Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 7468 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2020.09.28, 07:50 Hozzászólás témája:
Vannak, akik nem szeretik a kutyát, vannak, akik megtűrik a kutyát és vannak olyanok is, akiknél a kutya családtag. Ez utóbbiak tetszésére számíthat ez a jópofa honlap:
www.kutyanevnap.hu
_________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 41301 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2020.09.21, 05:55 Hozzászólás témája:
ARTium Kulturális és Művészeti Magazin cikke
*EGY NORVÉG ÉPÍTÉSZ, AKI BUDAPESTET ÉPÍTETTE - GREGERSEN GUDBRAND*
Választott hazájában, Magyarországon annyira ismeretlen, hogy még a nevét sem használjuk következetesen. Pedig húsz, más források szerint tizenkilenc magyar kisgyereket nemzett, akik közül tizenketten biztosan elérték a felnőttkort, öles lista őrzi azoknak a Budapest látványát meghatározó épületeknek a nevét, amelyek nélkül ma teljesen máshogy nézne kia város, például az Országház, a Keleti és a Nyugati pályaudvar, a Mátyás-templom, Szeged belvárosa, valamint Magyarország számos hídja és középülete.
Gregersen Gudbrand híd- és vasútépítő, ács, épületasztalos és építési vállalkozó volt, aki magyar nemességet is nyerve Saági előnévvel is büszkélkedhetett. A meglepő nevű Strand nevű norvégiai városban látta meg a napvilágot 1824. április 17-én Gregersen Guilbrand néven. Hazáján kívül (így Magyarországon is) Gudbrandként ismert, neve a budapesti IX. kerületi emléktáblán is így olvasható.
Bízvást nevezhetjük vérbeli építésznek, hiszen egy több mint 700 éves építész-, ács-, festő és építőmester dinasztia leszármazottja volt, az első ismert Gregersen már 1270-ben építőmester volt Norvégiában.
Miután kitanulta az ácsmesterséget, európai tanulmányútra indult. A 23 éves fiatalember jól fizető építőipari munkák reményében érkezett Közép-Európába, s 1847 tavaszán gyalogosan indult Prágából Bécsbe, ahonnan Münchenbe akart továbbmenni. Vonatjegyre nem volt pénze, de csomagjait feladta a vasúton. Szegényes útiládája ruhákat és személyes tárgyakat rejtett. Bécsbe érve azonnal a vámhivatalba ment a poggyászáért. Amikor a ládát kinyitotta, holmija helyett csak néhány téglát, rongyokat és szalmát talált benne. Gregersent elkeserítette, hogy meglopták. A barátai éppen szórakozni indultak a császárvárosba, de ő nem akart a rajta lévő ócska munkaruhában velük menni. Egy magyar építőmestertől hallott a pest-budai építkezésekről, és úgy döntött, hogy az ismeretlen Duna-parti városban próbál szerencsét, és ott annyi pénzt keres, amiből újra felruházkodhat. Barátaitól azzal búcsúzott, hogy fél év múlva Münchenben találkoznak. 1847-ben érkezett Pest-Budára, ahol a vasútépítkezésbe kapcsolódott be. Nem sokkal később önálló feladatot kapott: ő építhette meg a Vág völgyében a vasúti hidat.
Az 1848-as forradalom nagy hatással volt rá, így önkéntesnek jelentkezett a IV. mérnökcsapatba, ahol utásztisztként szolgált. Paksnál harminchat óra alatt épített fel egy pontonhidat, ami rekordnak számított.
A szabadságharc leverése után Itáliába menekült, ahol a Piave felett átívelő híd építésén dolgozott. Maradhatott vagy tovább is utazhatott volna, de ő Magyarországon akart letelepedni.
Visszatérése után, 1851-ben az Esztergom–Párkány vasútvonal építésében vett részt, s e munka kapcsán került Szobra, ahol összegyűjtött keresetéből telket vásárolt és házat épített. 1852-ben megismerkedett a helyi hentesmester lányával, Sümeg Alojziával, akit még abban az évben feleségül vett. A pár otthon németül beszélt egymással, ahogy a munkához is elegendő volt ez a nyelv. Gregersen azonban fontosnak tartotta, hogy magyarul is megtanuljon, egy fekete palatáblára írta fel az aznapra kijelölt magyar szavakat, hogy jártában-keltében ránézhessen. Ebben az egyben nem bizonyult sikeresnek: élete végén is hibásan és akcentussal beszélte választott hazája nyelvét. Nem így a gyerekei, akik a német és a norvég mellett magyarul is megtanultak még kiskorukban.
