16 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 2 / 18286
Összes látogató: 8
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Vendégeink a kertben (18)
Segítség csak kertészeti témákban(17)
Milyen növény ez?? (37)
Konyhakerti növények (14)
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Csomag indulás, érkezés.......köszönet(16)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)
CSERE-BERE növények, magok....(50)

- Tábortűz témák:
JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (6)
Találd ki (30)
IDŐJÁRÁS (65)
GAZLAP szakácskönyv (76)
Írj bármilyen témáról (16)
JÓKÍVÁNSÁGOK (20)
Vicces történetek...képek (19)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben(10)
Szomorú vagyok (10)
Versek, költemények (4)
A Tudat keresése (3)
Miért mérgelődök?.....Mi bosszant? (25)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
11:32:am Bojtárgazdi :
Szép napot!
5:49:am aszokfa :
Jó reggelt!
5:03:am kutyus :
Sedénak sok nagy puszi.....csak az előbb mellé ütöttem
5:02:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!....Sef
7:31:pm szécsike :
jaj de jóóóóó! Köszönjük!!
2:02:pm sede :
Szívesen, örülök Nektek
1:27:pm aszokfa :
Köszi a játékunkat maestro!
10:42:am bau :
Hurrá!Megint van Gazlapunk! Köszönjük Sede!
8:10:pm szécsike :
Megint szaraXik! Két oldalt nyitok meg,az egyik pörög ezerrel,a másikon meg látom h.megjelent. Felváltva írok hol az egyik lapon,hol a másikon.
6:19:pm aszokfa :
Elég csak egyszer!
5:55:pm bau :
Már megint duplán kell rányomni az üzenet elküldő gombra.
6:03:am kutyus :
Jó reggelt!
5:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!Cidri van odakint!
3:27:am Bojtárgazdi :
Jó reggelt kívánok minden gaznak! Én elfelejtettem aludni, most már költöm a "kis" fiamat mindjárt.
5:35:am kutyus :
Jó reggelt!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
Gazlap.hu :: Téma megtekintése - Orchidea - Phalaenopsis
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   CsoportokCsoportok   ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Orchidea - Phalaenopsis

 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Növények tartása - Útmutató
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
atilla
Fasor
Fasor


Csatlakozott: Aug 22, 2009
Hozzászólások: 3647
Tartózkodási hely: Göd

HozzászólásElküldve: 2011.02.17, 18:03    Hozzászólás témája: Orchidea - Phalaenopsis Hozzászólás, az előzmény idézésével

Általános útmutatás a Phalaenopsisok tartásához

Mivel újabban félévente egyszer összejöveteleinken szekcióüléseken külön-külön beszéljük meg a főbb orchidea csoportok tartási problémáit, örültem, amikor elolvastam Olaf Gauss és Manfred Wolff Phalaenopsis című, 1995-ben megjelent könyvét, amelyben 14 oldalon tárgyalják a minket, amatőröket fokozottan érdeklő, azaz könnyen, és akár ablakpárkányon is tartható orchideák kezelését, tartását, betegségeit. Ezzel a tömörítménnyel a Phalaaenopsis szakcsoport munkáját szeretném segíteni.

Elöljáróban a Phalaenopsisokról annyit, hogy Dél-Kelet-Ázsiában kelet-nyugati irányban India keleti része és Új-Guinea , észak-déli irányban Dél-Kína és Észak­-Ausztrália közötti területen élnek. Részben közel az Egyenlítőhöz, többnyire szigeteken, állandóan meleg, párás és szellős élőhelyeken, így nedvesség raktározására nem alakult ki szervük (bulbájuk), amennyire szükségük van, azt a vastag gyökerükben és levelükben tárolják. A monopodiális növekedésű nemzetség 42 faját, ezek összes priorér hibridjét, jelentősebb nemzetségen belüli és intergenerikus hibridjét sőt, a velük rokon nemzetségeket (igaz, sokkal rövidebben) ismerteti a könyv, és az egyes fajok farfására az adott faj tárgyalásánál külön is kitér. Általános csodareceptje nincs a szerzőknek, inkább azt emelik ki, hogy minden helyen, melegházban vagy ablakpárkányon, a termesztési tényezők, a hőmérséklet, a fény, a légnedvesség, az öntözés, a trágyázás és az ültető közeg összhangját kell megtalálnunk.

Az ültető edények esetében a műanyag edény jobb, mint a kerámia, mert párolgás miatt nem hűl le a gyökérzet. Ha közvetlen napfény is érheti az ültető edényt, akkor kerüljük a fekete színűt, nehogy túlmelegedjen. Az átlátszó műanyag edény nem jelent előnyt. Felakasztott léckosarakban illetve kéregre és mohára felkötve is tarthatók, de ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy a levelek lefelé bókoljanak, és így az öntözővíz kifolyhasson a hajtáscsúcsból. Valamint sokkal gyakrabban öntözzük, mint a cserépbe ültetetteket.

Az ültető közeg tőzegen alapú, amelyhez Hungarocellt és fakérget vegyítenek. Fontos, hogy minden növényt azonos összetételű ültetőközegbe ültessünk, mert így azonos öntözési technikával öntözhetünk. Lényeg, hogy vízáteresztő képessége és drénezése jó legyen. Ez utóbbit szolgálja az edény alján lévő Hungarocell réteg. Amint az ültetőközeg humuszosodni kezd, ültessük át a növényt. Legalább két évenként ültessük át a Phalaenopsisokat.

A hőmérséklet, amelyet megszokhattak, a 18-25 C fok. A nappali optimum 20-22, de nyáron ártalom nélkül elviselik a 30 C fokot is. Hideg téli éjjeleken a 16 fok még megfelelő, ennél alacsonyabb hőmérsékleten ragadós, cukros váladék keletkezik a virágszárakon.
Virágindukció akkor következik be, ha a nappali és éjjeli hőmérséklet között kb. 5 fok a különbség, vagy ha az éjjeli hőmérséklet 3-4 héten át 16 fok alatt van. A hőmérséklettel együtt a fénynek is csökkennie kell. Így a hideg ciklus után 3-4 hónappal kezd virágozni a Phalaenopsis.

A félárnyékos helyet szeretik, a tűző napfény kifejezetten árt nekik. Jó hely számukra a keleti és a nyugati ablak, illetve az északi, ha szabad a kilátás. Növényházban és a déli ablakban árnyékoljuk más növényekkel vagy árnyékolóval.
A Phalaenopsisok fényigénye 8000-10000 lux. (Ugyanakkor a legfényesebb nyári hónapban déltájt 100000 lux, tavasszal és ősszel 30000 lux, és csak télen 10000 lux, azaz nekik megfelelő a megvilágítás.)

