Versek, költemények (4)

[kutyus]

Éva!

ez remekül összeszedett vers, nagyon tetszik
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente

[pelcsakeva]

Egy ismeretlen fiatal szerző műve:

Jókai

A "Jövő század regényét" megértük,
Jöttek utána bús ""Hétköznapok",
Reménnyel élünk mi "Gazdag szegények",
Rablott kincsen a "Szegény gazdagok".

"Aki a szívét a homlokán hordja".
"Rab Ráby" módra tengődik csupán.
"Arany embernek" keserves a sorsa
"A politikai divatok" után.

"Enyém, tied, övé" lett az ország,
"Magyar előidőkből" nincsen napunk,
A "Csataképek" még előttünk állnak,
S a "Szélcsend alatt" kipihenjük magunk.

Lesz-e idő, hogy kötünk "Még egy csokrot",
Sok "Névtelen vár" gazdát cserél?
Az "Öreg meber nem vén ember"! - bízzunk -
"Hunok utóda" szenved, tűr, remél.

Hová lettek a "Fekete gyámántok?"
S a "Kárpátok" büszke hegysora?
Látod-e onnan Jókai az égből,
Hogy "Erdélynek" nincs Aranykora"?

A "Kőszivű ember" megtért "fiaihoz",
És "Magyar nábob" is kevés maradt.
De "Egy az Isten", s mi tudjuk, hogy él még
A "Szabadság a" magyar "hó alatt".

Mester, ha Te most itt lennél közöttünk,
Enyhitenéd-e szívünk bánatát?
Elmondanád-e, hogy "Mire megvénülünk"
Összeszedjük a szétszórt garmadát?

A Te nagy szívednek ezüst hegedűjén
Egy szebb jövőért zengene a húr,
Végét jósolni a "Szomorú napoknak",
Hogy nem lesz közöttünk több "Új földesúr".

Neved nagyságát gyermekükbe oltják
A magyar anyák édes csókjai...
Öröm, dicsőség magyarnak születni,
Mert Te is magyar vagy, Jókai!
_________________
Éva

"Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék ma egy almafát..."(Luther)

[Bojtárgazdi]

József Attila ma lenne 106 éves......(azaz ma van a Költészet Napja....)

Egy kevésbé ismert versét másolom ide.

AZ A SZÉP, RÉGI ASSZONY


Azt a szép, régi asszonyt szeretném látni ismét,
akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség,
aki a mezők mellett, ha sétálgattunk hárman,
vidáman s komolyan lépett a könnyü sárban,
aki ha rám tekintett, nem tudtam nem remegni,
azt a szép, régi asszonyt szeretném nem szeretni.
Csak látni szeretném őt, nincs vele semmi tervem,
napozva, álmodozva amint ott ül a kertben
s mint ő maga, becsukva egy könyv van a kezében
s körül nagy, tömött lombok zúgnak az őszi szélben.
Elnézném, amint egyszer csak tétovázva, lassan,
mint aki gondol egyet a susogó lugasban,
föláll és szertepillant és hirtelen megindul
és nekivág az útnak, mely a kert bokrain túl
ott lappang, elvezetni a távolokon által,
két oldalán a búcsút integető fákkal.
Csak úgy szeretném látni, mint holt anyját a gyermek,
azt a szép, régi asszonyt, amint a fényben elmegy.
_________________
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
S továbbadjam egyszer az életemet.

[pelcsakeva]

Áprily Lajos: Három madár

Istenem, milyen gyönyörű trió:
a fülemile mámoros, - figyelve,
alttal kísér egy halkuló rigó -
és bele-belebúg a gerle.
_________________
Éva

"Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék ma egy almafát..."(Luther)

[ászokfa]

[Bojtárgazdi]

Ez szépséges volt, Ászoklaci!!!

És azt hiszem, Lenau-t is most olvastam először, de biztosan nem utoljára. Köszönöm, hogy megmutattad!

Azért azt sem adnám semmi pénzért, hogy Thomas Mann-t olvashatom. A Buddenbrook házba úgy belefeledkeztem, hogy még mosogatás közben is folytatni kellett az olvasást, a Varázshegy meg teljesen elvarázsolt. Pedig abban van egy-két olyan mondat, ami fél oldalnyinál is hosszabb, mégsem túl cirkalmas.