1888-ban bejegyeztette saját cégét (Gregersen G. és Fiai Építő Vállalat), amely egy 1865 óta működő cégen alapult. Amikor azt érezte, hogy véglegesen gyökeret vert Magyarországon, fivéreit is új hazájába csábította. A családi cég első nagyobb önálló munkája a Pest és Debrecen közötti kapcsolatot megteremtő szolnoki vasúti híd megépítése volt. Az 1857-ben épült, 500 méter hosszú, több folyómeder és ártér felett átívelő átkelő az ország legnagyobb vasúti fahídjának számított. Ezt 1889-ben acélszerkezetűre cserélték le, ezt az átépítést szintén a Gregersen-építővállalat végezte.
A gyorsan, pontosan és olcsón dolgozó norvég építőmestert és testvéreit ezután tucatnyi vasútvonal, több mint harminc vasúti híd, jó pár alagút és több pályaudvar építésére kérték fel. Ő építette a komáromi Erzsébet hidat is. Műszaki csodának számított a szegedi hídnál, Közép-Európában először Gregersenék által alkalmazott levegőnyomásos alapozás, amivel vizes talajban lehetett alapokat ácsolni. Ugyancsak bravúrosan oldotta meg a budai Déli pályaudvarról kiinduló vasútvonal alagútjának kialakítását, amely egészen napjainkig bírja a terhelést. Magyarországon számtalan vasútvonal, pályaudvar és vasúti híd megépítése fűződik a nevükhöz, pl. az 1861-ben megnyílt Buda–Nagykanizsa vasútvonal, a budai indóház (a Déli pályaudvar elődje) vagy a nagykanizsai és székesfehérvári vasútállomás fogadócsarnokai.
Gregersen még nem számított igazán gazdag embernek, amikor úgy érezte, valamilyen módon meg kell köszönnie Magyarországnak, hogy az befogadta őt. 1860-ban az ő nevét is ott találjuk azon arisztokraták és bankárok sorában, akik vagyonukból adakoztak a Magyar Tudományos Akadémia építésére. Ezután is folyamatosan ajánlott fel jótékony célokra nagyobb összegeket. Amikor elég tőkéje gyűlt össze, a ferencvárosi Lónyay utcában telket vásárolt, ahol előbb fatelepet és asztalosárugyárat, majd fűrészmalmot hozott létre. Az üzlet olyan jól ment, hogy az első erdélyi vasútvonal megépítésében már nemcsak kivitelezőként, hanem a beruházó cég részvényeseként is részt vett.
Ezután megdöbbentő fordulat állt be pályáján: napok alatt csődbe ment. Egy tőzsdekrach következtében leálltak az építkezések, így Gregersen is fizetésképtelenné vált. Mivel nem akart tartozni alvállalkozóinak, fizetett, és szinte egész vagyona elúszott. Úgy tűnt, fel kell adnia a cégalapításról szőtt álmait. Ő azonban felkereste korábbi üzleti partnereit, és bankok helyett tőlük vett fel sok, kis összegű hitelt. Becsületességéről legendák terjengtek, örömmel kölcsönöztek neki, ő pedig néhány év alatt vissza is fizette a tartozásokat. Pont akkorra került egyenesbe, amikor 1870-ben egy hatalmas tűzvészben leégett az egész fatelepe. Mindent újjáépített, majd 1875-ben újra leégett mindene. Más már rég abbahagyta volna, ő ebből is felállt.
A vasútépítési láz után az 1873-ban létrejött új főváros, Budapest fejlesztésének évtizedei következtek. Részt vett a Mátyás-templom, a Szépművészeti Múzeum és az Operaház építésében. Amikor a fővárosban új sugárút épült, az azt övező paloták lakói nem akarták a lovas kocsik zörgését hallgatni az utcaköveken. Megoldásként a Gregersen-gyár több tízezer fakockát gyártott, s ezzel burkolták a ma Andrássy útnak nevezett főútvonalat. A cég ezután közreműködött a párizsi Eiffel-iroda által tervezett Nyugati pályaudvar megépítésében, s részt vett az 1875-ben Szkalnitzky Antal által tervezett (a mai Astoriával szemben állt, 1904-ben lebontott) Nemzeti Színház kivitelezésében. Ugyanebben az évben gyárához közel megépítette a család Lónyay utcai palotáját. A Lotz Károly freskóival díszített, kétszintes neoreneszánsz épület felszereltsége 20-30 évvel megelőzte korát: fürdőszobák, vízöblítéses vécék és ételliftek szolgálták a benne élők kényelmét. Amikor Henrik Ibsen, a nagy norvég drámaíró 1917 áprilisában Budapesten járt, a Gregersen-palotában szállt meg. A palota sokáig adott otthont a magyarországi norvég konzulátusnak is, amelyet Gregersen legkisebb fia vezetett.
Amikor 1879-ben a megáradt Tisza romba döntötte Szeged belvárosát, Gregersen azonnal jelentkezett a mentési munkálatokra. Előbb ideiglenes faházakat építtetett a több ezer árvízkárosult családnak, majd speciális pumpái segítségével vízmentesítette az elárasztott belvárost. Háromezer embert alkalmazott, akik 160 lovas kocsit és 84 vasúti vagont pakoltak tele naponta földdel, amivel feltöltötték a mélyen fekvő részeket és körtöltéseket emeltek a város köré. A munkálatok három évig tartottak, Gregersenék az előre becsült költségeket túllépték, így veszteséggel zárták a beruházást. Mikszáth Kálmán, aki ebben az időben hírlapíróként dolgozott Szegeden, egy cikkében a messziről jött norvégot állította példaként az árvízen is nyerészkedni akaró helyi vállalkozókkal szemben. Az ott végzett munkájáért - éppen 145 évvel ezelőtt - nemesi címet kapott, valamint megkapta a Ferenc József-rendet is.
Ha a századforduló előtt bárki a magyar építőipar eredményeivel akart dicsekedni, jórészt Gregersenék munkáit sorolta: éppúgy dolgoztak az Országház építésén, mint a komáromi Erzsébet híd kivitelezésén. Fiumében megépítették a világ akkori legnagyobb faszerkezetű kikötőjét, de kaptak megbízásokat Prágában és Boszniában is. Ehhez már leányvállalatokat is létre kellett hozni, de Gregersen még ekkor is tradicionális módon, afféle patriarchaként irányította a céget. Ünnepekkor a gyár munkásaiból álló fúvószenekar koncertjét hallgatta meg, karácsonykor a munkások is ajándékot kaptak tőle. Idősebb korában több ízben újra visszatért szülőföldjére, ahol birtokot és tanyaházat is vásárolt. Ő számít a norvég műszaki felsőoktatás egyik megteremtőjének, e célra rengeteg pénzt adományozott. Többször fogadta a Svédországtól 1905-től különvált Norvégia királya és miniszterelnöke is, akikkel a falujából hozott paraszti dialektusban társalgott. Norvégságát és magyarságát mindig képes volt összeegyeztetni, egyszerre volt multinacionális nagyvállalkozó, magyar nemes és norvég paraszt. Soha nem vonult vissza a munkából: 80 éves korán túl is rendszeresen elutazott egy-egy vidéki helyszínre, hogy személyesen ellenőrizze az építkezés menetét. A norvég állam a Királyi Szent Olav-renddel ismerte el életművét.
1910 szentestéjén a 86 éves Guilbrand Gregersen szobi házában szokásához híven megajándékozta családtagjait és alkalmazottait, egy norvég nyelvű karácsonyi verset is elszavalt nekik, kalácsot és bort küldetett a sarkon posztoló rendőrnek, majd pihenni tért a szobájába. Jogosan lehetett büszke rá, hogy hat évtized alatt a két kezével és tehetségével átalakította új hazája arculatát. Szellemileg frissen, testileg egészségesen aludt el örökre.