A levegő mozgása és állapota rendkívül fontos. Így tudjuk ugyanis a betegségektől megvédeni növényeinket. Állandóan működjön ventillátor, vagy időkapcsoló segítségével fél órán át működjön, fél órán át pihenjen. (Több növény megy tönkre a sok nedvesség miatt, mint a száraz levegő miatt!) A levegő relatív nedvesség tartalma nappal 60 %, éjjel a lehűlés miatt 80 % . Ezt az előírást az ablakpárkányon nehezebb betartani. Vizes tálcát tegyünk a növények alá úgy, hogy az edényük alja ne érjen bele a vízbe. Így a felesleges öntözővíz a tálcába lecsorog, a tálcából párolgó víz pedig nedvesíti a levegőt. (Ehhez hozzá kell tennem rosszindulatú megjegyzésem: a mérések szerint a vizes tálca felett kb. 1 cm-rel mintegy 5 %-kal magasabb csak a nedvességtartalma a levegőnek, mint a szobában. 5 cm-re már csak I % a különbség, 10 cm-re, ahol a növény levelei kezdődnek, semmi hatása nincs a vizes tálcának!)

Az öntözés. Ha a hőmérséklet 22 fok körüli, akkor 5-7 naponta szükséges a kiadós öntözés. Ennél magasabb hőmérsékleten 3-4 naponként, télen 7-9 naponként öntözzünk. Ha kerámia cserépben tartjuk a növényt, akkor egy nappal hamarabb kell öntöznünk. Fakéregre felkötve még gyakrabban, nyáron naponta. Ha öntözések között kiszárad az ültető közeg, az csak a gyökerek gyorsabb növekedését serkenti. Az öntözővíz lágy csapvíz, ennek hiányában esővíz legyen. Mindig igeyen langyos, mert a gyors lehűlés a növény minden részét károsítja. (A levél fonákján például forradásszerű vastagodásokat okoz.)

Fontos, hogy délelőtt öntözzünk, hogy a leveleken véletlenül se maradjon víz, mert az anaerob baktériumok megfertőzik és tönkreteszik a növényt. Azon kívül a nedves növény olyan erősen lehűlhet éjjel, hogy elveszti leveleit, virágait...
Ha a növényünket rendszeresen spricceljük, akkor is kell legalább havonta egyszer egy kiadós öntözés, akkora, hogy az ültető közegben feldúsult sók kimosódjanak.
A trágyázás. Erre a növénynek évente négyszer van szüksége. A Phalaenopsisok speciális műtrágyájának nitrogén - foszfor - kálium arány 15 - 5 - 10. Ha üzletben vásárolt tápsót használunk, akkor a gyári előírás négyszeresére hígítva használjuk. A tápsót az öntözővízben oldjuk fel. A virágzás indukciójára 20 - 20 - 20-as, kiegyensúlyozott tápsót alkalmazzunk.

Fontos, hogy öntözéskor és tápsózáskor ügyeljünk a növekedési tényezők összhangjára. Fényszegény viszonyok között, alacsony hőmérsékleten ritkábban öntözzünk és tápsózzunk, nyáron, melegben sűrűbben.
A felmeszezés évente legalább egyszer szükséges. Ezt úgy végzik, hogy először alaposan megöntözik a növényt, utána a közeg tetejére kalcium-karbonátot, azaz mészkőport szórnak, vagy vízben szuszpendálva juttatják az ültető közeg felületére. Néhány óra múlva újra megöntözik a növényt lemosva a mész feleslegét. Ha a felmeszezést elhagyjuk, a közeg pH-ja savas lesz, és a tápsók egy részét nem tudja emiatt felvenni a növény, egy másik része pedig a közeghez kötődik, és ezért lesz használhatatlan a növényünk számára. Ilyenkor a felmeszezés segít, a további tápsózás inkább ront a dolgon.

Az átültetés akkor válik szükségessé, amikor a növény túlnövi a cserepét, vagy a talaja tömörödik, azaz humuszosodik. Egyébként 2 évenként ültessük át a Phalaenopsisokat. Átültetéskor száraz legyen a növény. Vágjuk le az elhalt részeket. A műanyag ültető edény tiszta legyen. Aljára tegyünk Hungarocell drénező réteget. Sérülésmentesen és szorosra tömködve az ültető közeget ültessük be a Phalaenopsisokat úgy, hogy a növény növekedési központja éppen az ültető közeg felülete felett legyen.
A virágszárak is okozhatnak problémát: vágjuk le vagy sem, és ha igen, mikor? A Phalaenopsisok esetében csak az elszáradt virágszárat kell levágni a legfelső élő rügy nódusza felett. A virágszár csúcsrügye tovább nőhet, és virágozhat. A levágott, elhalt rész alatt a rügy kihajthat, és abból vagy újabb virágszár fakad, vagy kis növény levelekkel, gyökerekkel. Ez utóbbi tökéletes mása az anyanövénynek. Ha a kis növénynek a virágszáron már legalább 2-4 egészséges, kb. 4 em-es gyökere van, vágjuk le egy szárdarabbal és ültessük el.

Az ablakpárkányon való tartásnak van egy lényeges buktatója. Mivel a növényt csak egyik oldalról éri a fény, azért a lombja kifelé bókol, és a virágszára is az ablaküveg felé nő. Ha a növényt forgatjuk, az torz növekedéshez vezet. Egyet tehetünk. Ha észrevesszük, hogy virágszár nő, akkor karót tűzünk mellé, és ahogy a szár nő, kb. 5-­10 centiméterenként a karóhoz kötjük. Így a virágszár egyenes lesz, tehát jól látjuk a szoba felől és nem ér hozzá az ablaküveghez, ami árt a növekedésének. Óvatosan párásítsuk, nehogy a hajtáscsúcsban megálljon a víz. Ha az ablakpárkány kő, tégla vagy márvány, akkor tegyünk rá egy 5 cm vastag Hungarocell lapot, és arra a növényeket, mert így legalább 5 fokkal melegebben lesznek a gyökerek.
Csak annyi növényt tartsunk, amennyi elfér! Ha a növények túl szorosan állnak, hamarabb betegszenek meg, és ráadásul később vesszük észre a bajt.
Ha a Phalaenopsis valamennyi levelét elveszti egy fertőzés vagy meghűlés miatt, ne dobjuk ki. Ha a csúcsrügy ép maradt, akkor abból, vagy egy mellékrügyből megújulhat.
Szabó Zoltán írása

Gazosok a Phaláikról:

Almakee írta:
Lepkeorchidea (Phalaenopsis)

