Nem merem a kuktásat, attól félek egy kissé... _________________ Egy homokszemben lásd meg a világot,egy vadvirágban a fénylő eget,
egy órában az örökkévalóságot, s tartsd a tenyeredben a végtelent! /W.B./
Ezt találtam, emlékeztet a pici gyermekkori régmúltra. Ezzel a módszerrel szeretném elkészíteni a páleszomat, ha az égiek is úgy akarják.
Pálinkafőzés
A pálinkafőzés a szilva feldolgozásának sokak által talán legismertebb módja. A penyigei szilvóriumot a "hasznavehetetlen" szilvából főzik. Ami nem megfelelő lekvárfőzésre, aszalásra, azt feletetik az állatokkal, vagy cefrés kádba gyűjtik, s ebből lesz a pálinka. Erre a célra régen fakádakat használtak, ma gyakrabban lemezkádakat használnak.
A fakádakat, mielőtt a cefre szilvát beletöltik, teleengedik vízzel, hogy "dagadjon". A felszedett szilvát válogatás nélkül öntik a kádba. A tele kádat ponyvával lefedik védve a szennyeződések ellen.
Mivel a pálinkafőzés költséges dolog, hiszen megszabott áron, helyen, képzett szakemberek végzik, a tehetősebbek többet, mások kevesebbet főznek. Régen is, ma is szívesen kínálják a vendéget egy-egy kupica pálinkával, de az ünnepekről, névnapokról, disznóölésekről sem hiányozhat.
Ha kevés az eső, nagyobb a szilva cukortartalma, jobb lesz a cefre, magasabb a pálinka szeszfoka.
Az erjedésnek indult gyümölcs bőséges levet ereszt, forr, habzik. Szaga csípős, alkoholos. Az erjedés függ a hőmérséklettől, a teljes átalakulás több hónapot is igénybe vehet.
Ma előfordul, hogy a nagyobb szemű szilvákat kimagvalják, hogy alacsonyabb legyen a pálinka ciántartalma. A cián a szilva magjából szabadul fel, fejfájást okozhat.
Környékünkön több pálinkafőzde működik, ahová ma is szívesen viszik a cefrét. Régen a kifőzéshez szükséges tűzifát is vinni kellett: 10 q cefréhez 5 q fát. Ebből a mennyiségből - Penyigei szilva esetén - kb. 100 liter pálinkát lehetett főzni. Ebben az időben a gazda általában végig jelen volt a főzésnél, segédkezett a munkafolyamatban.
Napjainkban bérfőzés folyik, a gazda csak a cefre beszállításáról és a pálinka elszállításáról gondoskodik.
A tiszta pálinkát korsóban, demizsonban, nagyobb mennyiség esetén üvegballonokban szállítják haza. Vannak, akik otthon áttöltik eperfa hordókba. Ebben kapja meg a hosszabb tárolás során azt az ízt, zamatot, színt, amely méltán tette világhírűvé.
Ma is él az a szokás, hogy a szülők gyermekük, unokájuk születésekor eltesznek egy bizonyos mennyiségű pálinkát azzal a szándékkal, hogy majd csak az esküvőjén bonthatják fel.
Régen előfordult az is, hogy a ház építésénél az alapba befalaztak egy üveg pálinkát, aminek célja az építésre és az építőkre való emlékeztetés volt. A fal, a tető elkészítésekor is feltűztek egy üveg pálinkát egy rúdra annyi kendő mellé, ahány mester végezte az adott munkát. Ezt a munka végeztével el is fogyasztották.
Az idősek temetésükre tettek félre pár litert, amit a halotti tor résztvevői fogyasztottak el.
A pálinkafőzésnek nemcsak a hivatalos formája, hanem a házi feldolgozási módja is ismert. A házi főzést a törvény tiltja, mégis előfordult korábban, hogy a bátrabbak belefogtak az olcsóbb előállításba. Ma már környékünkön egyáltalán nem fordul elő. De idős emberek még elmesélik, hogyan főzték régen háznál a pálinkát.