Leghíresebb leszármazottja unokája, Gregersen Hugó József volt, aki 1889-ben született és 1975-ben hunyt el. Második generációs norvég leszármazottként próbált betörni a magyar építészet világába – több-kevesebb sikerrel, hiszen a városrendezési pályázatokon rendre óriási toronyházakkal próbálta elnyerni a döntőbizottság szívét, azok viszont nem voltak túl nyitottak erre. A Magyar Építőművészet című szaklap 1928-ban ismerteti a mai Deák téren építendő hatalmas, 27 emeletesre tervezett felhőkarcoló tervezőjének szakmai előéletét. Felhőkarcolók építésével az első világháború után Amerikában és Nyugat-Európa nagyvárosaiban neves korabeli építészek foglalkoztak, nálunk Gregersen Hugó volt szinte az egyetlen, aki a trianoni sokkból éppen éledező országban óriási épületekről álmodozott. Fennmaradt a tervdokumentációja egy, a Rókus kórház helyén építendő felhőkarcolójának is.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gregersen_Guilbrand https://index.hu/.../a_norveg_acs_aki_uj_hazat_valasztott/ https://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/5.html http://pestbuda.hu/.../20200511_domonkos_csaba_norveg...
Összeállította Pap Gábor _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 41301 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2020.09.14, 08:35 Hozzászólás témája:
BARLANGRAJZOK AZ ŐSKORBÓL
A barlangrajz, vagy barlangfestmény az őskori művészetnek, a termékenységistennők szobrai mellett leghíresebb, legismertebb emléke. A késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 000 éve kezdődő időszaktól keletkezett barlangfestmények, karcolt rajzok egészen az i. e. 10. évezredig jellemzőek voltak. A barlangfestmények lelőhelye Andalúziától egészen a Bajkál-tóig terjed. Legsűrűbben Franciaország és Spanyolország barlangjaiban fordulnak elő, hiszen a földrajzi adottságok itt kedveztek legjobban a nagy népességsűrűségnek. Az első barlangrajzokat a híres Altamira-barlangban fedezték fel 1879-ben. A vésett vagy festett ábrázolások hitelességét a 20. század elejéig kétségbe vonták, mivel nem tudták, hogy ezeket pontosan mikor, kik, és milyen eszközökkel vésték vagy festették a kőzet felszínére.
80 éve, Franciaországban felfedezték fel a Lascaux-i, közel 17.000 éves barlangrajzokat.
„Ahhoz, hogy Lascaux (Leszkó) legtávolabbi barlangjába eljuthasson, egy embernek valamikor el kellett oltania a lámpáját, leereszkedni egy rostokból font kötélen, újra gyújtani a lámpát, és csak azután rajzolhatta meg a gyapjas rinocéroszt, a fél lovat és a dühöngő bölényt.”
(Jane Brox)
Bár a Vézére-folyó völgye azelőtt is bővelkedett az őskori leletekben – itt található például az őskori embertípusnak nevet adó Crô-Magnon is –, Lascaux pompás, eleven festményei különleges figyelmet kaptak; nem véletlen, hogy Henri Breuil, a korszak legkiválóbb paleontológusa még abban az évben ellátogatott a dél-franciaországi lelőhelyre.
A lelkesedés érthető volt, hiszen Lascaux előtt kevés példa akadt arra, hogy egy barlangban ennyire jó állapotban maradtak volna meg a hasonló alkotások. Ebben persze a szerencse is közrejátszott, hiszen az egykor arrafelé vadászó közösség pont egy olyan mészkőbarlangban telepedett meg, melynek a tetejét vízzáró kőzet, márga borította. A barlangrajzok a kedvező körülményeknek köszönhetően szárazon maradtak, és az üreg légkörében – több ezer év alatt – sikeresen konzerválódtak.
Egy sövény mögött fedezte fel 4 gyerek a barlang bejáratát 1940 szeptember 12.-én. Szóltak tanítójuknak, Léon Lavalnak, aki felhívta az őskorkutató Henri Breuil figyelmét a barlangra. Elsőként Henri Breuil látogatta meg szakemberként a barlangot, majd később rengeteg tudós és más érdeklődő jött a tehenet, bölényt és lovat ábrázoló falfestmények megtekintésére és kutatására.