Származása: Délkelet-Ázsia, Indiától a Maláj félszigeten, Indonézián és a Fülöp-szigeteken át Észak-Ausztráliáig terjed. Természetesen, ez csak a tiszta fajokra érvényes. Amiről most beszélünk, az hibrid orchidea, és már az ük-ük szülei is lombikban születtek.. A phalaenopsisok általában 4-6 jellegzetes bőrszerű, ovális levélből állnak. Elég sok gyökeret fejlesztenek, aminek egy része mindig léggyökér. Ezt azért jó tudni, mert az átültetésnél figyelembe kell venni. Nem szabad az összes gyökeret begyömöszölni a cserépbe! De még nem tartunk az átültetésnél. Először megvennénk az orchideánkat. Mire kell vigyázni? Elsősorban a növényt vegyük szemügyre. A levele legyen üde zöld, kemény tapintású, és teljesen foltmentes. A gyökerei ezüst szürkék, és lehetőleg legyen az elején egy kis zöldes hajtáscsúcs. Természetesen a virág is számít, hiszen ezért vesszük meg. Legyen teljes virágzásban, ha a virágszár elején néhány bimbó még van, az nem baj, mert az már nálunk fog kinyílni. Hazavisszük a növényünket, és keresünk neki egy jó helyet. Lehetőleg szórt fényre, egyenletes hőmérsékletre kerüljön. Ezeket a feltételeket elérhetjük az ablak előtt, vagy egy téli kertben, vagy egy világos előszobában, vagy éppen a konyhában. Vagyis majdnem mindenhol, ahol télen 17-22C, nyáron pedig 17-28C a hőmérséklet. Átmenetileg kibírják a 35C meleget is, de nem szeretik! A tűző naptól feltétlen óvjuk, mert képes halálra égni!! De a fényre szüksége van, mert a jó virágzáshoz sok fény kell. A relatív páratartalom optimálisan 70%, de nyugodtan tarthatjuk 40-60% között is. Ezt a gondot megoldhatjuk egy párologtató tálcával, aminek az aljába teszünk agyag granulátumot, feltöltjük vízzel, a tetejére rácsot rakunk, és erre helyezzük a növényünket. De körül vehetjük különböző szobanövénnyel is, ezek megfelelő mikroklímát biztosítanak az orchideánk számára. A virágzás egyik feltétele, hogy kellő képen etessük a növényünket. Használhatunk különböző folyékony tápot, de a legjobbak az orchideáknak kifejlesztett tápok pl: substral orchi táp. A tápozás nyáron hetente, télen 2-3 hetente szükséges. Ha orchidea tápot használunk, akkor előírás szerint, ha mást használunk, akkor az előírt mennyiség felét-negyedét kell alkalmazni. Átültetni a növényt kb. 2-3 évente kell, kivéve ha közben nem történik valami a növényünkkel pl.: gyökér rothadás a sok víztől, vagy az ültető anyag elkorhad. Az ültető közeg lehet saját keverés, és lehet bolti is. Már lehet kapni nagyon jó direkt orchidea ültető közeget . Szerintem ezek valamelyikét érdemes használni. Ha lehet esővízzel kell locsolni, ha nem megoldható akkor jönnek a trükkök. Egy vödör vízbe teszünk egy jó marék virág boltban kapható tőzeget, és áztatjuk egy pár napig. Vagy forraljuk a vizet, és utána pihentetjük 1-2 napot. A desztillált vagy az ion cserélt víz semmi képen nem jó !!!!! Vigyázni kell, hogy estére leszáradjon a növényünk, ,mert képes egy hűvösebb éjszaka alatt a hajtás csúcs berothadni, és a növényünk elpusztul. Hogy ez ne következzen be a maradék vizet egy papír zsebkendővel fel kell itatni a levél közepéből. A Phalaenopsisnak nincs igazi pihenő ideje állandóan nő. Ezért természetes, hogy időnként az alsó levelét elhullajtja. Ha jól tartjuk sok éven keresztül örvendeztet bennünket a gyönyörű virágaival. Ehhez kívánok sok szerencsét, és türelmet.
Orchidea baráti üdvözlettel:
Fogarasi István


sziszi8 írta:
Phalaenopsis, ahogy én tartom. Smile

Hibridek: 5,5 - 6 éve tartom őket, még nem panaszkodtak, nem rohasztottam ki egyet sem, virágoznak folyamatosan.


Családi ház, konvektoros fűtés, nyugati ablak, 20-22 fok, 50-55 % páratartalom. Nyáron csak a virágzók maradnak az ablakban, a többiek ha a hőmérséklet nem süllyed 15 fok alá, kint levegőznek egy fedett teraszon.

Tápoldatot, (W.xal) nyáron két hetente, télen havonta egyszer kapnak.

Locsolás: Én a merítés híve vagyok, egy edényben esővízbe állítom őket, kb. 20-25 percre. Csak azok kapnak vizet, ahol a gyökerek szép világos zöldek, szinte fehérek. Ha párás a cserép fala, vagy sötét zöldek a gyökerek, csak következő alkalommal kapnak vizet. Ezt a "locsolást" kb. 1,5 - 2 hetente iktatom be. Nyáron nagy melegben szükség lehet gyakoribb locsolásra is. Soha nem spriccelek.

Edény: Átlátszó, műanyag cserép.

Közeg: Tiszta vörösfenyőkéreg

Fajok: Pótvilágítás alatt, 70-80 % pára. A többi megegyezik a hibrid lepkék tartásával.





zsuzsu írta:
Phalaenopsis ( lepkeorchidea)

Lehetőleg szórt fényre, egyenletes hőmérsékletre kerüljön, pl. ablak előtt. Nyáron a naptól megéghet, ezért azt kerüljük. A jó virágzáshoz sok fény kell. Páratartalom optimálisan 70%, de nyugodtan tarthatjuk 40-60% között is. Ezt megoldhatjuk párologtató alátéttel. Télen 17-22 C fokon ajánlatos tartani. A 16 C fok alatti hőmérsékletet tartósan nem szereti, viszont elősegítheti a virágindukciót. (1-2 hétre éjszakai hőm.)
Ha lehet, esővízzel kell locsolni, hetente egyszer alaposan (vagy vízbe meríteni). Nálam állott csap vizet kapnak. Hűvösebb időben ritkábban, melegben gyakrabban lehet locsolni. Amikor a cserépben lévő gyökerek szürkések, vagy a cserép könnyebb kaphat vizet. Pl. virágzás után kevesebb a vízigénye, amikor a bimbókat neveli, több. Estére száradjon le a növény, mert különben a levél tövénél berothadhat. Soha ne álljon alatta a víz. Bár van ismerősöm, aki ezt nem tartja be és évek óta gyönyörűen virágzanak nála a lepkék
Tápozás nyáron hetente, télen 2-3 hetente szükséges, lehetőleg orchi táppal, vagy más tápoldat is jó nagyobb higításban,( N: P: K aránya közel 1:1:1.) csak levélre permetezve, a gyökérzet érzékeny a felhalmozódó sókra. (Én naponta nagyon-nagyon keveset adok nekik. 1 liter vízhez pár csepp tápot. Ezzel spriccelem.)
Átültetni a növényt kb. 2-3 évente kell, kivéve, ha közben nem történik valami a növényünkkel pl.: gyökér rothadás a sok víztől, vagy az ültető anyag elkorhad. Az újonnan vett, kapott növényt is érdemes minél hamarabb átültetni virágzás után. Az ültető közeg fenyőkéreg, én faszenet is keverek bele. Van, aki tőzeget is kever hozzá, vagy kókusz háncsot.

Saját tartás, tapasztalat
Hogyan tartom az orchideáimat (Phalaenopsis)

Nyáron (máj-szep) a védett É-K-i erkélyen vannak, napot 10-ig kapnak. Azért vigyázni kell, mert a lepik nem szeretik a 15 fok alatti hőmérsékletet. Télen a D-Ny-i szobában, az erkély ajtótól 1m-re (polcon is) vannak, (okt-márc) sok nap éri őket. A növénylámpa közelében igyekszem tartani a bimbós lepkéket is. Amikor már erősen süt a nap, akkor árnyékol a függöny. Télen nincs behúzva. A szellőztetés kicsit rizikós, de arra ügyelek, hogy főleg a bimbósak ne kapjanak huzatot. Tapasztalatom szerinte, amikor borsószemnél nagyobb a bimbó, de még nem teljesen kifejlett, akkor a legérzékenyebb. Olyankor igyekszem nem mozgatni, pakolászni az orchit.

