Svéd ismeretterjesztő kisfilm Budapestről és fürdőiről - 1936-ból!
http://svtplay.se/v/1371245/bada_i_buda _________________ Aki minden nap nevet, nem azért teszi, mert mindig jól mennek a dolgai, hanem azért, mert megtanulta, hogy mosolyognia kell a jón és a rosszon egyaránt.
pili van még egy kastély Újszászon, most az Időskoruak Szociális Otthona ott doltoztam én is. A Zagyva partján gyönyörü környezetben. Itt található a parkerdő is. Mi 25 évig Szolnokon laktunk a gyerekek ott jártak iskolába, de kirándulni mindig az újszászi parkerdőbe jártak.
Rövid leirás a másik kastélyról, képet sajna nem találtam.
Az Időskorúak Szociális Otthonának történeti áttekintése
Az Orczy család egyike Magyarország legrégebbi nemesi családjának, melynek eredete az Árpádok idejéig vezethető vissza.
Orczy István 20 évig volt jász-kun kapitány. 1721-ben az erdélyi lázadás leverésének jutalmául a nádortól Újszász-pusztát domícióba kapta.
A család eddig kisnemesi származású volt, de Orczy István felesége és gyermekei bárói rangot kaptak 1736-ban. Bár a család tulajdonában volt Újszász-puszta, mégis csupán 100 év múlva költözött ide Orczy György, aki felépítette a klasszicista stílusú kastélyt 1830 körül.
Az egy emeletes kastélyt elölről isés hátulról is 6 db, hosszában vájatolt, dór oszloppal alátámasztott terasz díszíti. Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt (az egykori kastély angol-kertjét - 1991-ben parkerdő) 1890-ben csatolták Újszászhoz. 1936-ban a kastélyt az Orczy család élvezeti jogon lakta.
A II. világháború alatt német katonai kórházként működött a kastély. 1944. őszén a kastélyt bombatámadás érte, azonban az épületben mégsem esett kár.
A front elvonulása után tehát épségben megmaradt a kastély, amely áldozatul esett a környék lakosai fosztogatásának. Az épület az államosítás után teljesen használhatatlanná vált. Ekkor már az Egészségügyi Minisztérium tulajdonát képezte. Az újjáépítést még 1956-ban megkezdték, azonban az október végi forradalmi események félbeszakították. Az újjáépítés folytatására csak 1959-ben került sor.
Intézményünk 1960. június 22-én nyitotta meg kapuit, mint szociális otthon. Ezen a napon fogadta intézményünk az első lakókat.
Az intézet beindítása nehéz körülmények között történt. Elektromos áramszolgáltatást csak novembertől kaptunk. A munkamódszerek kialakulatlanok, a dolgozók többsége szakképzetlen volt. Kis létszámú munkacsoport látta el a feladatot. Tapasztalat hiányában kezdetleges módszerekkel és eszközökkel dolgoztak. Lovas kocsival történt az élelmiszerek beszerzése. A betegszállítást is ezzel oldották meg.
1960-ban, a működés kezdetekor a dolgozói létszám 20 fő volt.
A fejlődésre való törekvést igazolja, hogy 1964-ben már újabb 100 férőhely átadására nyílt lehetőség.
1980-ban újabb 37 férőhelyes gondozási egységet alakítottunk ki. Még ebben az évben átadták az akkori elvárásoknak megfelelő 400 adagos konyhaüzemet.
Az intézetben a legnagyobb ágylétszám 267 férőhely volt.
Az idő múlásával a szakmai elvárások mércéje egyre magasabbra került. Az intézet folyamatosan képeztette dolgozóit. A társadalmi átalakulás következtében a gondozottak összetétele is megváltozott. Már nemcsak a betegeket, fogyatékosokat kell ápolnunk, hanem a szociálisan rászorultakat, káros szenvedélyekkel küzdőket is.
Jelenleg intézményünk befogadóképessége: 220 fő _________________
"A mosoly vidáman világitó kis ablak a közöny sötét éjszakájában"
Tanítok... Aznap van először 8 órám a főiskolán... _________________ Aki minden nap nevet, nem azért teszi, mert mindig jól mennek a dolgai, hanem azért, mert megtanulta, hogy mosolyognia kell a jón és a rosszon egyaránt.
Bemutatom teljesen szűk lakókörnyezetem, bár nem érdekes, de én itt lakom...