„Leereszkedtünk az olajlámpáinkkal és mentünk előre. Nem volt semmilyen akadály. Átmentünk egy termen, majd a végére érve egy fal előtt találtuk magunkat, s láttuk, hogy tele van rajzokkal. Rögtön megértettük, hogy őskori barlangban vagyunk. Megfogadtuk: ‘Megőrizzük magunknak’, s egy hétig így is tettünk. Mindennap idejöttünk, itt uzsonnáztunk (…), majd felkerestük a volt tanítónkat, Léon Lavalt. Mindent elmondtunk neki. Először nem akart hinni nekünk. Később sikerült meggyőznünk, egy kis lámpával felment a barlanghoz, s mi együtt mentünk le vele. Amikor feljött, az egész világ megtudta.” – mesélte 2010. szeptemberében Georges Agniel a falfestményekkel díszített egyik legjelentősebb barlang felfedezésének 70. évfordulóján.
Lascaux felfedezése megváltoztatta az addigi ismeretek alapján kialakult véleményt az őskori művészetről és ezek eredetéről.
A műalkotások értéke és mennyisége alapján egyike a legjelentősebb őskori festett barlangoknak. A festmények és karcolatok nagy része a magdaléni korszakból való, azaz 15-17 ezer éves. Egyike a Vézère-völgyi festett barlangoknak, amelyek a Világörökség részét képezik.
Új lendületet adott a kutatóknak Lascaux-i barlang felfedezése, mert itt az előzőktől eltérő kutatási eljárást alkalmaztak. Míg a korábbiakban a festményeket egyediségükben vizsgálták, itt a barlangot mint egységet vizsgálták, s ezen belül a festmények elhelyezkedését térképezték fel. Kiderült, hogy az állatképeknek egymásutániságukban van értelmük, és azok nem festett állatok véletlenszerű gyűjteménye. Észrevették, hogy bizonyos állatok sokszor kerülnek egymás társaságába, míg mások soha. A később, több barlangban elvégzett vizsgálat bebizonyította, hogy az állatcsoportok meghatározott rendben követik egymást.
Kiderült, hogy bár a barlangokban nem laktak, mégis hosszú időn keresztül tömegek látogatták őket. A Lascaux-barlang mennyezetén dárdahegyektől származó véseteket találtak, a kiálló sziklák megkoptak. A festmények karbantartására is vannak bizonyítékok. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a korábbi, a vadászmágiát előtérbe helyező elmélet csak részben igaz. Valószínűleg a barlangrajzok egy, a jégkorszak embere számára ismert, de mára már eltűnt mítosz illusztrációi lehettek, s a barlangok teret adhattak különböző mágikus, vadászattal, termékenységgel kapcsolatos és beavatási szertartásoknak. Ezzel a felfedezéssel a barlangfestmények kutatása új utakra lépett.
A több teremből álló barlangrendszerben nagyrészt akkor élt állatokat és geometriai alakzatokat örökítettek meg; a festmények elsősorban lovakat, bölényeket, szarvasokat ábrázolnak, egyúttal pedig nagyon fejlett térábrázolási képességről tanúskodnak. A leghíresebb alkotások az úgynevezett Nagy Bikák Termében találhatóak, ugyanis az ott megtekinthető gigantikus csorda egyes állatai megközelítik akár az 5 méteres szélességet is. Emellett nagy számban találhatunk absztrakt rajzokat, így például sok a geometriai ábrázolás, és nem hiányoznak a képzelet szülte lények sem.
Úgy vélik, a barlang szakrális funkciókat látott el, veszélyes állatok (pl. medve, bölény) áldozati helye volt. A rajzok mellett nagy számban látni vonásokat is. Ezek felfoghatók, mint egy őskori írás kezdetleges példái.
A falakon lévő állatok nem a táplálkozási szükségleteket látták el. Keletkezésükkor a környéken nagyszámú rénszarvas-populáció élt, mindennek ellenére mindössze egy ilyen ábrázolás készült. Feltűnő, hogy a képek se tájat, se növényeket nem ábrázolnak.