Pára 50-65%. Alattuk agyag granulátum van vízzel, ami a téli száraz levegőt elviselhetőbbé teszi. A gyökerük, ami lefelé kinő a cserépből, gyakran beleér a vízbe, de ez nem okoz gondot. Egyetlen egyszer betegedett meg egy lepim, és majdnem ráment, de akkor 10 fok alatt az erkélyen volt. Na, olyankor már nem ajánlatos vízbe áztatni a gyökeret.
Naponta spriccelem (ha nem vagyok lusta, és van időm) egy kicsit tápos vízzel. 1l-hez 6 csepp wuxál, vagy orchitáp. Nyáron 2 hónapig nem kapnak tápot. (Sajnos nem vagyok itthon, és más locsolja, átlag 4 naponta.) . Télen, hűvösebb, sötétebb időben nem spriccelem őket. Odafigyelek, hogy estére leszáradjanak. Amikor direkt rájuk süt a nap, akkor sem ajánlatos spriccelni őket, mert megéghetnek, vagy a gyökerük is bebarnulhat.

Általában hetente locsolok, amelyik már nagyon szomjas (könnyű a cserép), azt merítem, néha zuhanyozom. Van, amikor csak letörlöm a leveleket vizes vattával. Főleg akkor, amikor ragacsos, édes cseppeket választanak ki. Ilyenkor nálam nem a kártevők miatt van, hanem valami sokk érte a növényt. Pl.Erősen sütötte a nap. Úgy vettem észre, hogy a bimbósak több vizet kérnek. Elég sok orchideám van, és egyáltalán nem egyformán igénylik a vizet.

Az összes, kéreg és faszén keverékébe van ültetve, így tudom, hogy nem tartják sokáig a vizet. Igaz, idővel tömörödik a közeg és akkor oda kell már figyelni. Még az is fontos, hogy ne legyenek nagyon beültetve a közegbe, mert akkor könnyebb kirohasztani.

A virágzást a napi hőmérséklet ingadozás segíti elő. Tehát, ameddig csak lehet, az erkélyen vannak, ott megkapják azt. Télen, mivel gyakran rájuk süt a nap, szintén ingadozik a hőmérséklet. A szobában 24 fok van. Éjszaka talán 18 fokra is lehűl, de amikor nappal besüt a nap 28-ra is felmegy. Még a tápozás is fontos a virágzáshoz. Úgy vettem észre, ha kicsit szárítjuk a lepkéket, az is jó hatással van a virágszál beindításához.

Esetleg, ha megbetegszik egy lepi, akkor gombaölőzöm és gyakran van, hogy átültetem. Kicsit szárítom. A vágási felületeket faszén porral kezelem. Mostanában már semmilyen problémám nincs velük. Gyakran veszek elvirágzott rosszabb állapotban lévő orchideát. Azért a gyökereit mindig megnézem, hogy egészségesek legyenek és rögtön átültetem.

Amikor keikit hoz, nem választom le hamar. Bár már előfordult, hogy egy szem gyökérrel ültettem el a keikit. Óvatosabban locsoltam, sok párában volt és gyorsan helyre jött.


Szaporítás?
Egy lepkét vízszintesen vágtam ketté, úgy, hogy a felső részén is jócskán legyen léggyökere és az alsó részén is maradt levél. Már elég nagy volt és tele gyökerekkel, mint egy sündisznó.
Kezdetben nagyon puhák lettek a levelei. Már teljesen rendbe jött és virágzott. Az anya tőn sarj nőtt, ami szintén virágzott.

Kicsit kísérlet is volt, de hallottam, hogy így is lehet szaporítani.

Érdekesség!
Egyszer decemberben mentettem egy giga phalát. Az átültetésnél a felső levele és a közepe a kezembe maradt (letört). Ez maradt belőle.

A felső levelét a „szívével” bezecskóztam. Vizes vattát tettem a nejlonzacskóba és mellé a gombaölővel kezelt növényt. Figyeltem, hogy amikor a vatta megszáradt ismét vizezzem. A növényhez nem ért.
2 kis gyökeret fedeztem fel 5 hónap után! Sokáig nem csinált semmit és valószínűleg a jó időnek köszönhetőnek gyökeret növesztett

Mikor a gyökerei kicsit nagyobbak lettek elültettem. Az anyanövény a közepéből új növényt növesztett. Mellesleg virágzott is.


Hell írta:
Egy DNY-i fekvésű, téglaépítésű lakásban tartok lepkeorchideákat. A fekvése miatt kifejezetten meleg, napos. Ez az oka annak, hogy a virágzáshoz szükségesnek mondott hőingás csak ősszel és tavasszal „tapasztalható” a lakásban, így a virágszárak megjelenése is kizárólag e két időszakban várható.
Inkább a tövek rendszeres permetezését részesítem előnyben, naponta bőven megspriccelem őket összegyűjtött esővízzel, melybe levéltápot keverek bizonyos időközönként. A szárazabb és melegebb időszakokban azonban ez kevésnek bizonyul, így a permetezést merítéssel egészítem ki. (Sajnos a nyári időszakban nem ritka a lakásban a 30 fokot megközelítő hőmérséklet, amit a virágok viszonylag nehezen viselnek, ilyenkor a növekedésük is lassabb.)
Átültetésnél vörösfenyő kérget használok. A nagyobb instabil növényeket kaspóban tartom. Bár a léggyökereik nem zöldek, a növekedésüket – észrevételem szerint – ez nem gátolja.

Kaspóban tartott orchidea gyökerei:


Kártevők:
a meleg fekvés miatt a lakás levegője elég száraz, mely kedvez bizonyos szívó kártevők megjelenésének és elszaporodásának. Takácsatka és pajzstetű ellen kellett eddig védekeznem növényvédő szerrel.

Takácsatka:


Egy vélhetően bakteriális fertőzés miatt középső leveleit elvesztett tő rövid időn belül utódot hozott, melynek növekedését fényképeken rendszeresen dokumentáltam:






csakite írta:
Bár egyáltalán nem vagyok tapasztalt orchideatartó, ami felbátorít arra, hogy tapasztalatokat írjak, az két, 7-8 éves lepkeorchidea. Cca. egy éve kicsit többet foglalkozom velük, azelőtt nemigen volt időm rájuk, mégis minden évben virágoztak.

