtem, hogy állnak a dolgok? Kiderült, semmit nem léptek. mondtam, akkor elállunk a cserétől, a mi kis kapacitású gépeinkhez nem olyan nagy gond, ha kis parcellákon dolgozunk. Erre gyorsan megbízták az ügyvédet.
Most napjaim mentek el, mire megvan a megfelelő szerződéstervezet. Ugyanis eltért az egyezségtől. Én az én káromra nem voltam hajlandó engedni. Hétfőn este írjuk alá a csereszerződést.
Órákon át számoltam, lestem a szerződést, mire megtaláltam, mi hiányzik.
Ugye, ha a bizalom másodszor is elvész, az ember annyira bizonytalanná válik, hogy elkezd nagyon gondolkodni, hol verik át, amit még nem lát, csak akkor ha aláírtuk és utánam a vízözön!
Amikor azt mondtam, a kihagyott kis terület híjával nem lesz csere semmire sem, akkor bekerült a kihagyott föld.
Gondolkodtam tovább, hol vagyok átverve? Megtaláltam. A nyáron be nem jegyzett területek esetén úgy állították be, hogy a csere után az összes osztatlan tulajdon a nevemre kerül és nem lesz osztatlon közös tulajdon probléma ezen a hrsz-en.
Most agyaltam tovább, ha kivásárolja az összes osztatlant (néhány nadrágszíjnyi magántulajdon és a nagyobb az állami tulajdon) és elcseréljük még egy darabra, majdnem jó lesz a helyzet. De akkor az övé több, tehát mi adunk neki egy másik földünkből, ami őmellette van.
Gondolom, jövőre összehozható. Még csak üzentem neki, hát nem tudom. Annyi szól ellene, hogy a magánszemélyektől sokkal olcsóbban vásárol földet, mint az NFK-tól lehet, ennek pedig nagy része NFK-s. Neki se lesz jó, hogy egy hrsz-ben én leszek az egyik tulajdonos, a cégünk rá a földhasználó, a többire pedig ő a földhasználó. Ezzel a megoldással kikerülhető az osztatlan megosztásának költsége.
Rengeteg papírt kellet hozzá beszkennelni az ügyvédnek. Ilyenkor látja az ember, mennyire jó az internet, hogy nem kell mindennel szaladni, hanem telefon, e-meilt küldtem, intézkedj és az ember itthonról is tud úgy dolgozni, hogy közben a többi munkáját is folytatja.
Ma nagyon kellemesen csalódtam a büroktáciában. Bár meg kell mondjam, az egri földhivatallal mindig nagyon elégedett voltam, de ma különösen.
Ugyanis kellett a családból hármónk paraszti bejegyzése és a Kft. mg. termelőszervezeti bejegyzése. Tudom, hogy a lányom azt mondta, az övét ő akarja tárolni, hogy jó helyen legyen. Erre most nem lelte. A Kft-jét én tárolom, de nem leltem. A férjemé és az enyém most az őszön lett meg a diplomákkal együtt, amikor a kartörésem után az egyik ügyfélnek kerestük világ mizéjére az egyik 2021-es dossziéját. Meg is találtam a helyén a családi gazdaságos dossziéban.
Viszont a hiányzó kettő keresésére már nem tudtam több időt fordítani, ma d.e. elmentem a földhivatalba másolatért. Megkérdezték mihez kell és van-e változás a bejegyzés óta? Mondtam, földcseréhez kell, változás nincs. A Kft-nek és vagyok az ügyvezetője, a lányomtól hoztam meghatalmazást. Mondták adnak nyomtatványt, töltsem ki és adnak olyan dokumentumot, ami a célnak megfelel és fizetni sem kell. Mire kitöltöttem a két nyomtatványt, már hívtak is és kb. 10 percen belül megkaptam.
Hazajöttem, beszkenneltem, elküldtem.
Délután kirándultam vagy randevúztam, vagy mindkettő együtt. Kimentem a telephelyre és a férjemmel átnéztük a gyepeket, hogy melyik milyen állapotban van és mit vigyünk be ökopályázatba. Szép idő volt ahhoz képest, hogy november 19-e van.
Természetesen nemcsak a saját gyepjeinket láttam, hanem a másét is. Néhány ötletem van a környezetkíméléssel kapcsolatban.
Itt a domboldalakon vannak horhosok is, ahol a víz hordja le a termőréteget.