A barlangban használati tárgyakat is találtak. A cro-magnoni ember számos technikát alkalmazott, szőrből és növényi anyagokból készült ecsetet is használt, a szájába vett festéket a falra köpte, dárdaheggyel készített véseteket. Zsírral töltött mécsest használt, és ismerte az állványkészítés technikáját, mert a falak felső, nem agyagos részeit és a mennyezetet is díszítette rajzaival. A Bikák termét, a Központi mélyedést, az Átjárót, a Hajót és az Apszist számtalan fekete bikát, lovat, vörös tehenet, kőszáli kecskét, szarvast ábrázoló festmény borítja. Alkotóik ismerték a perspektívát. A barlangban található egyetlen emberábrázolás, egy hanyatt fekvő, madárfejű, nagylábú férfi a hat méter mély Gödörben látható.
*
1948 után a lascaux-i lelőhely az egyik legkedveltebb turistalátványosság lett, azonban egy több ezer éves helyiség életébe nem lehet következmény nélkül beavatkozni; a napi 1500 látogató által kibocsátott szén-dioxid és a mesterséges fény hamarosan algásodást eredményezett, légcserélők telepítésével, mesterséges klíma alkalmazásával pedig sajnos még erősebb és ellenállóbb gombafajok vertek tanyát.
Bár a Lascaux-barlangot 1963-ban elzárták a turisták elől, a lassú küzdelem mind a mai napig nem ért véget, miközben a páratlan értékű festmények mind nagyobb károsodást szenvednek a gombák támadásától. Sovány vigasz, hogy 1983 óta a lascaux-i rajzok másolatai egy mesterséges barlangban is megtalálhatók, mely – Lascaux-II néven – az év minden hónapjában szívesen fogadja a látogatókat.
Forrás: Wikipédia
Hetedhétország.hu
Rubicon.hu
Szerkesztette: Tallászné H. Mária _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 7468 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2020.09.11, 06:25 Hozzászólás témája:
Hatalmas tengerjáró vitorlást tervezett egy svéd cég
A svéd Wallenius Marine tervezőiroda csütörtökön mutatta be az Oceanbird névre keresztelt hajó terveit, amelyet arra terveztek, hogy felvegye a versenyt a tengeri teherszállító hajókkal. A stockholmi KTH Royal Institute of Technology egyetem és az SPAA tanácsadócég részvételével megvalósuló hajót öt hatalmas, nyolcvan méter magas vitorla fogja hajtani, amelyek a ma használt műanyag vagy vászonvitorlákkal ellentétben fémötvözetből készülnek.
Én se szívesen szurkáltatom magam, inkább a megelőzésre, az immunrendszerre szavazok! Egészségesen étkezem (csülök) és gyakran fertőtlenítek (törköly), valamint sportolok (pipa). _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 7468 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2020.09.09, 07:29 Hozzászólás témája:
Ilyen egy kör Mugellóban Forma-1-es autóval!
A toszkán versenypályán soha nem rendeztek még F1-es futamot, a koronavírus-járvány miatt azonban most itt tartják a Toszká Nagydíjat, ami ráadásul a Ferrari 1000. verseny lesz.
A pálya 15 kanyarból áll, 5245 méter hosszú, a versenyzők pedig szinte kivétel nélkül izgatottan várják, hogy versenyezzenek rajta.
Az alábbi videóban megmutatunk egy belső kamerás kört a mugellói aszfaltcsíkon.
A cikket és a látványos videót, a képre kattintva láthatjuk.
FIGYELEM! A video indítása előtt vegyük vissza a hangerőt!
_________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Köszönöm Vackor!
Mivel el vagyok maradva összeesküvés elméletekből, még tanulmányoznom kell, hogy melyiket kell "megtagadnom" ha ellent akarok állni a háttér hatalmaknak!
_________________
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 7468 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2020.09.09, 07:14 Hozzászólás témája:
Mennyire bízhatunk az ingyenes vírusirtókban?
Eleve, ha Windows 10-et használunk, az egyik ilyen megoldás már kéznél is van, hiszen a Defender a rendszer része. Külön fizetni nem kell érte, viszont a folyamatos frissítéseknek köszönhetően elvileg naprakész marad a legfrissebb fenyegetésekkel kapcsolatban is. Szóval már eleve nehéz egy fizetős biztonsági szoftver kiadójának dolga, ha meg akar győzni bárkit arról, hogy fizessen olyasmiért, amiből már van neki egy ingyen. A szakértők szerint azonban vannak érvek bőven, ezek közül soroljuk fel a legfontosabbakat.
Kapcsolódó cikk, amit szintén érdemes elolvasni! _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