Helye: 4. emelet, téglaépítésű 72m²-es lakás (minden ajtó mindig nyitva) konyhájában, panorámafüggönyös K-i ablak (nyáron 10-ig süt a nap, télen nem, épp csak érinti, méret: kétszárnyas, 70cmx150cm) előtt vannak a falig betolt asztalon, alatta gázkonvektor (ritkán van bekapcsolva), asztallap 2 cm vastag, nemigen éri a meleg, jól szigetel az asztal.
Páratartalom: mérni nem tudom, de az esti mosogatás, napi főzés magasabb páratartalmat eredményez, mint ami a többi helyiségben van (hidegben teljesen párás az ablak).
Locsolás: régen állott csapvízzel locsoltam (most forralt, szobahőmérsékletű vizet használok), hetente egyszer vagy még ritkábban (mikor eszembe jutott), viszont orchideatápot kapott (bár azt is kevesebbet, sokszor elfelejtettem); télen ritkábban, nyáron gyakrabban zuhanyoztattam levelet, virágot egyaránt. Különösen, ha nagytakarítás volt, vagy nagyon száraz volt a közege, porosak a levelei.
Hőmérséklet: nyáron annyi, amennyi (nincs klíma); télen nem lehetett több 17-18 foknál, mivel senki nem volt itthon napközben, a konvektorok le voltak tekerve. Este volt kicsit melegebb a főzés, mosogatás miatt.
Légmozgás: a konyhában ritkán nyitok ablakot (ha odaég, besül valami, de virágot ablak mögé vagy másik szobába teszem), viszont a vele szemközti nagyszoba erkélyajtaja egész nap nyitva van (ma is így volt), ha jó az idő.
Átültetés: eddig háromszor ültettem át, de ebből tavaly kétszer (szeptemberben, 3 sarjat választottam le, negyedik rajta maradt - ebből kettő van nálam és virágot hoz - és január 1-jén, ugróvillások miatt), előtte úgy 3 éve, sima bolti orchideaföldbe és mindig átlátszó cserépbe. A januári átültetés megviselte, alsó három levelét ledobta (maradt 11, de lehet mélyre ültettem, viszont megállt a bimbóhullás és két virágát kihozta.
Még fontos lehet: szinte sohasem mozgattam, forgattam, csak addig, míg lezuhanyoztattam; a cserepek oldalát kilyukasztottam, nekem bevált (hamarabb szárad a közeg, hátha nem locsolom túl). Soha nem volt semmilyen kártevője, megbetegedése, csak az ugróvillások most év elején, de átültetéssel ez teljesen megszűnt.

Két album a két lepkéről néhány fotóval:

http://s1219.photobucket.com/albums/dd422/csakite/Lepke_nagy/
http://s1219.photobucket.com/albums/dd422/csakite/Lepke_kicsi/


Kriszta1224 írta:
Családi házban élünk.

Nyáron a déli ablakot a kritikus órákban árnyékoltam.
Nyáron heti egy alkalommal locsolom őket és havonta egyszer tápozom.
Télen 1,5 hetente locsolom, tápot nem nagyon kapnak ilyenkor.

Mint, már említettem, mindegyik különböző fekvésű ablakokban van, és mindegyik alatt van radiátor.

A locsolást kizárólag csapadék vízzel végzem. Családi ház ugye. eresz---hordó.

Van 6 db 200l-es zárható, fedeles hordónk.

A vízzel teli hordókban a víz, kiváló minőségben eláll a fedőnek köszönhetően. Nincs alga, szúnyoglárva....semmi. Kristálytiszta marad. Ősz végén a fagyok előtt a télire gyűjtött, nyári locsiból megmaradt vizet, slag segítségével, átvezetjük a már garázsba levitt tiszta üres hordókba. Így egész télen van frissnek mondható csapadékvíz. A pincében legkevesebb 12 fok van. Így fagyásnak nincs kitéve, viszont locsolás előtt egy nappal felkerül a kellő mennyiség, hogy szoba hőmérsékletűre melegedjen.





Mashumaro írta:
leírom az eddigi tapasztalataimat:
lakás: panel

hőmérséklet, páratartalom: télen is 25 fok, de néha felmegy 27-re is, a pára elegendő, de a növények mikroklímájában úgy növelem, hogy a növények szorosan vannak végigrakva ( amíg nem volt olyan sok, váltakozva tettem őket egyéb levéldísznövényekkel, például vitorlavirág, szobafikusz, de sok helyen olvastam, hogy erre a páfrányok a legmegfelelőbbek, mivel nagy felületen párologtatnak)

elhelyezés: keleti fekvésű ablakban, az ablakpárkányon, a növények vonalában a reluxa fel van húzva, hogy ezzel is több fény érje a virágokat, télen nincs akkora fény, de így se álltak le a növésben, csak lelassultak, előző szezonban a phalaenopsisom két levelet is kinevelt októbertől márciusig (nyáron ha ablakpárkányon tartja az ember a növényeket vigyázni kell az égésre, csúnyán megég a levél az üvegen keresztül). nyáron ki lehet helyezni őket az erkélyre, ekkor vigyázni kell arra hogy amelyik nem annyira fényigényes ne a tűző napra kerüljön, mivel az égési sérülések begombásodhatnak idővel és gyengítik a növényt, a kártevőkre azért ügyelni kell. szeptemberig vagy ameddig az éjjeli hőmérséklet nem esik 15 fok alá, kint lehet őket hagyni - a hideg indukálja a virágképződést is

locsolás: hetente egyszer télen, minden növényt a fürdőkádban zuhanyoztatok, oly módon, hogy minden tőhöz körülbelül fél percig odatartom a zuhanyrózsát, illetve minden locsolás elején, az összesre folyatom a vizet, mintha az eső cseperegne rájuk. a víz hőmérséklete kézmeleg. nyáron többször lehet locsolni, ekkor is kell ügyelni arra, hogy csak akkor kapjanak vizet, ha már közepesen kiszáradt a közeg.

tápozás: nemigazán tápozom a virágokat, csak ha eszembe jut, így körülbelül havonta egyszer kapnak tápot egy ezrelékes hígításban, sima kiegyenlített tápot feloldva

ültetés, közeg: kétévente elég átültetni, a lepkeorchidea elviseli a bolti közeget is, nálam is abba van ültetve, eddig nincs rá panaszom, bár azért nem minden genusnál javaslom ezt. a cserép nemsokkal nagyobb mint az előző, nem kötelező átlátszónak lennie, idővel az ember ha felemeli érzi mennyire nedves a közeg, mikor kell a növényt meglocsolni


drkulcsara írta:
Lepketartással kapcsolatban a tapasztalataim. Családi házas verzió.

Nálunk a pára 50-60 % körüli, időnként több, de jellemzően ennyi. Az ablakon van a hőmérséklet és páramérőm, az ablaküvegtől 1 cm-re, 20 fok körüli a hőmérséklet, a házban folyamatosan 24 fok van.
A lepkék a délnyugati oldalon szeretnek lenni, ott fejlődnek a legjobban. Pótfényt nem kapnak télen sem.
Május környékétől átcsoportosítom őket az északkeleti, inkább keleti oldalra, ahogy a hely felszabadul.
Tavaly májusban az egyik - gyenge - lepkém megégett a délnyugati oldalon, annál az ablaknál, ahol nem volt szúnyogháló. A szúnyogháló is jelent elég sokat, illetve ha erős a növény nem ég meg olyan hamar.

Odakinn fedett teraszon vannak a növények, a lepkék nem szeretnek kinn, az enyémek jobban szeretik a nagyjából egyenlő hőmérsékletet. Jobban fejlődnek, nem dobálják el a bimbókat. A hőséget pedig kimondottan utálják. Az összes növény közül a leghamarabb kapják el a gombásodást, más egyéb betegséget és a legnehezebb is kikezelni őket.

