15 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 1 / 18286
Összes látogató: 7
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
Hirdetés
Üzenőfal
7:47:am etimami :
Szép napot mindenkinek. Itt esett az eső.
5:02:am kutyus :
Jó reggelt! Akkor jó
7:18:pm Emmylie :
Nem áztam el csak egy kicsit. Mikor a faluba értem a nap sütött.
5:43:am kutyus :
Jó reggelt!Remélem, nem ázol el Emmylie!
5:19:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot. Vissz-ut napom van
6:48:am etimami :
Szép napot mindenkinek.
5:31:am kutyus :
Jó reggelt
5:36:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:47:am kutyus :
Jó reggelt, indul az új hét
7:55:am pili :
Szép vasárnapot!
5:16:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
5:20:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:22:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:20:am pili :
Jó reggelt!
5:44:am kutyus :
Jó reggelt
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Gazlap.hu :: Téma megtekintése - Versek, költemények (4)
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   CsoportokCsoportok   ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Versek, költemények (4)
Ugrás az oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 21, 22, 23
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Tábortűz
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
ginkgo02
Fasor
Fasor


Csatlakozott: Apr 24, 2005
Hozzászólások: 4181
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2010.10.31, 15:18    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

a szövegkörnyezetből nem derül ki, megnéztem a szótárban. Very Happy
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
atilla
Fasor
Fasor


Csatlakozott: Aug 22, 2009
Hozzászólások: 3647
Tartózkodási hely: Göd

HozzászólásElküldve: 2010.10.31, 14:06    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

kométa- üstökös Very Happy bár nem tudom, ez a versben a szövegkörnyezetből hogy derül ki.

biztos találkoztál még ezzel a szóval, pl a Viva comet limonádézenés akármi zenetévés rendezvény
_________________
A szellemi megismerésre törekvő lény pedig, aki tudja, hogy noha az, amire vágyik, felfoghatatlan, megtapasztalja, hogy ami minél inkább érthetetlen számára, az annál tökéletesebb. A felfoghatatlan éppen a nemtudásunkról való tudásunk árán lesz elérhető.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése Felhasználó weblapjának megtekintése
ginkgo02
Fasor
Fasor


Csatlakozott: Apr 24, 2005
Hozzászólások: 4181
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2010.10.31, 13:29    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

atilla,
de jó, hogy betetted ezt a verset,!

( soha nem találtam volna ki, mi az a kométa, még nem találkoztam ezzel a szóval máshol.
A húsipari vállalat nem ér.... )
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
atilla
Fasor
Fasor


Csatlakozott: Aug 22, 2009
Hozzászólások: 3647
Tartózkodási hely: Göd

HozzászólásElküldve: 2010.10.31, 12:40    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

József Attila

TANÍTÁSOK


1

Lesznek, akik majd kinevetnek.
Ti ne hallgassatok azokra.

Olyanok ők, mint a cserepes
Urasági kastély gyermekei:
Nevetik a durvaorrú parasztot,
Mikor trágyás szekerén elindul,
Hogy kenyérré kovászolja a földet.

És lesznek, akik elszörnyülködvén
Ilyesféléket beszélnek egymásnak:
Miket össze nem fecseg ez az ember!
Hisz ez bolond, zárjuk el hamar,
Lázas hitét lehűti majd a magányosság.

Erre pedig csak azt mondhatom,
Az én akarásom nem bolondság,
Hanem tövigkalászos táblája a tibennetek
Még csak csirázó búzaszemeknek.
Az én hitem a földnek melegsége
És miként a föld szétosztja melegét
Gyenge füveknek, rengeteg erdőknek egyaránt,
Az én hitemet úgy osztom szét közöttetek.

Ti mégse hallgassatok a szörnyülködőkre
És meg ne vessétek őket:
Mindannyian és egyformán
Testvéreim vagytok.

