Ilyenkor érdemes a megduzzadt nyárfarügyet gyűjteni.
Meghűlés elleni teába is lehet keverni, de mi leginkább kenőcsalapanyagnak használtuk.
Gyulladáscsökkentő, hámosító hatása van, fekvőbetegek felfekvéseinek megelőzésére, kezelésére, nyáron leégés okozta hólyagosodásra, sebgyógyításra is nagyszerű.
Disznózsírban kell forralni (nem sütni) a még nem kipattant nyárfarügyet. Mikor a zsír megsárgult, lehűtjük, két-három napig a rügyeket a zsírban tartjuk, majd újra felmelegítjük, leszűrjük, és lehet tégelybe engedni. Hűtőben évekig eláll.
Ha valakit zavar a zsír illata, tégelyezés előtt érdemes borsmentaolajjal illatosítani. _________________ Aki minden nap nevet, nem azért teszi, mert mindig jól mennek a dolgai, hanem azért, mert megtanulta, hogy mosolyognia kell a jón és a rosszon egyaránt.
Inzulin
http://hu.wikipedia.org/wiki/Inzulin _________________ Aki minden nap nevet, nem azért teszi, mert mindig jól mennek a dolgai, hanem azért, mert megtanulta, hogy mosolyognia kell a jón és a rosszon egyaránt.
zafira
En sok helyen latok, bio boltban, tea hazban, patikaban szaritott ginko biloba levelet, teanak valo. nagyon sok helyen lehet kapni, es iszom.amikor eszembe jut
Csatlakozott: Feb 16, 2009 Hozzászólások: 2171 Tartózkodási hely: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Elküldve: 2010.10.06, 20:00 Hozzászólás témája:
Ha szárítani szeretném a csipkebogyót teának, akkor csak a piros húsát kell szárítani? Ha boltba vesszük, akkor csak azt kapjuk. _________________ ametiszt
van aki megihatja a savanyúkáposzta levét is nyugodtan.
Ráadásul terápiásan!
Apukámnak évekig tartó kínzó gyomorfekélye volt. Már alig-alig tudott enni valamit, még a babapiskótától, keksztől is égett a gyomra, egészen összegörnyedt az állandó görcsöktől, lefogyott.
Egyszer aztán - ráadásul külföldön - kapott egy súlyos gyomorvérzést. Attól kezdve, hogy stabilizálták az állapotát, naponta egy egész grillcsirkét kellett megennie, rá legalább fél liter savanyúkáposzta-lét, reggelire - vacsorára pedig cukrozott sült almát számolatlanul. Másfél hónap után került haza, alig ismertük meg, tíz kilót hízott, a fekélynek nyoma nem volt a leletein, soha nem is újult ki neki.
Mindez Moszkvában történt a 70-es években. Azóta olvastam az U-vitamin hámvédő, hámosító hatásáról, ebből a savanyú káposzta rengeteget tartalmaz. _________________ Aki minden nap nevet, nem azért teszi, mert mindig jól mennek a dolgai, hanem azért, mert megtanulta, hogy mosolyognia kell a jón és a rosszon egyaránt.
Csatlakozott: Jun 16, 2009 Hozzászólások: 3683 Tartózkodási hely: Nyíradony
Elküldve: 2010.10.04, 08:58 Hozzászólás témája:
Jocelyn írta:
Én régebben nagyom rá voltam kattanva a gyógynövényekre, de sajnos rá kellett jönnöm,hogy ezek a növények is csak olyanok,mint a gyógyhatású készítmények.
Elvileg mindenre jók,gyakorlatilag viszont semmire!
Sorry.
Na ezzel tudnék vitatkozni tizenpár hetes terhesen véres vizelettel hólyaghuruttal hazaküldött az orvos hogy nem adhat semmit mert ártana a babának . Egyszeri zsurlós ülőfürdő megoldotta a problémámat. Azóta is használjuk ha hasonló jellegű gond van .
De sorolhatnám még ... persze neked- ha elhatároltad magad úgyis hiába . De ha valaki beteg , tudod megpróbál sokmindent , és miért ne használhatna egy olyan növény másnak amivel neked nem volt szerencséd?
Végül is nem reagál egyformán a szervezetünk -van aki már a kávétól is szalad a wc-re , van aki megihatja a savanyúkáposzta levét is nyugodtan.
A rózsafélék családjába tartozó csipkerózsával erdei tisztásokon, elhagyott kertekben találkozhatunk. Nyáron rózsaszín virágaiban gyönyörködhetünk. Télire beérő égőpiros gyümölcseit frissen és lekvárként fogyasztjuk.
Mindenfelé megtaláljuk – régóta használjuk
A rózsafélék (Rosaceae) a mérsékelt égöv növényei. Az első írásos emlékek Kínába vezetnek (i.e. 470), ahol gyomorbántalmakra, hasmenésre javasolták őket. A rózsák nemesítése valószínűleg Perzsiában kezdődött, onnan kerültek el Európába. A leveleket az akkor nehezebben beszerezhető teanövény levelei helyett használták.
A genus neve (Rosa) a „vörös” jelentésű görög ’roden’; illetve latin ’ruben’ szóból ered, ami arra utal, hogy az elsőként termesztésbe vont fajok és fajták virágai vörösek voltak. Nem csoda, hogy hamarosan azt híresztelték a rózsákról, hogy Adonisz, a legendás szépségű görög ifjú véréből serkentek.
Az időszámításunk előtti első évszázadban Plinius 32 különféle betegség kezelésére ajánlott rózsából készült szereket.
A Szent György naphoz kapcsolódó állatvédő rítusok keretében Turóc völgyében a csordát csipkefa ágakon hajtották keresztül.