A tápozásra, permetezésre, vegyszerezésre rendkívül érzékenyek, nagyon könnyen elég a gyökerük, ha nem megfelelő az adagolás. A virágzat mennyiségével kapcsolatban ha megfelelő a fénymennyiség, akkor szerintem a tápozás nem oszt, nem szoroz. Én nem tapasztaltam különbséget.

Nálam elég zsúfolva vannak a növények, balkonládában, agyaggolyókon. A balkonláda pedig egy fa ládában van, így az alulról, a radiátor melege nem éri a növényeket. A párát rendkívül jól tartja ez a megoldás. Amelyek a ládákban vannak, kétszer annyi idő alatt száradnak ki, mint amelyek nincsenek benne.

Télen általában hetente-kéthetente locsolok, de nem mindet, hanem igény szerint. Amelyik virágzik, több vizet igényel, de ezt lehet látni a gyökereken.
Esővízzel locsolok, vagy tisztított csapvízzel. Különbséget nem fedeztem fel, az esővíz nem csapódik ki a növény tetején. A cserepeket megmerítem az esővízben - nem áztatom- lecsepegtetem, aztán megy vissza a helyére.
Ritkán zuhanyoztatom őket, talán két-három havonta. Sem sört, sem teát, sem mást nem használok, próbáltam már, de nem vettem észre különbséget.

A tavaly nyáron megbetegedett és legyengült növények kivételével mindegyik szép, fejlődik, szerintem optimálisan tartom őket.

A cserép és a közeg méretét a gyökérzet méretéhez igazítom. Nem teszem nagy cserépbe, mert ha kevés a gyökér, akkor nem tudja a nedvességet felszívni és előbb-utóbb elrohad.
A cserepek oldalát nem mindig lyukasztom, csak azokat, amelyiknek a közege láthatóan tele van porszerű földdel. Azokat sem lyukasztom, hanem az aljától kiindulva függőlegesen felfelé 5 cm hosszan, és 0,3 cm szélességben felvágom, majd vízszintesen is vágok rá csíkokat. Ezeken a réseken ki tud folyni a felesleges aprólék a locsoláskor és a gyökerek is levegőznek. Teszek rá ilyen T betűket 2-3 helyre.

A miniket szárazabban tartom mint a rendes lepkéket, nekik könnyebben rohad a gyökerük és ezerszer nehezebben is gyökeresednek. Velük sokkal óvatosabban kell bánni.

A virágszárakat a növény méretéhez képest vágom vissza, kb. a 2 - 3 alvórügyig. Ezzel még most kísérletezek, mert eddig vagy rajtahagytam, vagy visszavágtam, vagy magasabban vágtam vissza. Ezt a megoldást Ausztriában láttam, kíváncsi vagyok rá.
Van egy olyan lepkém, ami nem indította meg az alvórügyeket (két szárat vágtam vissza így), hanem hozott új virágszárat, 5 db virággal a télen (ez lehet, hogy a fényhiánytól volt, hogy ilyen kevés), ebből még nem tudok következtetést levonni. A két visszavágott virágszár pedig ugyanúgy ott van, nem indult meg.

Most mind egészséges, már az egyik atkás volt és egy halomnyi gyökere tönkrement a három-négyféle permettől. Szerencsére tele volt a cserép gyökérrel, virágozni nem fog mostanában, de rendbejön.

A hőingadozást majd nyáron fogják megkapni, amikor éjszaka 18-20 fok lesz, nappal meg 32. Laughing

Egyébként nálam jelentős hőingadozás nélkül is hozzák a virágszárat, elég nekik annyi, hogy éjszaka az odakinti -10 fok "áthúz" az ablakon, napközben meg süt a nap és meleg van az ablakban. Laughing


Roberta írta:
bár nem vagyok régóta Orchidea tulajdonos, nincs is nagy gyűjteményem, mégis bátorkodom néhány szót írni az én tapasztalataimról Lepkék terén.
Ősszel és télen 2hetente merítettem őket 20 percre szigorúan eső vízbe.
Szinte minden nap spriccelem a cserépből kilátszó gyökereket. (szintén esővízzel-hólével)
Ez idő alatt új virágszárak nőttek alvórügyből, levelek, sok sok bimbó kinyílt.
A szobában,ahol a lepkéket tartom nappal 18-19, éjjel 14-15 fok van.
Szinte minden nap rakosgatom őket, amelyik ablakon besüt a nap, oda állítom. Ettől függetlenül nem tapasztaltam bimbóhullást, most is 15 bimbóból 7kinyílt az egyik virágszáron.
Amikor nem sütött a nap, esténként 2-3 órát használtam pót-világítást.
Nem vagyok híve a tápoldatoknak, már 3 Orchimat tönkretettem vele, így nagyon ritkán kapnak, akkor is egész picit a vízbe.
Nyáron átvándorolnak a keleti tetőablak alá, így nem éri őket a tűző nap.


gyandi írta:
Nekem egy 120*50-es 20 centi magas akváriumban van 45 db lepke. Alul kavicságy. 20-22 fok, éjszaka 18 körül. 60-65 % pára. Ha spriccelek 80-90. Csapvízzel locsolok havonta egyszer és minden nap reggel jól bespriccelve. Tápot havi egyszer. Fél méteres gyönyörű ezüstszínű gyökerek vannak és vagy 30 nyitik most 1-2 ágon. Amúgy kertes házban lakunk de nem szoktam a phalákat kitenni. A többit igen.


szty írta:
Talaj: nagy szemű kéregdarab, hungarocell darabkák, faszén darabok
Ültetőedény: átlátszó és sűrűn lukasztott

Hőmérséklet:
- Ősz-Tél: Lakásban a kevésbé fűtött szobámban tartom kb. 17-22°C-on az ablak előtti 220cm-es asztalon és felettük egy 32W-os növényes fénycső, ami felkeléstől lefekvésig világít!

- Tavasz-Nyár: májusban teszem ki őket a kerti aranyeső bokor alá, amely a déli naptól kellően védi, mégis sok fény éri őket.

Öntözés: Reggel, de bezárólag du 1-ig locsolok. Nyáron, mikor tehetem, kirakom az esőre, de csak a nyári melegebb esőre! Hőmérséklettől függően majdnem minden nap spriccelem, ha nagyon meleg van, akkor 3-4 naponta locsolom is. Télen a locsolás heti 1 alkalomra mérséklem, spriccelés 1-2 naponta.


Robihal írta:
Nálam az orchideák október végétől márciusig az ablakban vannak..ami
nyugatra néz..ebben az időszakban nem süt erősen a nap..viszont kellő fényt
kapnak! Esténként 3-4 órára plusz fényt is kapnak...ez már mesterséges! A
szobában olyan 20-22 fok van,viszont az ablakban kevesebb..így nincs melegük
sem! Spriccelni nem szoktam őket...kavicságy van alattuk amiben állandóan
víz áll..így párolog nekik amennyi kell! Szóval adott a pára,a fény és a
meleg is! Esővízzel locsolom őket..de csak olyankor mikor már picit látom
hogy a gyökereik kezdenek fehéredni! ...és kb ennyi is volna...na meg persze
szeretem is őket...amit szerintem éreznek!
Jah...és márciustól októberig...amikor már túl erős a napnak az ereje...és
nehogy megégesse őket..ebben az időszakban egy másik szobában vannak...egy
asztalra pakolva az ablak elé ahol szintén megvannak a fentebb felsorolt
körülmények...csak nem éri őket közvetlen napfény!
Tápot évente ha kétszer kapnak!








atilla írta:
ültetés:
műanyag edénybe, érdemes az oldalára is körbe 1-1 cm átmérőjű lyukakat olvasztani. alulra nagyobb szén vagy hungi darabok kerülnek, majd 2-4 cm-es vöröskéreg, szén 2:1 arányban. a növényt elhelyezve a félig töltött edényben kitöltöm oldalt közeggel, majd végül némi 0,5cm-es kéreg, kevés kókuszföld és kertészeti perlit keverékkel beszórom, pár enyhe pofozásra eloszlik lefelé egyenletesen. előre összekeverve az apró részek hamar az edény alján gyűlnek össze. ezzel a keverékkel elég laza, levegős lesz a közeg, az apró rész pedig hosszabban tárol nedvességet. tőzeget egyáltalán nem használok már, mert hamar összetömörödik, komposztálódik, túlsavanyít, leváltottam a kókuszföldre, ami hasonló szerkezetű, de rugalmasabb, rostosabb. ilyen összetételben úgy tapasztaltam, szinte képtelenség kilocsolni a növényt, az összetevők tartósak, nagyon lassan komposztálódnak, így nem szükséges még 2 évente sem átültetni. úgy vettem észre, ha még gyökérsérülés nélkül is sikerül átültetni (ami elég ritka), abban az évben akkor sem fejlődik olyan szépet, mint bolygatás nélkül, így arra törekszem, hogy több évig ne kelljen piszkálni. mivel léggyökeres, nem növi ki az edényt, szabadon kimásznak a gyökerek, a közegben kapaszkodik illetve kissé nyirkosabb zónát jelent vízfelvételhez, amire 60% pára alatt szükségük van.
fontos, hogy a gyökérnyak ne legyen betemetve közeggel, felszínen kell maradnia. ültetést csak tavasztól, aktív fejlődésű növénnyel érdemes végezni.

locsolás:
esővizet használok, télen behordom pár nappal előbb, hogy felmelegedjen. mivel gyakran kevés időm van mindent végiglocsizni, 5 l-es pumpás permetezővel kínálom őket, télen az alacsony pára miatt hamar kiszárad a közeg, heti 1 alkalommal kapnak, nyáron időjárástól függően, nagy melegben akár 2-3 naponta, 25 fok fölött lehet ész nélkül, de csak kora délutánig bezárólag, hogy kiszáradjanak a levélközök estére, amúgy reggel szoktam végezni. 20 fok körüli, esősebb időszakban 1-2 hetente is elég. a zöldjét nem locsolom direkt, de a permetezővel úgyis kap, viszont a bimbókat kerülni kell a vízzel.
a lepkéknek alapból léggyökereik vannak, de 2 féle módosulás figyelhető meg, a közegbe növő gyökerek általában fehérek, egyrészt nem fotoszintetizálnak, mivel a közegben sötét van, másrészt nem alakul ki szürkés vízzáró hártya a gyökereken, ezek átültetés után, ha kívül maradnak, elsorvadnak, nem tudnak vizet megtartani. a másik típus a levegőben fejlődő, vastag ezüsthártyával vizet záró gyökerek, víztől bezöldülnek, mivel fényt is kapnak, zöldszíntesteket is tartalmaznak. ha ezek ültetés után nyirkos közegbe kerülnek, könnyen elrohadnak, ha nem tudnak rendszeresen kifehéredni, több levegőhöz alkalmazkodtak. közvetlen vízbe kényszerítve bármelyik gyökér felrohad, de ha magától nőnek bele alattuk levő vizes edénybe, ahhoz is képesek alkalmazkodni.
a lepkék tágan képesek alkalmazkodni az ültetőközeghez, akár tömörebb bolti orchiközegben is elvannak, de bizonyos levegőtlenségi határ után növekszik még a sűrű közeghez alkalmazkodott gyökerek felrohadási esélye is. érdemesebb laza, pár nap alatt kiszáradó közeget készíteni, minimálisra csökkentve a felrohadás, közeg befülledés, gombásodás, tőzeglegyesedés esélyét. ha télen sem megy 40% alá a páratartalom, léckosárban is tarthatók, ez még jobb a léggyökerek számára és át sem kell ültetni belátható időn belül.

fény:
az első télen nem használtam lámpát, ezért novembertől márciusig meg se moccantak, így érdemes volt pótvilágítást beszerelni, a tél folyamán nagyjából egyszerre indítottak virágszárat, idén először az egyik kettőt is, megállás nélkül fejlődnek. jobb ablakoknál előfordul, hogy megkapják az elégséges minimumot a fejlődéshez, de ilyenkor is gyakori a bimbódobálás vagy gyengén fejlett, rövid, pár bimbós szár, esetleg kisebb új levél az előző nyárinál. a rövid nappalok miatt bármilyen ablaknál érdemes meghosszabbítani a napi megvilágítást november és március között.

pára:
az ideális 60% fölött lenne, ez nyáron tavasztól télig általában adott, télen a fűtés vagy kinti fagy miatt nagyon visszaeshet 20-30%-ra is, ez már annyira szárít, hogy a kinti gyökerek elsorvadnak napi spriccelgetés mellett is, 10 perc múlva megszárad és folyamatosan kiszárad, de ha kap pótfényt, idővel tudja a növény pótolni.
a kavicsos tálcás megoldásnak nem vagyok híve, mert nem sokat ér, csak helyet foglal. áll benne 1-2 dl víz, ami 100 vagy több m3-es légtérbe párolog, azonnal eltűnik már közvetlen a tál szintjén. hogy mérhetően növekedjen a helység levegőjének páratartalma, napi több, akár 5-10 l vizet kell elpárologtatni folyamatosan, ami porlasztós párásítóval megoldható. alacsony páratartalmú időszakban gyakrabban, akár 1-2 naponta permetezek vizet felületesen és a növények egy helyre vannak zsúfolva lámpa alá, így kissé párásabb a levegő a közvetlen környezetükben.

táp:
igényük nagyon alacsony a földben élő növényekhez képest, nem igazán a tápozáson fog múlni a virágzás, inkább a virágzás minőségét fokozhatja, csak egy kis plusz vitamin a növénynek. a virágzást elsősorban az elegendő fény, levegő, napi hőmérséklet ingadozás biztosítja, bár a hibridek utóbbi nélkül is szépen alakítanak.
tavaly télen havonta, március végétől 1-2 hetente kaptak 1 ezrelékes higításban általánost, idén váltottam készen kapható biológiai erjesztésű, magasabb kálimtartalmú, élőflórás komposztlére, ezt az állandó locsolóvízbe télen 5l víz/1,5 ml keveréssel nyomom, tavasztól pedig 1 ezrelékesen, így elkerülhetem a mesterséges tápokban oldott sólerakódást, természetes, fás, mohos, korhadékos, erdei környezetben lemosódó csapadékvízhez hasonlót utánozhatok. leállt vagy betegeskedő növényt sohasem tápozunk, nem fog meggyógyulni tőle, viszont mivel nem fejlődnek a gyökerek, csak cserzi a maradékot.