2

Ti jók vagytok mindannyian,
Miért csinálnátok hát a rosszat?

Néha ugy vagytok a rosszal,
Mint az ópiumot szívó a pipájával.
Ameddig csak tart a mámor, gyönyörűséggel telik meg,
Aztán pedig irtózik önnönmagától is.
Mert miért isztok pálinkát tej helyett?
Hisz anyátok teje sose válik pálinkává.

Ti jók vagytok mindannyian,
Hisz mindnyájan örültök a jónak
S fontoljátok meg amit mondok:
Nem sánta az, aki
Együtt lelkendezik a csúszkálókkal.

3

Ne legyen bennetek kegyetlenség
És irgalmasság se legyen bennetek.

Ha kegyetlenek vagytok,
Fiaitok is kegyetlenek lesznek.
Ha valamely bokron tövis terem,
Sarjadékán is tövis terem.
S elszaporodván tövestül kitépi
És kemencére veti a gazda.
Igy szakajtja ki kövér földjéből
Az ártatlanul kegyetleneket,
Már csak szüléjük miatt is
S tűzre, háborúba veti: az idő.

Ne legyen bennetek kegyetlenség
És irgalmasság se legyen bennetek.

Az irgalmasok irgalmasságra várnak,
Ti pedig éljetek úgy és úgy tegyetek,
Hogy ne legyen szükségtek irgalomra
S ne legyen miért irgalmazni nektek.

4

Most a jövendő férfiakról szólok.

Ők lesznek az erő és szelidség,
Szétszakgatják a tudás vasálarcát,
Hogy az arcán meglássák a lelkét.
Megcsókolják a kenyeret, a tejet
S amely kezükkel simogatják gyermekük fejét,
Ugyanavval kifacsarják az érckövekből
A vasat és minden fémeket.
Városokat raknak a hegyekből,
Nyugodt és roppant tüdejük a vihart,
A fergeteget magába szívja
S megcsöndesülnek mind az óceánok.
Mindig várnak váratlan vendégre,
Az ő számára is teríttetnek
És megterítik a szívüket is.
Az Isten szerető öccsei ők.

Legyetek hasonlók hozzájuk,
Hogy kisgyerekeitek liliomlábaikkal
Ártatlanul mehessenek át
Az előttük álló vértengeren.

5

Az üvegöntők nagy tüzeket raknak
És vérükkel meg verítékükkel
Összekeverik az anyagot,
Mely katlanukban átlátszóvá forr.
Azután meg táblákba öntik
S erős karjuk fogyó erejével
Egészen simára hengerelik.
És amikor megvirrad a nap,
A városokba meg a tanyai viskókba
Elviszik vele a világosságot.

Néha napszámosnak hívjátok őket,
Néha pedig költőnek mondjátok,
Noha nem több egyik a másiknál.
Lassan egyformán elfogy a vérük,
Ők maguk is átlátszóvá lesznek,
Ragyogó, nagy kristályablakok
A belőletek épülő jövendőn.

6

Előttetek egy ember ment el
S utánatok is jön egy ember.

Néhányatoknak mégis fáj a járás
S fájnak a földes, iszapos tavak,
Hol a verítéket és az út porát
Le kell mosni a fáradt tagokról.
Irtóznak tőlük s tisztaságra vágynak
S tán alázattal fürödnének mindig
Kristályvérében a megváltóknak,
De nékik az élet iszapos gödör,
Boldogtalanság öblögeti őket
Míg patyolat-fehérré facsarodnak,
Mint a mosott ruha jó anyám kezében.

Reszketnek a vizek iszapjától
És mégis, mégis, tisztátalanul
Semmi kedvük sincsen továbbmenni.

Ti boldogtalanok, nem egyedül vagytok,
Előttetek egy ember ment el
S utánatok is jön egy ember.

Nézzetek apró unokáitokra:
Boldog örömmel élik a fogócskát
És nézzetek ősz nagyapáitokra:
Boldog örömmel ballagnak ők is,
Miként azok a katonák,
Kik akár vesztett, akár nyert csaták után,
Békességet áhító szivekkel
Fáradtan, de fütyörészve hazafele mennek.

7

A tegnapiak és atyáitok
A jajok lúgjával próbáltak mosakodni
S íme, tinéktek nem kell kutakat ásni
És nem szükséges,
Hogy telesírjátok a kiapadt tavakat,
Csak gyertek velem
És el ne maradjatok tőlem,
Az én számról friss források fakadnak,
Merítsétek bele véres értelmeteket,
Hányjátok el fegyvereiteket,
Mert a szerszámok nem férnek kezetekbe,
Még a múzeumokból is vessétek ki azokat,
Nehogy ők, akikből én előrejöttem,
Titeket vessenek ki majd magukból,
Mint a fegyverek fegyvereit,
Mert hogyha már muszáj választani,
Inkább testvéreink közül hulljon el egy,
Mint két idegen felebarát.

8

A koldusszegénynek krajcárt adtok,
Noha ti is igazságot kértek
S nem vagytok különbek a gyilkosoknál,
A sikkasztóknál, akik lányra pazarolnak,
Mégis felakasztjátok, becsukjátok őket.
Vagy hová lett a békesség a földről?
És kik pazarolták ölebekre
A felebaráti szeretetet?

Bizony, mindezek a dolgok
Meglátszanak az idő könyvében.

Ó, jaj azoknak, akik
Nem másszák meg a magasságokat
S úgy kerülik szavamat, mint a szakadékot,
Mert az anyák teje könnyekké változott,
Testvéreink elhulltak úgy,
Mint jégzivatarban a gyümölcsök,
Amelyeket senki, senki, senki
Kosarába többé nem szed össze.

9

Isten országát hirdetem néktek.

Szelid lehelete megsimogat minket
És a börtönöket elsodorja.
Fölméri örökeddigi szenvedésünk,
Fájdalmunk végtelen homoksivatagját.
Hiába hullott veritékünkkel,
Könnyünkkel vérünkkel gondolatunkkal
Televénnyé forgatja majd,
Hogy víg erdők és komoly akadémiák
Hazatrallalázzák bujdosó kedvünket.

Megbékélt nyáját a fegyvereknek
Nyugodt szavával gyárakba tereli,
Az irigy gépek szerelemmel magasztalják
S arató kezeit
Alázattal nyalogatják a búzaföldek.

Isten országát hirdetem néktek,
Aki eljön hozzánk: a földre,
Aki nagyobb ünnep nálunk,
Mert mindnyájunk ünnepe.

Készüljünk rája illendőképpen:
Igazi lelketek, melyet elzártatok,
Hogy be ne szennyeződjék a robotban,
Vegyétek elő immáron s öltsétek magatokra.
Foltozzák be a nem-törődömséget
És kössék maguk elé az asszonyok
Legtisztább anyaságukat,
Illatosítsák meg homlokukat
És szakállukat a férfiak
Ősi testvériségükkel, jószándékaikkal,
A gyerekek kezében virágok legyenek
És gondatlanságot adjatok nékik.
Bölcs szivekkel örvendezzetek
És siessetek, siessetek,

Mert alighogy méltón fölkészültünk,
Akit elűztek a hadnagyok,
Nyugodtan biztosan észrevétlenül
Isten országa hazatalál.

- - - - - - - - - - - - - - - - - -

13

Mikor raktok parazsakat
Már-máron látó szemetekbe,
Hogy ne csak lássanak,
Világítsanak is!
Szurkos fáklyát gyujtanak szemükben
Immár a hátulgombolós négerek is
S bennünk még sötétben alusznak a galambok.
Denevér-szárnyon röpködjenek?
Mert eljönnek a kormos fütyülő fickók
És darabos piros kiáltással behajítják
A földszintes mult apró ablakait.

14

Bölcs, vén könyvekben áll, hogy por vagyunk.
De én, aki a füvek beszédjét
S a kométák dübörgését delelőtökre terelem,
Tudom, hogy nemcsak por vagyunk:
Por és Istenpor vagyunk.

Visszahullván
A por a porral elkeveredik,
Visszahullván
Igy keveredik el Istennel a lélek.

Ki szagolta meg közületek az égi virágokat?
Ki állna nyugodtan robogó vonat előtt?
Lám, az örökké-könyörgők se
S mégis eltemetik a lelkük elevenen.
Le kéne vágni szemhéjukat, mert mindig lecsukják,
S akadna-e közülük is,
Aki élő izmait elásná?

1923 ősze
_________________
A szellemi megismerésre törekvő lény pedig, aki tudja, hogy noha az, amire vágyik, felfoghatatlan, megtapasztalja, hogy ami minél inkább érthetetlen számára, az annál tökéletesebb. A felfoghatatlan éppen a nemtudásunkról való tudásunk árán lesz elérhető.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése Felhasználó weblapjának megtekintése
katasok
Park
Park


Csatlakozott: Feb 19, 2008
Hozzászólások: 5769
Tartózkodási hely: Újszász/Szolnok Megye/

HozzászólásElküldve: 2010.10.31, 12:01    Hozzászólás témája: üzi Hozzászólás, az előzmény idézésével

Emlékezzünk

/Albert Veronika/

Mindazokért, akik valaha velünk voltak,
Mécseseket, gyertyákat gyújtunk ma.
Emlékezünk a régi, szép időkre,
Az együtt töltött boldog esztendőkre.
Eszünkbe jut, mi szép volt rég,
Felszínre tör a sok emlék.
Emlékek szárnyán a múltba röppenünk,
Ahogy a gyertyát gyújtja remegő kezünk.
Könny csordul ki szemünkből,
A bánat most a felszínre tör.
Elgondolkodunk a sors akaratán:
Vajon másképp is lehetett volna tán?
Mi lett volna, ha nem ő megy el előbb?
Mennyivel lett volna elviselhetőbb?
Most értünk sírna valaki,
Az ő bánatát lehetne hallani.
De ezeken ne is töprengjünk,
Inkább csendben emlékezzünk.
_________________


"A mosoly vidáman világitó kis ablak a közöny sötét éjszakájában"
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 37209
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2010.10.30, 09:53    Hozzászólás témája: Versek, költemények (4) Hozzászólás, az előzmény idézésével

Betelt a másik, Minci által beírt verssel megnyitom az újat


Minci9 írta:
A szakácskönyvben szóba került a nulla helye, s erről eszembe jutott Fodor Ákos verse:

Ha a 0 a helyén áll, az igen helyes,
sőt tiszta haszon, mit megszerezni érdemes,
mert hisz a nulla az 1-ből 10-et csinál,
ha érdeme szerint szerényen a sor végére áll:
értékét meg 10-szerezi az a világ,
mely önnön 0-inak ilyképp elébe vág;
ámde minden tüstént 1/10-ére lappad,
ott, hol a 0 arcátlanul az élre kaptat:
ha a O-nk a sornak e-végére áll,
az minden értéknek 9/10 halál.
De, ha a 0 a helyén áll, az igen helyes,
sőt, tiszta haszon, mit megszerezni érdemes.
Mint látható, belátható, hogy minek hol jó lenni,
S ha számolunk, elámulunk, hogy a 0 mennyire,
Ó, de mennyire más, mint a semmi.
Látható, belátható, hogy minek hol jó lenni,
Ha számolunk, elámulunk, hogy a 0 nem épp semmi.



a régebbi verseket itt lehet olvasgatni


http://www.gazlap.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=2193
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Tábortűz Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás az oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 21, 22, 23
23 / 23 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban

Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.081 másodperc