Az arizonai ciprus az egyik legalkalmasabb fajta a megváltozott klímára, mert nagyon szárazságtűrő és a talaj ph értékére sem annyira igényes, mint más tűlevelűek ráadásul megbízhatóan fagytűrő is nálunk.
Úgy, hogy nagyon jó választás egy problémamentes örökzöldre.
Nekem vannak még európai ciprusaim, amik szintén nagyon jó szárazságtűrők, csak az extrém hideget nem nagyon tolerálják.
Sajnos, a tuják és sok fenyőféle ideje lejárt.
Látom itt nálunk is. A szomszéd malonyai tuja sorából már egyetlen darab sincs.
Szárazságtűrőbb fafaj után kell néznünk. Én évek óta szemezek egy faiskola honlapján az Arizóniai ciprussal (Cupressus arizonica). Hamvaskék színe nekem tökéletes.
Itt sövényakcióban 25 db 6,950.-Ft, ami 15-17 m sövényhez elegendő. 15-25 cm-es csemeték, 8x8-as cserepekben.
1 db-onként is megvásárolható, de úgy picit drágább darabja.
Jól tűri a metszést, szoliternek is mutatós fa.
A 80-as évektől kísértem figyelemmel két ilyen ciprus fejlődését, Nagyon mostohán kezelték. A városgondozás nagyon rossz földbe ültette, csupa építési törmelékbe, öntözve piciként se túlzottan. Arra járva mindig sajnáltam. Aztán évekig nem láttam. Meglepve tapasztalom, hogy gyönyörűek lettek, annak ellenére, hogy ott aztán van részük a kipufogó gázból és az aszfalt okádta melegből. No, én ezért döntöttem az Arizóniai ciprus mellett.
A telephelyen képzelek belőle egy kis sövényt a kíváncsi tekintetek ellen és néhány szolitert. Igaz, mire pazarul fog kinézni, én már alulról fogom szagolni az ibolyát (legalábbis merem remélni, ha értitek mire gondolok az öregkori kiszolgáltatottságban), de hadd maradjon valami az utókornak is, hogy az ősök nem csak a mában gondolkodtak, hanem a jövőben is, abban, amiben nekik már semmi hasznuk nem lesz. (Ezért vár még itt a kertben elvermelve két dióoltvány bekonténerezve: egy milotai és egy hikori dió).
Szélfogónak is kiváló, mert sövényként jól tud zárni.
Állattenyésztő telepeken, méhesekben jó szolgálatot tehetnek. A méhesekben még a virágporának is van jelentősége a fiasítás etetésében.
Eddig mindig úgy jártam, hogy ősszel nem akartam, tavasszal meg mire kinéztem a papírjaimból, elfogyott. Meg igazából én sokáig nagyon szerencsétlenkedtem az internetes megrendelésekkel, mára kevésbé.
"A szomszéd utcába van egy fenyő"
Kutyus ez nem fenyő, a szó szoros értelmében (bár vannak olyanok akiknek minden tűlevelű = karácsonyfa) és most nem rád értettem.
Ez cédrus, valószínű atlasz cédrus, esetleg libanoni
Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 35474 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2017.09.29, 05:46 Hozzászólás témája:
Nálunk sajnos a szép, magasra nőtt tuják fognak tönkremenni
Még élt Kardos Rezső, amikor először láttam pár fán az elszáradt levelket......ő ajánlott egy szert, amivel le is permeteztük.
Valószínű már jobban elterjedt, mert most sokkal többön van ilyen kártétel
Nagyon szomorú leszek, ha meghalnak: van bennük fészek is, és olyan szép volt a kaputól végig a kerítés mentén a sor _________________ "Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Bizonyára sok buxuskedvelőnek a bokrait leamortizálta az új kártevő.
Én sokáig örültem, hogy érintetlenek. Aztán az egyik slagos öntözést közelebbről végeztem, láttam is a dzsungelben. És meglepetés: meglepte ez az új szörny és lerágta, az összeset.
Tegnapelőtt láttam, hogy az egyikről tudok menteni. Egy régi lefűrészelt buxus törzséről volt nagy hajtástömeg, egy része leért a földre. A nyáron felcsirkéztem és gyökeresedni kezdtek és levelet is kezdenek hajtani.
Ez az igazi gazos vigaszág!
Viszont ezek után már tényleg meg kell permetezni! Pedig úgy utálok permetezni, de itt nincs más megoldás.
