Szoktam felhasználni ilyen dobozokat. A zember egy nagyon trehány fajzat! Olyan még nem fordult elő, hogy rendszrezze a szerszámokat, szegejet, csavarokat, mindenféle alkatrészeket, kütyüket. Kész Isten csapása! Időnként én rakok benne rendet. Az apró vackokat méretükhöz illó konzerves dobozokba teszem. Mivel a dobozoknak befelé éle van, kis méretű kalapáccsal laposra leverem és utána már nem sérti fel a kezünket.
A konyhában meg az a helyzet, hogy nekem mindenre van egy jó ötletem, hogy mire használható, ezért elmosogatom. A lánym, amint meglátja, kidobja, mert neki lom. Egyszer úgy fejbe vágom, hogy megtanulja, hogy az én vackaimat ne dobja ki.
A zember soha semmit nem tesz a helyére. csak a ruhái egy részét. A minap használta az esernyőt, azt gondoltam, nem teszem el, megnézem, hány hét múlva teszi el. De tudom, hogy én fogom elunni.
A lányomnak meg olyan pakoló mániája van, aminek az elviseléséhez néha nagyot nyelek, mert nem háborúzhat örökké az ember,
A konyhát én használom elsősorban, mert a legtöbb szarnak valót én gyártom. Amíg ez így van, elsőbbségi jogom eldönteni, mit hogyan tárolok a spájzban és a knyhában-gondoltam én. Megőrülök! Feszt keresek valamit! Ma itt a helye, holnap ott! Van, hogy nekiállok főzni, de már az eljén nem lelm az olajat. A zsírokat már kicseszte, pedig egészségesebb, mint az olaj.
A fűszereknél mániája, hogy ne vegyek egyszerer sokat, mert lejár a szavatossága. Na, egy őrölt borsnak vagy köménymagnak sokára, de utána is jó. Azt meg nem lehet kiszámítani, hogy a férjem mennyit rak az ehetetlen főztjeibe. Tehát főznék és nincs őrölt fehér bors vagy köménymag. A római kömény íze más, nem illik mindenbe.
Szóval, néha azt gondolom, hogy ez egy idióta család.
A telfölös kisvödröket nagyon szeretem, mert ételmaradékot, zöldségpucolékot küldök ki benne az állatoknak. Erre mindkettőnek baja van vele, hogy miért mosogatom el, amikor az már szemét. De a mosogatás végn, nem új vízzel mosogatom el. Ezek a kisvödrök a kutyatápos vödörbe is jók, azzal visszük ki aza ktuális adagot a kutyáknak. A zember ott felejti, elrágják, eljátszák. Van, hogy a tistára mosott virágcserépben viszi ki a kutyatápot, akor azt felejti el, azt rágják össze.
A joghurtos poharakat is elmosgatom, mindig jó vmire, meg palntának is. Na, ez is útjukban van.
A reklámszatyrokat is szépen összehajtogatva gyűjtöm, hogy legyen, ha kell. A lányom kidobja. Ha kell, kéri.
De hoztam már vissza mákdarálót, zsemledarálót is a kukából, mert kidobta, mert úgy ítélte meg, az már nem kell. Én meg cseszhetem a 130 eFt-os konyhai robotot, amit a felső polcon tárol, ahonnan egy rakat kisgépemet kidobott, hogy ennek a nagy dögnek legyen hely, amit létra nélkül le se bírok venni. Tehát nem főzök olyat, amihez ez a gép kell.
Van, hogy mérgemben azért nem főzök, mert nem ott vanak a dolgaim, ahol én megszoktam. Annak oka volt, hogy mi miért volt ott, ahol.
De bajom van a lapkákkal, csavarokkal is. Több méret, méret szerint tároltam egy nagyobb dobozban. Na az úgy nem jó, vegyesben lehet keresgélni. De most sikerült az asszem 89 mm-eset egy dobozba rakni, a kisebbeket egy másikba.
Rendszeresítetetm kis üvegeket tetővel, kávénak, pecsenyezsírnak, rántásnak, stb..., hogy kéznél legyen. Na, az is útban van, mert ilynre nincsen szükség. Le a pincébe. Utána miért nincsen kéznél?
Amway-os mosogatószes, LOC-s, stb flakonok nagyon erősek, formásak, szépek. Nem dobom ki, mindig találok neki funkciót. De az is szemét.
A lányomnak mániája a JYSK-ben venni modern szarokat, attól, hogy divat, nem jobb, mint a bevált régi dolgok. Sok dolog azokból felesleges, nem tudom jól használni. Miért baj, ha a régi masszív dolgaimat használom?
Néha ott tartok, ha valaki még hoz egy tárgyat a konyhába, azt fejbe vágom. Felesleges!
Rájöttem, hogy nem jó városközpontban lakni, mert aki hajlamos, megvesz minden szart. Évekbe telik, mire rájön, hogy az használhatatlan szemét. Csak a gyártónak és a kereskedőnek haszon, a sok marha meg megveszi, mert akciós és divatos.
Legjobb, csak listával vásárolni és el nem térülni!
Ez a fogyasztói társadalom elviselhetetlen, de kitermeltük. Ha nem vennénk meg a sok szart, nem gyártanák a sok felesleges silányságot.
A fiatalok meg élettepasztalat híján a nyájszellemmel megerősítve veszik a vackot.
A fiókban van pl. a karácsonyi halászlé alapos kis műanyag doboz, 2 db tetővel. Jó a mérete, átlátszó. Amikor elmosogattam, mindketten ki akarták dobni, pedig nekem nagyon jó. A varráshoz is milyen sok aparó dolog van, azokat is kell rendszeresíteni valamibe. Természetesen azoknak is mindig találok valami mellékterméket, miért vennék új valamit, amikor ez megfelel.
Csatlakozott: Dec 12, 2004 Hozzászólások: 40944 Tartózkodási hely: TB.
Elküldve: 2020.02.25, 19:22 Hozzászólás témája:
ÓÓ Ez nekem nem újság...
Még annak idején a bébi tápeszeres dobozokat fogtam be cukor só,rizs tartónak.
Azóta gyakran áttapétázom és újból szép.
Nagyon jóban vagyunk egymással. szeretem használni őket. _________________
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
Gratulálok hozzá.
A gyerekeim esküvőre hivatalosak. Saját kezűleg készítettek ajándékot. Íme a "torta" 