elhelyezés:
kezdésként több időbe kerülhet helyet találni, amit eleinte kiszemeltem nekik, nem bizonyult jónak fény szempontjából, az első nyáron nem akartak virágot indítani, bár ez előfordul a hormonokkal turbózott multis lepkékkel, hogy ésszerű tartásra kerülve kell fél-1 év, mire elkényelmesednek, kinövik a hajtott életmódot. áthelyeztem másik sarokba, ott kapják a pótfényt is, 2-3 hónapra rá nagyjából egyszerre indítottak virágot a gyengébbek kivételével, amik még a bolti leépülést vagy az én kísérleteimet heverik ki.
fél év eredménytelenség után érdemes helyet váltani, türelemmel megtalálható az ideális elhelyezés, de a gyakori pakolászás visszaveti a növényt a fejlődésben, mindig hagyni kell neki több hónap időt az esetleges kibontakozásra.
tavasz vége felé, hajnali 13-15 fok fölött, ha már nappal határozottan meleg van, mennek kifele fedett teraszra, reggeli órákban kapnak némi nyílt napfényt is, igazi felfrissülést jelent számukra az állandó légmozgás, friss levegő, hőingadozás, ősszel hajnali 10 foknál mennek befelé.

mentés:
a rossz gyökérrel vásárolt vagy elrohadt gyökerű növények tövét sem szabad eltemetni közeggel, csak pálcához rögzítve közeg tetejére helyezni, 1-2 hét szárítás után naponta megspriccelni a tövét felületesen, hogy még aznap megszáradjon, így idővel, akár 2-3 hónap is kellhet, de megindul, ha közben nem romlik le teljesen belső megbetegedés miatt. én is vettem pár olyan hibridet, amiknek teljesen rossz volt a gyökere, de nagyon tetszett az egy szem hervadó virága alapján, mára ezek már meggyökeresedtek így és új leveleket hajtanak egyenlőre.
vegyszereket nem szeretek használni, csak ha nagyon muszáj és az őszi bepakolás előtt kapnak egy védőkezelést gombára, rovarokra, bár kártevőkkel nem volt igazán gondom sose, kint vannak sokkal finomabb növények a tetveknek. bent idén találtam az egyiken először 10-20 pajzstetvet, amit leszedegettem, kapott egy aktarás belocsolást, 1 hétig semmi vizet és ennyi volt. igazán csak a csigáktól kell megvédeni megfelelő elhelyezéssel.



hibridekről képeket március során illesztek majd be


mohi írta:
Első orchideámat, ami egy phalaenopsis volt 7 éve kaptam . Azóta gyűjtögetem ezeket a csodálatos virágokat.

A phalákat én állandóan a lakásban, a konyhámban tartom. Itt ahol keleti és déli fekvésű, nagy ablakokból kapják a fényt. Tavasztól őszig a keleti fekvésű ablak előtt vannak a növények (a déli ablakban megégnének), kora ősszel, télen, a fényszegény időszakokban ,az akkor bimbót hozó egyedeket átpakolom a déli fekvésű ablak elé. Bár azt mondják, a bimbózó növényt nem szabad mozgatni, mert a helyváltoztatás bimbóhullást okoz, én inkább akkor tapasztaltam ezt, amikor a fényszegény időszakban a keleti fekvésű ablakban nem tudták kinevelni virágjukat.
A keleti ablakban lévő növényeknél pedig télen pótvilágítást alkalmazok (növényes fénycsöveket használok).

A páratartalomról kétféleképpen gondoskodom: egyrészt a konyhában főzések alkalmával „párásítok” kényszerűségből, másrészt - főleg a nyári időszakban- pótlom a párát hidegpárásító berendezéssel. Figyelek arra , hogy a páratartalom körülöttük soha ne süllyedjen 60% alá, párásító rásegítésével időnként 70%-os páratartalmat csinálok növényeimnek, de ez nem állandó.

A locsolást vagy forralt, hűtött vízzel, vagy gyűjtött eső illetve olvasztott hólével oldom meg. Nyáron hetente áztatom be őket kb. fél órára, nagy melegben néha napközben spriccelem, de inkább a már említett párásítást választom. Mindig vigyázok arra, hogy esténként ne maradjon a levelek között víz, főleg ez a téli időszakban fontos.
Télen kéthetente szoktam őket vízbe tenni (az alacsonyabb hőmérséklet miatt a közeg nehezebben szárad ki), akkor inkább merítem őket, kevesebbet állnak a vízben. Ha a gyökereik már szép zöldek, akkor biztos vagyok abban, hogy megszívták magukat vízzel.

Tápozni a virágzási időszakban (bár a phala hibrideknél kifejezett virágzási időszak nincs), tavasztól őszig 2 hetente szoktam S..stralos kaktusz táppal (ez orchiknak is jó, nekem szeretik).
Vigyázok arra, hogy pihenőidejük is legyen; ősztől minden 3. öntözésnél kb. havonta egyszer tápozom őket.

Mivel klímánk nincs, nyáron a hőmérsékletet nem tudom szabályozni. A párásítással próbálom elviselhetőbbé tenni nekik a meleget.
Télen a konyhában csak napközben van beindítva a konvektoros fűtés, éjszakára mindig lekapcsolom. Így általában 16 fok körüli hőmérsékleten „alszanak” orchideáim. Vigyázok arra, hogy 15 foknál kevesebb ne legyen a helyükön.

Átültetéshez jobban kedvelem a darabosabb közeget, ha mégis olyan földet sikerül találnom, ami tömörebb, hungarocell darabkákkal szoktam lazítani.

Íme az egyik legkedvesebb phalám -7 éve kaptam az akkori osztályomtól-idei (2011-es) virágzása (22 bimbó nyílt ki rajta:D ):



Almakee írta:
Sziasztok!
Egyszer-kétszer már írtam,de megint leírom mit szeretnek a phalaenopsisok.
Halál egyszerű: ugyan azt amit az emberek!!!!
Vagyis: 20-24 fok meleg,szórt fény,kis kaja,kis víz,és nyugalom. Néha langyos vízben kis zuhany. Nem hideg víz,nem tűző nap,nem huzat,nem dohány füst,nem macerálás,két-három évente jó minőségű ültető anyagba át ültetés.
Ennyi.
Ez talán nem nagy kívánság,és teljesíthető. Ja: és türelem,szeretet.
Szerintem nekünk is pont ez kell.

_________________
A szellemi megismerésre törekvő lény pedig, aki tudja, hogy noha az, amire vágyik, felfoghatatlan, megtapasztalja, hogy ami minél inkább érthetetlen számára, az annál tökéletesebb. A felfoghatatlan éppen a nemtudásunkról való tudásunk árán lesz elérhető.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése Felhasználó weblapjának megtekintése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Növények tartása - Útmutató Időzóna: (GMT +1 óra)
1 / 1 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban

Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.139 másodperc