Csatlakozott: Dec 22, 2009 Hozzászólások: 3918 Tartózkodási hely: Ózd
Elküldve: 2016.07.30, 14:16 Hozzászólás témája:
Van egy kisméretű tujám és bukszusom, ami gömb alakú. Érdeklődni szeretnék, hogy melyik a legjobb időpont a nyírására. Tavasszal kellett volna? _________________ Rózsa
1. Szerintem a tiszafa alól nem gyökérsarjakat, hanem magoncokat szedtetek ki.
A tiszafa kedveli a vizet, párát, így a kis növények különösen érzékenyek a szárazságra.
A magoncok komoly karógyökeret eresztenek, vagyis ha helyben maradnak, az a karógyökér sokat segít nekik a túlélésben, fejlődésben. Tulajdonképpen ha magunknak akarunk szaporítani és ismerjük a helyét, legjobb lenne helybe vetni és flakkonnal vagy kannával csepegtetni. Ha ezt a vetés évében megcsináljuk, tuti, hogy kikel és jól fejlődik. Másodévesen már nagyon mutatósan tud fejlőni, hiszen a karógyökér jól megy lefelé. Igaz, erre rá kell segíteni a csepegtető öntözés esetén is, mert nem a célunk, hogy sekélyen gyökerezzen és várja az öntözővizet, hanem minél gyorsabban menjen lefelé a gyökér. Tehát a kanna vagy flakon fenekére , az alja fölött menjen oldalra a lyuk, sohasem felül.
Mivel a gyökér a víz után szalad, így érhetjük el, hogy lefelé menjen. Ha a felső zóna vizes, nincs oka lefelé haladni, lustálkodhat fent.
Ha a magoncot felszedjük vagy eleve cserépbe vetjük, mert majd elültetjük, akkor néhány leveles állapotban át kell ültetni cserépbe, flakonba, konténerbe, jó minőségű, laza, tőzeges földbe, de folyamatosan nedvesen kell tartani a földjét.
Ki kell emelnem, hogy a magoncok, ha 2-3 évesen ültetjük át, a karógyökerük megsérül, hajszálgyökerük alig van a felső részen, az aljáról meg leszakad, nehezen maradnak meg. Nincs, ami felvegye a vizet és a tápanyagot. Ha flakon alatt tudjuk hűvös nedvesben tartani, lehet, hogy tud új gyökeret fejleszteni, de ez már lutri.
Ez mindennél így van. Ezért is kell a néhány leveles magoncok gyökerét visszavágni és konténerezni.
Tekintettel arra, hogy az edénye elég kicsi, ezért sűrű gyökérzetet akarunk. Erre úgy lehet késztetni a magoncot, hogy a cserepezés előtt a gyökér alsó harmadát levágjuk. Így nagyon sok, sűrű oldalgyökeret fog nevelni.
Én azt szeretem, ha az edény néhány számmal nagyobb, mint a feltétlen szükséges. Az több tápanyagot, vizet tud tárolni és a kánikulában sem melegszik úgy fel, mint a pici cserép.
Nyáron könnyen megsül vagy megfő a gyökér, azért muszáj ezeknek a kis védtelen magoncoknak az edényét/talaját takarni, hogy védjük a melegtől.A földbe süllyesztése is jó megoldás.
Aki teheti, öreg fenyőfélék árnyékában helyezze el a magoncokat, bőven kapnak elegendő fényt.
Egyáltalán mindenféle magoncot, dugványt így kellene elhelyezni, mert olyan jó mikroklímát adnak az öreg fenyők. Ezt mondják a régi kertészek.
De a diófa árnyéka se rossz, ezt én tapasztalom, csak utálom leszedni a virágzásból, terméskötés után keletkező szemetet, ősszel a leveleket.
Dugványról is szaporítható. De akár bujtással is szaporítható, ha van lelógó ága, vagy az alá kell tenni egy nagy cserepet, megtölteni földdel, abba süllyeszteni a kisebb cserepeket és abba húzni és rögzíteni a dugványnak való ágacskákat. Ha ezt tavasszal megtesszük, jövő tavasszal levághatók az anyanövényről. Nyár közepén még tovább serkenthető a gyökeresedés, ha a kis hajtás felső felületén a talajban kis metszést végzünk. Ez azért kel, hogy átvágjuk a szállítónyalábok felső részét, így erőteljesebben fog lefelé nyomni gyökereket. Akár hormon is használható vagy fűz, stb...
Ki kell emelnem, hogy a magoncok, ha a karógyökerük megsérül, nehezen maradnak meg.Ez mindennél így van. Ezért is kell a néhány leveles magoncok gyökerét visszavágni és konténerezni.
2. Tiszafa komposztálása
Minden komposzt aranyat ér. Az nem baj, hogy savanyú kémhatású, az sem igazán baj, ha van egy kis gyanta. A haszna sokkal több. Mivel úgyis keverve lesz más talajjal, nem gond a kémhatás.
Mivel jó néhányan vagyunk elvetemült gazosok, akár rábeszélhetjük a családot oltott mész megvásárlására. Abból lehet egy kicsit lopni és semlegesíteni. Én a földmérésekhez, kerítésépítések kijelöléséhez a karókat, jelölő pálcikák tetejét szoktam mészbe mártani. Megveszem az 50 kilót, sok megmarad. A fickók képtelenek hazahozni a pincébe, hogy ne fagyjon meg vagy ne száradjon ki. Így rendre van bedöglött meszem. A komposztdombomra szoktam dobni, lassan ott lebomlik, bekeverem a komposztba.
Egyet tisztázzunk: minden komposzt savanyú kémhatású, mert a szerves anyagok savasan bomlanak le. Lehet, az egész világon se több 10 fajnál azon növények száma, amik lúgosan bomlanak, mert annyira sok alkáliát tartalmaznak. De az nem nálunk vagy kultúránkban van.
A dió, gesztenye, a levélen lévő viasz miatt, a fenyőfélék a gyanta miatt savasabbak a talajban, mert a viasz és a gyanta levegőtlenné teszi a talajt, elzárja a pórusokat, ezáltal anaerob bomlás megy végbe.
De idővel ezek is lebomlanak, tehát kár lenne kidobni. A savanyú kémhatást igényló növényeknek meg jól jön.
Öreg fenyőfélék alatt van jó savanyú talaj, azt érdemes felhasználni több savanyú talajt igénylő növényhez.
Viszont bármilyen apríték kitűnő mulcsanyag. Én mulcsoznék vele.
3. Bojtárgazdi jól leírta a fenyőfafa csonkolása utáni korrekcióját a növénynek.
Ezt a jelenséget hívjuk csúcsdominanciának.
Nekem a kerítés mellett volt egy tiszafa (midegy, hogy fenyófa vagy tiszafa ebből a szempontból) sor, ami túlnőtt, sosem vittük ki elültetni, mert sokáig nem adták ki a földet, utána meg vitatkoztunk, hogy hová ültessük. A mi családunk bolond, mindig csak azt hallom, hová, miért ne.
Lényeg, már az égig értek, jó sűrün, A fiam végigfűrészelte tőben. Én tavaly a gerinctörésem miatt oda be sem mentem, majd tél elején láttam, hogy szépen kihajtottak, alakulnak a vezérágak. De oda nem akarok sövényt. Mellé fogok deszkát vagy valami kis kerítést tenni, megtöltöm tőzeges földdel, eligazítom benne az alsó ágacskákat és sok dugványt fogok nyerni. Ez 2016-os munka. 2017-ben fogom konténerezni. De van itt hibiszkusz és talán keleti tuja is. Máshol buxus is.
Ha már így adódott, egyszerűbb, mint a magoncokkal dolgozni.
A dugványiskolába behúzom a csepegtető öntözést és mehet.
Még van mellette piros tűztövis is. Azt hittem, kivágta a szomszéd, amikor tőlünk reparálta a kerítését. Nem, csak lenyomta a földre. Ez most direkt jól jön, azt is tudom így szaporítani. Kint pedig kell a kerítés mellé, mert vannak kritikus részek, ahol a vadháló semmit nem ér. Oda tövises kell! Ha az ágakat majd sikerül minél vízszintesebbre lefektetnem és rögzíteni, talán 100-200 db dugványt is készíthetek róla nagyon kis munkával. Annyi, hogy néhány évig nem lesz virág és termés, de ezt a nagy lehetőséget már nem hagyom ki.
Nyíregyházán a Zetor-Vas Kft. telephelyén láttam pazar tűztövis sövényt. No, azon nem megy át senki és semmi sem. Már azon gondolkodtam, bekérezkedek osa dugványt szedni, aztán elém tárult ez a megoldás.
Csatlakozott: Jan 17, 2013 Hozzászólások: 507 Tartózkodási hely: Budapest XXII.
Elküldve: 2015.02.21, 19:15 Hozzászólás témája:
Nagyon áll ez a topik, de hátha válaszol valaki.
Szeretném kérdezni, tudja-e valaki, hogy a tiszafa levágott ágai és levelei apritva komposztálható-e? A komposzt savanyú pH-ju lesz-e? Érdemes ezzel vacakolnom egyáltalán?
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
22 évesek voltak 