Újhegyi lakótelep
Kőbánya Újhegy nevű városrésze úgy 30 éve létezik a jelen formájában. Nincs múltja a városrésznek, legalábbis az interneten nem lehet fellelni azt. Annyi derült csak ki, hogy 1970 előtt szőlő és bánya volt a helyén, majd a 70-es években felhúzták ide a lakótelepet 30 000 ember részére. 1989 után a lakosságnak majdnem a fele elmenekült, és csak 16 000-ren maradtak a panelekben. Azóta sok minden épült ide, és elkészült két lakópark is. Megközelítőleg most vagy 20 000 ember élhet itt. A városrésznek nincs közössége, ez egy tipikus alvóváros, amin mindenféleképpen változtatni kell.
Szerb György költő az újhegyi Mélytóról (akkoriban Gutman tó) írt verset:
Patria mea parva
Ó gyöngykorom te kõbányai hajnal
ó kráterek gyanakvó visszahanggal
ó mély tavak gyerekkor genfi-tói
de szép volt rajtuk talpfákon hajózni
sok méla gyár merengõ néma kémény
figyelt reánk a reggel téglafényén
mikor kutyánkkal sások zöld bozontját
úttá ügettük s gallyak harci csonkját
a napfény oldalához ütögettük
a bogarat koszos kezünkbe szedtük
hogy szabadságra szöktessük vidáman
porok vonultak kócos karavánban
az út felõl hol kordék lõdörögtek
végtelen ívén egykedvû köröknek
a víz akár a kácsa könnyû pelyhe
szemünkbe röppent csillogott a kelyhe
leráncigáltuk csípõnkrõl a rongyot
belémerültünk kurjongó bolondok
sütöttek ránk smaragd salátakertek
a lágy homokban lim-lomok hevertek
lábnyomaink mint holdhegyek ragyogtak
tépésein a megsebzett homoknak
mint bátor hód kutyánk a mélybe húzott
nyomán a farka csengõ csíkot úszott
öreg szirénák munkát nyögtek akkor
s mi káromkodtunk tettetett haragból
hiszen fintorgó csepp suhancok voltunk
az égvilágon nem volt semmi dolgunk
anyánk a drága várt vajas kenyérrel
s mi telistele aggatott tenyérrel
mentünk elé megmosdott szép fiókák
bogáncsot vittünk s néha néha rózsát
Pestszentlőrinc, Kispest és Kőbánya határán két bányató létezett a még akkor be nem épített területeken, a Lőrinchez közelebb álló Nagy Gutman s a Kőbányához közelebb levő Kis Gutman. Ezek voltak Szerb genfi-tói." A Nagy Gutman forrás táplálta vize tiszta, partja homokos volt, de a Kis Gutmant sás és nád vette körül, vize már akkor inkább ipari mint természetes kék volt és a körülötte elhelyezkedő bulgárkertek odaszivárgó műtrágyái belencsézték a partmenti vízfelületeket, emellett „a lágy homokban limlomok hevertek" azaz eldobált szemét is volt a tó körül, de még lehetett benne úszni. A verset, Szerb egyetlen gyerekkorát felevelenítő versét, egészében idéztem itt, mert jól érzékelteti a költő gyerekkorát és a világot amiben élt, ugyanakkor megjeleníti jövőjét, predesztrináltsága helyét, azaz az ipari nagyvárosban élők „téglafényű," nem templomtornyok de gyárkémények alatt kordákként körbe-körbeforgó életét.
Kata, ez nagyon szép - én nem is tudtam, hogy nálatok kastély van. Pedig hát Szolnoktól nincs messze, mi pedig onnan valók vagyunk...
Csömöri hájastésztaverseny! Gyertek, gyertek!
_________________ Aki minden nap nevet, nem azért teszi, mert mindig jól mennek a dolgai, hanem azért, mert megtanulta, hogy mosolyognia kell a jón és a rosszon egyaránt.
Kicsit bemutatnám lakóhelyemet, itt található az Orczy kastély, melynek gyönyörü parkja van tele különleges fákkal és bokrokkal.
Újszászon 1721 óta birtokos, 1731-ben birodalmi bárói, 1736-ban magyar bárói címet szerző orczi báró Orczy família ezen kastélyát Orczy (I.) Andor építtette az 1880-as évek végén historizáló stílusban. Az új rezidencia Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legnagyobb kastélya lett, a kétemeletes épület helyét a Szarvas-ér és a Szarvashalom körüli ligeterdős területen jelölték ki, így a kialakítandó parkba belefoglalhatták az ott található ősfákat is. A park tervszerű kiépítése a XX. század elején történt.
Orczy (I.) Andor az új rezidencia elkészülte után a régi kastélyt cserneki és tarkeöi gróf Dessewffy Emilnek adta el. A báró 1897-ben bekövetkezett halála után törvényesített fia, báró Orczy (II.) Andor örökölte az újszászi birtokot és a kastélyt. (I.) Andor báró 1883-ban kérte I. Ferenc József királytól természetes fia, a 13 éves Tétard Andor törvényesítését, amelyet az uralkodó engedélyezett is, így a fiú megkapta az orczi Orczy nevet és a bárói címeket. Később, 1896. április 7-én Orczy (I.) Andor és a fiú anyja, Tétard Angelika házasságot is kötött, amely után nem sokkal, április 27-én a feleség meghalt.
Orczy (II.) Andor a magyar főrendiház örökös tagja volt, és a máltai lovagrend is felvette tagjai közé. A báró 1931-ben hunyt el, vagyonát fia, Orczy (IV.) Lőrinc és lánya, Orczy Zsuzsanna örökölték. 1935-ben az újszászi újabb kastélyban lakó Zsuzsanna bárónőnek 908, a szeghalomi kastélyban lakó (IV.) Lőrinc bárónak 2498 katasztrális holdnyi birtoka volt a település határában. Orczy (IV.) Lőrinc horgosi Kárász Máriával kötött házassága révén szerezte meg a szeghalomi birtokot. Orczy Zsuzsanna 1935-ben eladta a kastélyt az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek, amely zárdát, valamint az idős apácák számára otthont és egészségházat alakított ki az épületben.
Az Isteni Megváltó Leányai (másnéven megváltós nővérek) rendjét 1849-ben alapította Elisabeth Eppinger nővér az elzászi Niederbronn városában. A betegápolást, szegénygondozást és lánynevelést végző rend tagjai Simor János győri püspök hívására 1863-ben kerültek Magyarországra. Anyaházuk Sopronban volt, 1950-ig 78 helységben működtek, a rend tagjainak száma 1950-ben elérte az 1200-at. Amikor 1950-ben feloszlatták a szerzetes- és az apácarendeket, a nyár folyamán a budapesti és a veszprémi Ranolder-intézetből száz vincés és orsolyita nővért, valamint száz másik apácát internáltak Újszászra. (1954-ben az államosított zárdából kimentett romos oltár márványlapjaiból készítették el a helyi római katolikus templom új oltárát.)
Az államosítás után előbb rendőrképző iskolát helyeztek el a kastélyban, majd tüdőszanatóriumot és kórházat alakítottak ki benne. 1994-ben az intézmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye nevet vette fel.
Az eredetileg 100 katasztrális holdas park területe napjainkra 23,4 hektárra csökkent, az egykori tölgy-, bükk-, amerikai dió-, platán-, fűz-, fenyő- és vasfaállományból mára már csak néhány példány maradt meg, a II. világháború előtt 160-féle fakülönlegesség volt itt. A kastély előtt tiszafák sorakoznak. A terület ősi fái a sziki tölgyek, a kocsányos tölgyek, a csertölgyek és a mezei juharok voltak. A természetvédelmi területté nyilvánított - részben újratelepített - parkban az előző rendszerben több új kiszolgáló épületet emeltek. A kastélypark egykori úszómedencéjének maradványa még látható, a tó is megmaradt.
DR. VIRÁG ZSOLT _________________
"A mosoly vidáman világitó kis ablak a közöny sötét éjszakájában"
Alsópáhok meg Hévíz környéke sem a csúnyaságától lett híres
Igen, csak ez az idegenforgalom....
Bár nem mondhatok rosszat mert élvezzük az előnyét.
A hévízi tókifolyó viszont tényleg szuper!! _________________ ______________
Zitka
Záros határidőn belül az is lesz az első lakóhelyem _________________
"A föld itt olyan kedves, hogy csak megcsiklandozod egy kapával, és nevetése termést érlel." (Douglas Jenbold)
Csatlakozott: Aug 22, 2007 Hozzászólások: 2144 Tartózkodási hely: Nagykanizsa-Miklósfa
Elküldve: 2009.01.12, 17:24 Hozzászólás témája:
Frankee írta:
Ajánlom, hogy záros határidőn belül ez legyen az első
Frankee!
Szívemből szóltál! _________________ Zsopi, a Hölgynövény
"És olyanok is vagytok, akár az évszakok,
És bár a télben megtagadjátok a tavaszt,
A bennetek szunnyadó tavasz mosolyog szendergésében, és nem szenved sérelmet." (Kahlil Gibran)
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
Gábor
Te elmész rá? 
Pedig hát Szolnoktól nincs messze, mi pedig onnan valók vagyunk... 