És Remarque.... volt tanárbácsim elküldte nekem a Diadalívet eredetiben. No abban sok olyan mondat van, hogy fordító legyen a talpán, aki bele mer vágni!!! Hiszen csupán azt, hogy: Sie ging, sie ging, sie ging....képtelenség visszaadni magyarul úgy, hogy az eredeti lélekharang-hatása is megmaradjon. (Igaz, hirtelen visszanézve, mit írtam: nem is tudom, lélekharang, maga a szó, hogy is van németül.... )

Nyelveken nem lehet összeveszni, vitatkozni sem. Ami szép, az szép, a barátság meg barátság. Goethe nem tartozik a kedvenceim közé, de messze nem ismerem még az életműyét. Meghagyom vénebb napjaimra....
_________________
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
S továbbadjam egyszer az életemet.

[ászokfa]

A lenti címre kattintva olvasható.Nekem élmény volt.
Ajánlom mindenkinek aki vállalkozik 10 sornál többre, akár rímek nélkül is:
BOGÁDI KIS GYÖRGY: A kell-től a muszáj-ig

[kutyus]

Azt hiszem, az igazság Bojti és Ászok véleménye között van (mint minden igazság)

Minden nyelvben van "fülbemászó" dallamú vers és van csikorgós is........anno tanulmányaim során találkoztam ilyennel is

Egy versfordítás minőségét a fordító nyelvtudása és költői vénája adja......lásd a Shakespeare fordításokat pl

Szolgai fordítás sosem jó, mert az ugyan a tartalmat hűen adja vissza, de a hangulatot, és ezzel a vers másik lényeges elemét nem képes
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente

[ászokfa]

Gyönyörű a vers Zsuzsok!

Nikolaus Lenau
Délre(részlet)


Arra délre száll a zápor,
dél felé repül a szél,
hol villám cikázik távol,
arra délre vágyom én.

Ott, távol magyar hazámban
áll egy nyájas kis falu,
oldalában erdőárny van,
benn a szellő áldva fú.

Falu végén némaság. Ott
egy kis házikó pihen -
bármi szűk, egész világot
lelne benne fel szívem.
/Babits M. fordítás/

Magyar vagyok, körül néztem itt:
http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/index.php?page=lenau-gedichte
Egyik versnél se fájt a fülem.
Nekem ahogy kell; lüktet és nem csikorog.
-Hozzám szól...

[zsuzsok]

Wass Albert:
MÁRCIUSI BALLADA


Fenyők fekete lombján
már gyantaillat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat...... .....
rég nem dalolt már senki,
Dalát a fenyveserdő
kacagva visszacsengi.

A nyirkos erdő mélyén
ébredni kezd az élet.
Az éledő rügyek közt
széncinke-had mesélget.
rigók halk füttye szólít
a csöndes esti lestre,
S halk nyár-illúzióval
köszönt a szürke este:

...Lágy csendű lombok alján
pásztortűz fénye éget......
A tölgy erdők susognak
csodálatos meséket.......
Leszáll a tarka álom....
s míg míg csöndesen elalszol:
fejed felett a fákon
csengő poszáta- dal szól...

Fenyők fekete lombján
már gyanta-illat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat......
Rég nem dalolt már senki...
dalát a fenyves-erdő
kacagva visszacsengi.
_________________
zsuzsok

[ászokfa]

Mondjuk visszafelé is igaz lehet az ilyen tükörfordító lehetetlenség....

[Bojtárgazdi]

Arany-fordítást nem találtam, csak Petőfit, nyilván nem véletlenül.

Egy versszak a Füstbe ment terv-ből, aminek a német címe Vereiteltel Vorsatz. Visszafordítva meghiúsult célkitűzés, mert a nyelv ezt engedi.

Welch innig zartes Kosewort
ruf ich dir zu vergnügt,
streckst du die Hände nach mir aus,
die mich dereinst gewiegt.

A magyar fül csikorog a rímen (...ügt-...iegt), de ilyesmihez Goethe is sokszor folyamodni kényszerült. Nem tehetett mást. Maga a fordítás egyébként jó.

[/u]
_________________
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
S továbbadjam egyszer az életemet.

[Bojtárgazdi]

Szerintem, persze. Nem a tartalom és a képek, hanem a nyelv miatti rím, meg a belső lüktetés. Azt nem tudják szegények kihozni.
És nagyon kötött a nyelvtan. Ők nem tudják azt mondani: Mintha pásztortűz ég......
_________________
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
S továbbadjam egyszer az életemet.

[ászokfa]

[Bojtárgazdi]

Szép!!!!

(Azért a németek nem tudnak igazán verset írni, de erről a nyelv tehet.)
_________________
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
S továbbadjam egyszer az életemet.