Én bőven támogathatóban hagynám, ha azt látom, rézsűfogónak és vízfogónak raknak be a bozóttisztításból származó anyagot.
Mostanság mindent lezúznak erdészeti szárzúzóval. A zúzalékot a lejtőről elhordja a víz. Legalább a horhosok mentén nem kellene összezúzni, hanem ezeket a vízfogókat kellene kialakítani. Sőt, ahol egyenletes lejtők vannak, ott is rétegvonalasan hagynám elhelyezni a kivágott bokrokat, hogy felfogják a lejövő hordalékot és a viz egy részét.
Ahol elbomlik, ott sok tápanyag keletkezik.
Ezekben a bomló bómákban sok fafaj is ki tud kelni, meg tud erősödni, a vadak, a legelő jószág elől a bóma védelmet nyújt, tulajdonképpen egy fás legelőt lehet vele megalapozni. A bómákban hatalmas élet lesz, sok rovarfajnak és rágcsálónak, kétéltűeknek nyújt otthont.
Ahogy most így ezen elgondolkodtam, van egy 5-6 ha-os bozótom nekem is. Tsz részaránytulajdnú aranykoronáért sorsoltam, mert a telephely mellett van. Sok éve senki nem művelte. A bozót egy része olyan, hogy a mi szárzúzónkkel nem is lehet lezúzni. Ezeket fűrészgéppel kell kivágni. Na, ezeket fogjuk rétegvonalasan lerakni és még annyit hozzá, amenyire csak lesz erőnk. A gyengébb bokrokat lezúzzuk.
Majd megkukkolom, hol vannak vadkörte, vadalma, tölgy magoncok, és azok köré szervezzük a bómákat.
A bómák magasabbik oldalán jó lenne jó kis forgatás nélküli talajlazítást végezni, hadd nyelje a gyep a vizet.
Egy másik legelőn úgy szedettem a dózerral hatalmas bokrokat, hogy rögtön vissza is pakoltuk a földet. A gyep mit sem vett észre és később a jobb vízgazdálkodásnak köszönhetően sokat erősödött. A kiszedett bokrok még ott vannak, mert még nem volt erőm elhordani. Ma láttam, már mennyire az enyészetéi lettek. Majd összehordom őket egy csomóra.
Egy másik részen hatalmas halmokba raktuk a kivágott bozótot sok éve. Amikor el akartuk szállítani, nem tettük meg. Siklók, gyíkok, békák laktak alatta. Másik csomó szélén hatalmas hangyaboly volt. Így úgy döntöttünk, inkább hordunk rá. Valami fantasztikus, milyen mennyiségű humusz képződött.
A mai szemlén megfigyeltem, milyen sok tölgymagonc van a legelőmön, olyan méter körüliek és nagyobbak. Ezek mind benne a legnagyobb bozótban! Látszik, hogy szépen fejlődnek évek óta, nincsenek lerágva. Miért, mert úgy körbe vette a bozót, hogy nem fér hozzzá a mocsok szarvas. Így beéri az akáccal is meg a legelőn lévő kertünkkel.
Igaz, már évek óta úgy tisztítunk, hogy az értékesebb fafajok körül meghagyunk annyi bozótot, hogy a vadak ne tudjanak bennük kárt tenni. Így szép fás legelő lesz belőle az unokáinknak.
Lehet, hogy erdőt is így kellene telepíteni? A magoncok leeresztik a karógyökerüket és vidáman dacolnak az aszállyal. Ráadásul a bokrok tövében ott a sok finom avar, védi a melegtől, a hidegtól. A bomlásával sok tápanyag keletkezik, ami a mikróbák feltárnak, mert ilyen helyeken nagy talajélet van. A giliszták lazítják a talajt.
Ugyanis már több legeltető gazdával agyaltunk, hogy képtelenség fás legelő céllal a legelőn fát telepíteni. Nem lehet győzni vízzel és a vadak mindent tönkretesznek.
Sose hittem volna, hogy meg kell öregednem ahhoz, hogy a bozótra hasznosként nézzek. Úgy nőttem fel, hogy a bozótos terület gazdáját lustának, mihasznának, igénytelennek tartották.
Na, jó, ebből még nem következik, hogy ha tovább gondolkodok, a legjobb az a gazda, akinek áthatolhatalan dzsungele van.
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
izlik még mindig 