Élettani hatás
A csipkebogyó C-vitamin tartalma egyedülállóan magas a növények között: 100g szárított bogyóban 1700-2000 mg található. Igen sok gyógykeverékben használják a szervezet ellenálló-képességének erősítésére, meghűlések kezelésére. Elismerésre méltó mennyiségben találunk benne A-, B1-, B2-, B3-, B5-, D-, K-, E- és P-vitaminokat.
Antioxidáns flavonoidjai lassíthatják az öregedési folyamatokat és hatásosak lehetnek a rákbetegség megelőzésében.
Gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban (magnézium, mangán, kálium, foszfor, szelén, cink). Pektin és karotinoid tartalmánál fogva étrendünk fontos kiegészítője.
Használják vértisztításra, menstruációs panaszok, reuma esetén. Gyulladásgátló, enyhe has- és vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, valamint étvágygerjesztő hatása miatt régóta ismert gyógynövény. A csipke bogyója és szirmai egyaránt gyógyhatással rendelkeznek.
Az ayurvédikus gyógyászat a rózsát hűtő és tonizáló hatása miatt alkalmazza.
Kívül-belül hatásos
A csipkéből készített kenőcs ápolja a kisebb bőrsérüléseket, nyugtatja a kiszáradt, repedezett bőrt. A csipkeolaj regeneráló. Hatékony akné, bőrgyulladás, ekcéma, nap okozta leégés esetén. A termést olajos közegben sajtolják.
Tippek házipatikához
Házilagos elkészítéséhez a frissen szedett vagy szárított bogyó egyaránt alkalmas: előzetes összenyomás után, vagy anélkül, tegyük jól zárható, sötét színű üvegbe. Öntsük fel hidegen sajtolt olajjal (pl. olívaolaj).
Hasonlóképpen készíthetünk tinktúrát is: ekkor a bogyókat alkohollal öntsük fel, abban áztassuk, majd szűrjük le.
Hogyan szedjük?
Erdei szüreteléskor mindig gondoljunk az erdő lakóira is. Ne kopasszunk le teljesen egy-egy bokrot, inkább szemezgessünk.
Szárításra (teakeverékekhez) a kemény húsú, feszes héjú csipkebogyót keressük. Egyéb célokra (lekvár, szörp vagy bor készítéséhez), illetve friss fogyasztáshoz jobbak a megpuhult egyedek, tehát várjuk meg az első fagyokat.
A foltos, sérült vagy túlságosan puha bogyó még jó lehet azonnali fogyasztásra; tárolásának, feldolgozásának sikere azonban kétséges.
Felhasználási javaslatok
Szárításhoz a terméseket hasítsuk ketté, esetleg daraboljuk apróra, és melegen, a megfelelő szellőztetés biztosítása mellett szárítsuk meg. Légmentesen záró edényben, sötét helyen egy évig is eltarthatjuk.
A dércsípte bogyók legfeljebb 1-2 napot várakozhatnak a hűtőszekrényben. Bor, szörp és (hecsedli)lekvár készül belőle.
A csipkebogyó fogyasztása
Nyersen: vágjuk le a termés végét és a magok benntartása miatt óvatos nyomással préseljük ki a bogyó közepét. A krémszerű hús azonnal fogyasztható.
Szárítva: teák ízét javítja. Felhasználás előtt langyos vízben áztassuk.
Főzve: az egészben hagyott termésekből készített főzetet egyre finomabb szűrőn átpasszírozva távolítsuk el a szőrös magvakat. Édesítsük, majd a kívánatos állag eléréséig főzéssel sűrítsük. Forrón töltsük üvegekbe és száraz dunsztban tartósítsuk. Friss fogyasztásra vaníliával ízesíthetjük, búzadarával sűríthetjük.
Termesztési tanácsok
A csipkebokor a természetszerű, romantikus kert része. Laza virágaival, ívelő hajtásaival festői látvány. Télen a termések vonzzák a madarakat; nem utolsó sorban pedig családunk számára is könnyen elérhető C-vitamin forrást jelentenek.
Előfordulhat, hogy kertünkben magától is megtelepszik. Ha mégsem, akkor (a tüskékre gondolván) válasszunk félreeső helyet és vessük el a magját; avagy érdeklődjünk a helyi gazdaboltokban. Az ültetőgödör aljára szórjunk komposzttal elkevert erdei földet, kevés avart. Ültetés után alaposan locsoljuk be.
A csipkét napon és félárnyékban egyaránt sikeresen termeszthetjük. Kedveli az enyhén savas, jó vízáteresztő képességű talajokat.
A bokor 1-3 méter magasra fog megnőni. A metszés, amennyiben szükséges, a beteg ágak eltávolítását jelenti. Az alakítás másik fő szempontja a megközelíthetőség. Bizonyos bokorméreten túl a bokor belsejéhez nem fogunk hozzáférni, de ott általában amúgy is ritkásabb lesz a termés. Valamivel szorgosabb metszés segítségével már 2-3 bokorból is kiváló védősövényt nevelhetünk.
A csipkét a rózsánál tapasztalt kártevők és kórokozók támadhatják meg. Megelőzésként távolítsuk el a fertőzött növényi részeket, tartsuk be a metszési szabályokat és biztosítsuk a növény tápanyag- és vízellátását.
Forrás: http://www.tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-f-n-terem-csipkebogy _________________ Aki minden nap nevet, nem azért teszi, mert mindig jól mennek a dolgai, hanem azért, mert megtanulta, hogy mosolyognia kell a jón és a rosszon egyaránt.
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
Gábor
Ha inzulin, akkor állítólag a kapormag nagyon hatásos.
szerintem elírás lipikénél az inulin,inzulin akart lenni,ha jól sejtem 