"A pálinkafőzéshez egy kb. 15-20 literes fazékban felteszik a cefrét a tűzhelyre. A félig töltött fazékba beleállítanak egy vasból készült állványzatot, amire egy porcelántálat tesznek. A fazék szájára zománcos lavórt tesznek, amit megtöltenek hideg vízzel. Ezzel zárják le légmentesen a fazekat. A peremet vizes ruhával körbetekerik, vagy betapasztják, hogy egy csepp gőz se jöhessen ki. A fokozatosan felmelegedő cefre gőze felfelé száll, s a lavór aljáról visszacsepeg a porcelán tálba. A főzést lassan végzik, így órákig eltart. A lavórban felmelegedő vizet időnként kimerik és hideget öntenek a helyére. A porcelán tálban összegyűlt párlatot tiszta fazékban újra lepárolják ezzel a módszerrel.
Kétszeri finomítás után kész a házi pálinka. A pálinka minősége, mennyisége a finomítások számától függ.
Úgy az ipari, mint a házi pálinkafőzés első adagja a "rézeleje". Ez egy durva, finomítatlan vadízű ital, amit vagy kiöntöttek, vagy újrafinomítottak. Ez a párlat mérgező anyagokat tartalmaz.
A kereskedelmi forgalomba nem kerülő, őstermelők által bérfőzetett szilvapálinka szeszfoka 50-52 fok között mozog. Mivel igen erős, házi módszerrel likőrt is készítenek belőle. Egy edényben kristálycukrot pirítanak, ezt kevés vízzel feloldják, kihűlés után vegyítik a pálinkával. Összekeverés után üvegekbe töltik. Ízesítésre különböző eszenciákat is használnak. Az így készült likőrt ma már ritkábban, kevesebben fogyasztják.
Forrás: Kiss József: Könyv a szilváról / Agrármarketing Centrum 2001. _________________ Egy homokszemben lásd meg a világot,egy vadvirágban a fénylő eget,
egy órában az örökkévalóságot, s tartsd a tenyeredben a végtelent! /W.B./
Csatlakozott: Jan 18, 2010 Hozzászólások: 1610 Tartózkodási hely: Keszthely
Elküldve: 2010.09.01, 09:24 Hozzászólás témája:
Szia Jostakr!
Magozást muszáj megcsinálni,mert a mag állitólag ciánt tartalmaz,és a pálinka marad.A szilvát meg kell törni,igy érik jobban össze és gyorsabban elforr.az idén nálunk sok apró szilva lett a nem szedtük fel,mert a magozással a jövő évig sem végeztünk volna.Ez egy kicsit túlzás,nem volt barack,körte és igy nem érdemes összeszedni a gyümölcsöt és főzdébe vinni.Mi itthol nem tudjuk lefőzni házilag.
Jesszusom! Muszáj kimagozni? Ezt szívesen megúsznám... _________________ Egy homokszemben lásd meg a világot,egy vadvirágban a fénylő eget,
egy órában az örökkévalóságot, s tartsd a tenyeredben a végtelent! /W.B./
Csatlakozott: Jan 18, 2010 Hozzászólások: 1610 Tartózkodási hely: Keszthely
Elküldve: 2010.09.01, 08:58 Hozzászólás témája:
Szia Jostkar!
Nem én vagyok a tanácsadó,hanem a férjem.A szilvát ki kell magozni,azzal már "megtörik", a hordóba tenni,nem dugig.Helyet kell hagyni a forrásnak.
Amikor elhagyta a forrást kb.3 hét le kell zárni a hordót.Kb.2-3 nap mulva nem árt a tetejét megnyitni.a keletkezett gáz kimegy a hordóból.Jöhet a végleges lezárás,és a lefőzés.Ehhez már nem tudunk hozzászólni.
Kívánjuk,hogy sikerüljön a finom "pálesz"készítése és kocinthass a gazosokkal.
Elküldve: 2010.09.01, 08:41 Hozzászólás témája: A pálinkafőzés rejtelmei Gazos módra
Gaztársaim!
Mivel már engedélyezett a házi főzőcskézés és nagyon-nagyon kezdő vagyok, úgy gondolom, hogy sokat tudnék tanulni a hozzáértőktől. Van egy picurka hordócskám, amibe gyűjtögetem a szilvát. No ennyi az én tudományom.
Azért nyitottam ezt a topikot, hogy apró részletekkel segíteni tudjuk egymást. Nekem mindenképpen csak segítséggel fog sikerülni a szilvapálesz, jó esetben 1-2 literke lesz.
Várom a hozzászólásaitokat, tapasztalataitokat és dédmamáktól, dédpapáktól ellesett fortélyokat. _________________ Egy homokszemben lásd meg a világot,egy vadvirágban a fénylő eget,
egy órában az örökkévalóságot, s tartsd a tenyeredben a végtelent! /W.B./
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban