13 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 1 / 18281
Összes látogató: 7
Utolsó tag: janos001
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:
TALAJTAN-Gyuriczáné dr. Sári Diana rovata

- Kertészeti témák:
Vizikertészet...vizinövények...halastavak(9)
Leanderek(18)
CSERE-BERE növények, magok....(50)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (51)
Kertünk meglepetései
Mangó, kiwi és egyéb egzotikus gyümölcsök (4)
Milyen növény ez?? (37)
Íriszek (7)
Évelő virágok (20)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Szőlészet-Borászat
Egzotikus és különleges növények (15)
Konyhakerti növények (13)
Gyümölcsök (5)

- Tábortűz témák:
A Természet csodái zenei aláfestéssel.
Írj bármilyen témáról(13)
Gazlap szakácskönyv (62)
Viccek, vicces történetek, képek (13)
IDŐJÁRÁS (54)
Miért mérgelődök?....mi bosszant? (23)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben (8)
A Tudat keresése
Kávéház (39)
Nagyik és ŐK..........(3)
Abádszalóki találkozó.
Kutyák, cicák, egyéb házi kedvenceink(49)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
6:43:am kutyus :
Jó reggelt! párás a levegő,
4:01:am Emmylie :
Jo reggelt szep napot szep hetet kivanok mindenkinek. :yes
1:39:pm Emmylie :
Szép délutánt. 3-kor indul a vonatom
5:48:am arozsa :
Jó reggelt kutyus... későbben ébredőknek is!
5:43:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek....dörög az ég, csöpög az eső
5:52:am kutyus :
Ma regel is meleg van, szél, felhő sehol....csak madrcsicsergés
11:12:am bau :
Esiiiiik :vigyor
9:18:am kutyus :
Jó reggelt! már megjártam a piacot, volta nekem való kenyérlisztért...közb en elkapott a zuhé, még szerencse, hogy autóval mentem
6:15:am Emmylie :
Jo reggelt szép napot.
7:11:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
7:55:am kutyus :
Jó reggelt mindekinek! vigyázzatok, ma iszonyat idő lesz!!!
5:36:pm Emmylie :
Szép délutánt.
6:34:am kutyus :
Jó reggelt....megint hőség lesz ma
6:16:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
2:50:pm Emmylie :
Szép délutánt.
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Gazlap.hu :: Téma megtekintése - NÖVÉNYVÉDELEM - Kardos Rezső szaktanácsadó rovata
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   CsoportokCsoportok   ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

NÖVÉNYVÉDELEM - Kardos Rezső szaktanácsadó rovata
Ugrás az oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 24, 25, 26 ... 37, 38, 39  Következő
 
Új téma nyitása   Zárt téma: ide nem írhatsz választ, és nem szerkesztheted a hozzászólásaidat.    Tartalomjegyzék -> Archívum
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2007.01.12, 17:47    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves OLVASÓM!

Tovább folytatom a növényvédő szerre vonatkozó ismeret átadását.

NÖVÉNYVÉDELEM IX rész

II fejezet

NEMATOCIDEK == FONÁLFÉREGÖLŐ SZEREK

E csoporthoz, csak azokat a készítményeket sorolják, amelyek csak fonálféreg ellen hatásos, Pl.: NEMATHORIN 10 G (II). E csoporthoz tartozók csak a talajba bedolgozás követően fejti ki a hatásukat. Megemlítem, de itt nem térik ki, csak a Talajfertőtlenítő szer csoportnál, hogy találhatók, olyan általános talajfertőtlenítő szerek is, amelyek fonálférgeken túl más károsító szervezeteket és/vagy gyomnövényeket is megölik.

INSZEKTICIDEK == ROVARÖLŐ SZEREK

Ez a főosztály is, sok fajta hatóanyagú készítmény tartalmaz. Az ide tartózó hatóanyagokból, sokat a klasszikus kémiai kutatás útján fedeztek fel. De tudunk, olyan rovarölő szer hatóanyagokról, amelyek növényekben, vagy állatban találhatók meg, és ezeket jelenleg, a tovább fejlesztett változatát, ipari méretekben állítják el.

A növényből származó rovarölő szerek közül, nagy karriert futott be a piretroid csoport. Kevesen tudják, hogy a Chrysantemumum cinerariaefolium virágjának őrleménye volt a piretrumpor, amelyet 1800 évek elejétől jól ismerték. Az említett növényben található méreg, a kiinduló pontja volt, a piretroidok tovább fejlesztésének. Ma már, számtalan tovább fejlesztett piretroid hatóanyagú készítmény áll rendelkezésünkre.

A másik növény, a trópusokon honos, Quassia amara, ennek a forgácsából, kifőzése útján nyerték ki a rovarölésre szánt szert. 1920 éveken Brazíliában, és Kenyában, nagyban termesztették. Jelenleg már nincs forgalomban, mert ettől hatékonyabb inszektícidek állítottak elő.

Ne feledkezzünk meg, hogy a hazai növényi alapanyagból is készült rovar elleni készítmény, ez nem más volt, mint a dohányból kinyert nikotin hatóanyag. Jelenleg, nincs engedélyezve, mert alkalmazás igen veszélyes méreg, sok halálos mérgezés történt emiatt. Megemlítem, hogy a nikotin hatóanyagot még, 1967-ben is levéltetvek ellen használták.

Egy olyan növényvédő szer hatóanyagról teszek említést, amelyet tengeri állatban találtak meg, és ezt követően fejlesztették tovább, ez a BANCOL 50 WP hatóanyaga, a benszultap. E hatóanyagot, 2007 06 30-ig lehet felhasználni.

A régi időkre visszatekintve, az arzént jól ismert erős méreg, középkorban, előszeretettel használták, nem növényi védelmi célokra. 1900 évektől, növényvédelemben is bevonták, nagyon erős méregként tartották nyilván. A használata során sok mérgezés történt, na meg, emberi élet kioltásra is előszeretettel használták, nem egy hazai példáról is tudunk. Az arzén hatóanyagot, ma már nem használható.

Még időzni szeretnék egy szercsoportnál -- klórozott szénhidrogéneknél --, és annak két tagjánál. Érdekesség képen megemlítem, hogy a HCH hatóanyagát, Farady angol fizikus 1824 - ben találta fel, és csak 1933 ban kezdtek vele újra foglalkozni. A második világháború alatt, az amerikai katonaságot, a kiütéses tífuszhordozó ruhatetű ellen, ezzel, valamint szintén szerves klóvegyületű, DDT -vel védték. A DDT is 1874 -ben született, és csak 60 után kezdek rá felfigyelni. A szerves klór hatóanyag, a növényvédelemben is tért hódított, egyes melegégövi országokban mai is használjak. A hazai növényvédelemben, majdnem 30 éven keresztül, igen széles körben permeteztek vele. A világon elsőször, Magyarországon, 1970 években e két szert, a növényvédelmi felhasználás sorából kivonták.

A második világháború után, nemcsak gépipar fejlődött, hanem a kémia ipar is. Számtalan inszekticid fejlesztettek ki, és került kisebb nagyobb időre a felhasználókhoz. Ezek közül, azok maradnak meg, amelyek a környezetünk élővilága számára, minél kisebb terhelést jelentet, és nem okozott emberi szervezetre káros hatást. Jelenleg is, az a szemlélet, és egyre erősödik, hogy a felhasználok kezébe, környezetet kímélő, növényvédelmi készítmény kerüljön.

Környezetkímélő inszektcidek szerek besorolásnál találkozunk, olyan preparátumokkal is, amelyek kárósító szervezetek, élő ellenségeként használják fel. Nem igazán klasszikus növényvédelmi anyag, de ennél a nagy rovarölő szer csoportnál kerül megemlítésre. Vannak olyan baktériumok, amelyek csak a lepkék hernyóit pusztítja.(pl. Bacillusz thuringiensis). Pár éve jelent meg, olyan rovarölő készítmény, amely csak a hernyóemésztő szervében fejti ki a hatását, azaz bélcsatorna nátrium forgalmánál okoz zavarokat. (Pl.: AVAUNT 150 WG, stb)

Végezetül megemlítem, igaz nem növényvédő szer, hanem egy fürkész darázs (ENCARSIA FORMOSA), amelyet, a mesterségesen tenyésztik, és elsősorban zárt üvegházakban engedik ki.

Inszekticidek jelentősebb csoportjai, és ide tartozó ismertebb tagjai.

Piretroidok: bővelkedik hatóanyagokban
Idetartozó készítmények: pl.: DECIS 2,5 EC (III) , FENDONA 10 EC (II), CHINMETRIN (III), CHINMIX 5 SC (III), KARATE ZEON 5 CS (III), VAPE GARDEN-FITO levéltetű elleni aeroszol, stb. (III)

Szerves foszforsavészterek: legtöbb hatóanyagot tartalmazó egység, és alacsony a LD 50 értékük, csak a II -es, és a III-as forgalmi kategóriához tartozókból, párat emelitek meg.
Ide sorolt készítmények: pl.: FYFANON (II) BI 58 EC (II), ZOLONE 350 EC (III), UNIFOSZ 50 EC (II), BASUDIN 600 EW (III). stb.

Karbamát származékok:, ezen belül szintén számtalan hatóanyag található meg, de ezek I -es forgalmi kategóriához tartoznak, vagy más főcsoporthoz, mint például az Atkaölőhöz vagy a Talajfertőtlenítőkhöz, ebből adódóan, itt, ezekről, nem írok.

A következő héten, az atkaölő, a rágcsáló irtó, és a csigaölő szerekről lesz szó.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)


Legutóbb kr4308 szerkesztette (2007.01.18, 19:40), összesen 1 alkalommal
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2007.01.10, 05:28    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves EVUZA!

A minden élőlénynek van sajátságos elterjedési körzete, amely számára kedvező élet feltételeket biztosít. A kalló cserebogárnak, az erdőskerti körzet igen meg felel, mert feltételezem, homokos a vidék, és fekete fenyő is bőven található, valamint, olyan a mikroklímája, amely e rovar élet körülményeinek, kiválóan megfelel. Ebből adódik, hogy a kalló cserebogár rendszeresen megjelenik, és okoz az ott élőknek sok kellemetlenséget, és gazdasági kárt.

A parlag terület, művelésbe vonásával, igaz, csökken a kalló cserebogár élet tere. De ez nem biztos, hogy befolyásolja a megjelenésének az erőségét. Ugyanis a lárvája, nem csak a művelésre kerülő területen található, ha nem az egész körzetben.

Nem akarlak el keseríteni, amennyiben fekete fenyő marad, akkor a rovar továbbiakban is jelen lesz

A kalló cserebogár lárvája, a pajor. (Minden fajta cserebogárnak, sőt bundásbogárnak is a lárvája pajor!)
A pajorból, ahhoz, hogy bogár ki fejlődjön 4 év szükséges. A pajor az élete folyamán, a talajban fel és lefelé mozog, de oldal irányában is. Amikor vegetáció van, akkor, általában, földfelszín közelében tartózkodnak, hiszen a növények gyökereivel táplálkoznak, ámbár a föld mélyebb rétegébe lehatoló fásnövény gyökereit is megrágja, illetve fogyasztja. A talajásás, nem vegetációs időben történik. Ilyenkor a talajfelszíni hőmérséklete, a kalló cserebogár pajor élet feltételeinek nem kedvez, ebből következik az, hogy mélyebbre húzódik. A talajban, 100 cm- re is lemegy. Tehát ezért nem lehet találni, vagy csak elvétve az említett kárósító pajorját. A pajor kártétel akkor válik veszélyessé, ha egy négyzetméteren, 30 cm mélységig átlagban, 5 db található.

Kis felületi területről a pajorokat, el lehet pusztítani, ha a talajfertőtlenítést célirányosan végzed, el, azaz akkor, amikor talajfelszín közelében találhatóak.

A imágót, azaz bogarat, csak akkor lehet eredményesen irtani, amikor megjelenik, és megtelepszik valamelyik tápnövényen.

Mi az oka, hogy a házatok, tetőszerkezetét kedvelik, erre nem tudok választ adni. Csak találgatni tudok, a vonatkozásban, --- pl.: a feketefenyőből van a tetőszerkezet tartó rendszere, és fa illatára megy, valamint tetőfedő része zöld, és e kettő kombinációja csalogatja oda?????????????????????????

Igaz, a rovarok esti órák repülnek, és ez nem kellemes dolog.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
evusa
Mamutfenyő
Mamutfenyő


Csatlakozott: Jun 03, 2005
Hozzászólások: 2052
Tartózkodási hely: Bp.-Erdőkertes

HozzászólásElküldve: 2007.01.09, 22:26    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Köszönöm a gyors választ!

Erről bizony!

Féltem, hogy ilyesmiket fogsz válaszolni.

Igen, van a környékünkön feketefenyő, sőt gyümölcsös is.( 3 féle barack, cseresznye, alma, szóló.

Erdőkertesről van szó.( A régiek már tudják, hogy minden évben mennyit szenvedek miattuk)

Most megkezdődött a közelünkben egy nagy parlag parcellázása, abban reménykedtem, hogy ettől messzebbre húzódnak.

A fenyők maradnak, ...akkor a bogarak is?

Ezeket a talajfertőtlenítóket használjuk, ásáskor pajort viszont ritkán látok.

Eddig a Decist és a Mospilant használtam- ezek ellen ,nem sok sikerrel.
Én a zsebkendőnyi kis területemen hiába teszek bármit, ugye?

Mi a fenét keresnek állandóan a tetőnknél, olyan mintha oda akarnának beköltözni. 10-20 ekkora bogár nagyon soknak tűnik ám egyszerre és én nagyon félek tőlük.
A legszebb esti időszakot teljesen megkeserítik.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése Felhasználó weblapjának megtekintése MSN Messenger
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2007.01.09, 21:01    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves EVUSA!

Ahogy írtam, a vakond életének legnagyobb részét talajban éli le, a talaj felszínén ritkán tartózkodhat, stb. A vakond fűben keresgélését figyelhetted meg. Ritka esemény! A fényt kerüli, és félénk állat.

A kalló cserebogár!!!

Első kérdésem az lenne, hogy ház körük, feketefenyő van e?, mert az a kedvenc tápnövénye. De nem jelenti azt, hogy más növényt nem fogyaszt. – szőlő, gyümölcsfa lombozat, stb.

A kalló cserebogár homokos vidék károsítója.

A lárvája, a pajor, amely a növény gyökérzetét rágja, és okoz komoly gazdasági kárt. Négyévente van, a főrajzási csúcsa, és rozs éréskor jelennek meg. De nem jelent azt, hogy másévekben is kisebb nagyobb mértékben lehet rajzást észlelni. Esti órákban repül.

Védekezés:

Nagyon nehéz, mert nem egy adott helyen fordul elő, pl. a lakásod környékén, hanem az egész település környékén. Az ellene történő védekezés, csak összefogással lehet eredményt elérni.

Első sorban pajor elleni védelemmel lehet csökkenteni, az imágó, azaz bogár megjelenését. Talajfertőtlenítő szer használta, Bazudin 5 G, Galation 5 G stb.

Amikor, a nyáron az imágó megjelenik, akkor a tápnövényt, azaz ahol tömegesen tartózkodnak, kell rovarölő szerrel lepermetezni.

Fyfanon, 0,15 % , vagy BI 58 EC 0,1 %. oldatával, stb.

A vakond, a talajban, sok pajort fogyaszt el.

Amennyiben aktuálissá válik, térjünk e kárósító elleni védekezésre vissza.

Egy szakkönyből vettem ki, a következő képet, erről a rovarról van szó?



_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)


Legutóbb kr4308 szerkesztette (2007.01.10, 01:19), összesen 1 alkalommal
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
evusa
Mamutfenyő
Mamutfenyő


Csatlakozott: Jun 03, 2005
Hozzászólások: 2052
Tartózkodási hely: Bp.-Erdőkertes

HozzászólásElküldve: 2007.01.09, 18:39    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Ez a szerencsétlen kis jószág nálunk is a fűben turkál állandóan.
Azt nem hiszem, hogy csak ott talál rovarokat, de arréb nem menne !

Nálunk sajnos a kalló cserebogár fordul elő, amitől nagyon undorodok, júniusban 2 hétig ki se merek menni esténként a kertbe. Szinte bombázzák az ereszt, a háztetőt, gondolom a vakond ezek pajorát turkássza.

Kedves Rezső!

Kérlek adj valami jó tanácsot, hogyan lehetne ezeket a " dögöket" elűzni, vagy legalább ritkítani.
Esetleg valami hatásos szer, ami megöli a kb. 4cm-es óriásokat?
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése Felhasználó weblapjának megtekintése MSN Messenger
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2007.01.09, 15:47    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves Olvasóm!

A VAKOND

Nem közvetlenül növényvédelmi téma, de ennek ellenére, pár gondolatot szeretnék leírni, hátha eredményesen tud, ebből valamit hasznosítani.

A vakond gond, örökszép téma volt, van, és lesz is, hosszú ideig.

A vakond sok kellemetlenséget okoz a kertészkedőknek, valamint a gyep tulajdonosoknak. Ahogy elmélyednék a vakond elűzése kérdésében, tisztázom azt, hogy hol él, és mivel táplálkozik. Amennyiben tudja, és tisztában van, az élet körülményeihez szükséges feltételekkel, és ezt célirányosan megszünteti, megítélésem szerint, jóval könnyebben tudd úrrá lenni, a nem kívánatos vendég elriasztása terén.

A vakond 1901-től védett állat. A védettségét azért nyerte el, mert a talajban élő kárt okozó rovarokat, és kisebb rágcsálókat fogyasztja, ezzel nagy hasznot hajt. Megjegyezendő, a növényt, soha nem fogyaszt, kitúrja, vagy elkerüli. A kára, - növények kitúrása --, eltörpül, a talajban végzett kártékony élőlények nagymértékű pusztítása tekintetében.

A vakond ragadozó gerinces állat, és a táplálékát földből szedi össze, ritkán merészkedik a talaj felszínére, vagy csak akkor, amikor a járata járhatatlanná válik. A vakond föld alatti életmódot folytat, nem igazán jól lát, tájékozódásában a szagló-, és a hallóképessége játszik fontos szerepet. Ebből adódóan, e szerveken keresztül kell, az elriasztását megoldani.

A vakond olyan helyen él, illetve előszeretettel tartózkodik, ahol a föld bővelkedik a talajlakó élőlényekkel. A kedvenc csemegéje, a földigiliszta, emellett a kártékony cserebogár pajor, drótféreg, lótücsök, és mocskospajor, százlábú stb. De meg elfogja, és elfogyasztja, a földi járatában tévedt mezei pockot, vagy házi egeret is.

Féktelen nagy étvágya van, egy nap alatt, -- nem egy szakcikk is, megemlíti - hogy a saját testsúlyának megfelelő táplálék mennyiséget képes elfogyasztani.

A rovarok, ahogy talaj hőmérséklete nő, úgy közelednek a talaj felszínéhez, és a vakond ezt a mozgást követi.

A csapadékos időben, a talajba kerülő víztől, a talajélőlényei, és a vakond járatait telítődnek, ezért, a rovarok, földi giliszta stb., de még a vakond is feljön a talajfelszínéig.

A talajban általában, 10- 40 cm mélység között vadászik, téli hónapokban 100 cm mélyen is meg keresi az élelmét. Télen, a talajban, a rovarok, és annak lárváit ilyen mélységig lehet megtalálni. Az év minden szakaszában, állandóan mozog, 100 méter, vagy ennél hosszabb földalatti szerteágazó alagút rendszerében. Amennyiben a talaj felső rétege nincs átfagyva, mint például mostani időben is, nem egy alkalommal lehet látni friss vakond földtúrásokat.

Meg kell említeni, hogy természetes ellenségei is vannak, ezek nem másak, mint a nyest vagy a menyét. A föld felszínén tartozódás ideje alatt, ragadozók prédája is lehet. (macska, róka, stb.)

A vakondot elpusztítani, nem szabad, a törvény tiltja, eszmei értéke jelenleg 2000 Ft körül van.

Akkor mi a megoldás?

Többféle megoldásról tudunk, és be kell becsületesen vallani, nem mindegyik hozza meg a végleges megoldást, csak át menti eredményt ad.

A megoldásokról röviden írok, ki, ki maga válassza ki, a legmegfelelőbbet.
Személy szerint, az tartom a legfontosabb lépésnek, hogy az élelem forrását meg kell szüntetni. - pl, a talajban lakó élőlények, talajfertőtlenítéssel történő megsemmisítése, - ez elsősorban a kertészeteknél jöhet számításba. A gyeptulajdonosoknál, ezt nem igazán lehet megoldani, ilyen területen riasztás valamilyen módja jöhet szóba.

A további megoldásként megemlítem, a vakond számára kellemtelen illat képzését. Ahogy fentiekben írtam, a táplálék felderítéséhez, az igen jól kifejlett szagló- és halló szervét használja. A kertünk kellemetlen látogatójánál, ezen keresztül kell megoldani az elriasztását.

Tehát, egyik riasztási forma, a járatában kellemetlen illat kibocsátó anyag elhelyezése. Ilyen, a petróleummal, vagy a kátránnyal, vagy a krezollal, vagy más erős kellemetlen illatot terjesztő anyaggal átitatót rogy alkalmazása. Nem a legkíméletesebb megoldásnak számított, a járatában, a borászatban alkalmazott, kénszalag elégetése. Újabban, ammónium illatot árasztó füstpatront is alkalmazható. De már, nyest illatát utánzó, sprayt is lehet kapni. Mindig, újabb, és újabb repellens illat anyagok kerülnek csodaszerként a forgalomba, ezek is, ideig, óráig adnak eredményt, sajnos a használatukat, több alkalommal meg kell ismételni.

A vakond riasztásnál, még olyan növényi rész is felhasználható, amely illatánál fogva vakondot riassza. A hazai környezetben, a vadon élő gyalogbodzát (Sambucus ebulus) említem meg. A levágott friss zöldrészt kell a vakond járatába elhelyezni. Ezt a műveletet, kétnaponta érdemes megismételni.

A másik elriasztási forma, az újabban, a gazdaboltok polcain megtalálható, olyan ultrahanggal működő szerkezetek is, amelyek vakond hallására kellemetlenül hatnak, és így hangforrástól elmenekülnek. Nem olcsó eszközök, de ezek sem hozzák, minden esetben, a tőlük várt hatást. A kertekben gyakran használják az üvegpalackos riasztásos módszert, csak akkor működő képes, ha szeles idő van. Az üveg nyílásánál, a szél, hangot képez, és ez vakond számára, nem kellemes, és a járat rendszerében, bizonyos távolságig elmegy. A szélcsend idején bizony, bizony, visszajön, és tovább vadászik, ami bosszúságunkra.

A vakond okos állat, mindig visszajön, a táplálékban gazdag területére.

Személy szerint, igazi végleges megoldásnak azt tartom, a vakond gond megszüntetésénél, hogy a kellemetlenkedőt, a vadász területéről eltávolításra kerüljön. A kifogott állatot, ne szomszéd kertjébe tegye, mert idővel úgy is visszajön, és okoz további bosszúságot. A kifogott vakondot, legelőre, vagy rétre, vigye, és ott engedje el.

Nem egy esetben, jó bevált az a módszer, amennyiben észlelhető, a vakond földtúró tevékenysége, ilyenkor, vízzel mossa ki, vagy a járat rendszerét árassza el. Az ilyen helyről kimenekülő vakondot, könnyen megfogható, de vigyázzon arra, hogy az ásólábán lévő karmok, a kezét ne sértse meg, mert a keletkezett seb elfertőződhet, és nehezen gyógyul. A „kivadászott” vakondot műanyagvödörbe tegye, és a kertjétől, vagy a füves területéről, igen messzire vigye, és engedje el.

E pár sorral kívántam a vakond gonddal foglalkozni, ezek közül, kell a legjobb, és kézen fekvő megoldásokat alkalmazni.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2007.01.05, 10:17    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves OLVASÓM!

Ígéretemhez híven, folytatom, a múlt évben elkezdett, növényvédelemről irt tájékoztató jellegű sorozatomat. Az elkövetkező részekben növényvédő szerekről lesz szó.

Növényvédelem VIII rész

Növényvédő szerek csoportosítása

I fejezet.

A növényvédő szereket számtalan képen lehet csoportosítani.

A kedves Olvasómat, a növényvédelmi cikksorozatban, nem egy csoportosítással ismertettem meg. Amiről, idáig szó esett, azzal már nem kívánok foglalkozni, illetve, csak utalásként kerül megemlítésre.

A növényvédő szereket, növénykórtani és rovartani (állattani) szempontból a dísznövénytermesztésben, és házi kertekben használtak szerint, következő főbb csoportokba oszthatjuk.

VIROCIDEK == VIRUSÖLŐ KÉSZÍTMÉNYEK
BAKTERICIDEK == BAKTÉRIUMÖLŐ KÉSZÍTMÉNYEK
FUNGICIDEK == GOMBAÖLŐ SZEREK
NEMATOCIDEK == FONÁLFÉREG ŐLŐ SZEREK
INSZEKTICIDEK == ROVARÖLŐ SZEREK
AKARICIDEK == ATKAÖLŐ SZEREK
RODENTICIDEK = RÁGCSÁLÓ ÍRTÓK
MOLLUSZKICIDEK == CSIGAÖLŐ SZEREK
NEDVESÍTŐSZEREK
HERBICIDEK == GYOMIRTÓ SZEREK
TALAJFERTŐTLENÍTŐ SZEREK

(Megjegyzem: Az említett felsoroláshoz, csak legjelentősebb, ismertebb hatóanyagokat és hozzátartozó szereket említem meg.)

VÍROCIDEK (vírusölő készítmények)

Az üvegházak fertőtlenítésre, valamint vetőmag nedves csávázására, leggyakrabban, a NÁTRIUM-HIDOXID 1% -os oldatát használják.

BAKTERICIDEK
(baktériumölő készítmények)

A növénypatogén baktériumok ellen, de még az üvegházak, és a termelő berendezek fertőtlenítéséhez, alkalmazhatók, valamint egy részüket vetőmagcsávázásra is.

Igen sokoldalúan használt készítmény a FORMALIN, - vetőmagcsávázására, és helységek fertőtlenítése vetik be, jelenleg is igen széles körben felhasználják.

Elsődlegesen nem idesorolják, de a rézhatóanyagú készítményeknek is van baktérium ölő hatása. Megemlítem, hogy a higanytartalmú készítményeket is, ezeknek is jó a baktériumölő hatásuak, de ezt a hatóanyag csoportot, pár éve kivonták a forgalomból, mert környezetvédelmi megítélés szempontjából, igen veszélyes készítménykénként kezelték.

Igaz, nem növényvédő szernek minősül, de a HYPOT, is felhasználják, a művelő eszközök, fertőtlenítésére.

FUNGICIDEK (gombaölő szerek)

Peszticidek között, egyik legnépesebb csoportja, amelyet, szervetlen, és szerves hatóanyagokra bonthatók.

A szervetlen anyagú készítmények: a KÉN, és a RÉZ hatóanyagúak. A kén hatását régóta ismert. A lisztharmat elleni védelemre, először célirányosan, 1835 -ben, egy francia dísznövény kertész, a rózsalisztharmat elleni küzdelemnél használta fel. A réz gombaölő hatását is régóta kihasználják, hiszen a római polgárok, a bőrfertőzés megszüntetésére, a réztartalmú gyógyforrásokat keresték fel, és abban gyógyították a gombás bőrbetegségüket. A növényvédelembe, a peronoszpóra betegség megjelenésével került be, és éli a reneszánszát, kénnel együtt. Mindként készítmény jelenleg is széles körben használják, magukban, vagy felszívódó készítményhez társítva. Pl --- Kénhatóanyagúak.: Thiovit Jet, Mikrotiol sp, Kumulus stb. Rézhatóanyagúak: Astra, Cuproxat, Rézoxiklorid 50 WP, Plutó, Nordox 75WG stb

Érdekeség képen megemlítem, hogy az ókori, és középkor tenger hajósai megfigyelték, hogy a rézkancsókban tartott édes víz, nem vált ihatatlanná, mint a cserépkorsókban tároltak.

A szerves kémia fejlődésével, a növényvédelemhez, egyre több szerves hatóanyagú készítmény került. A besorolásnál, csak főbb csoportokat és ismertebbeket említem meg. (Említett főcsoportokon belül, alcsoportok is léteznek, erre nem térek ki.)

-- biszditio-karbamát (Dithane M 45, Maneb II, Antrakol, stb
-- ftálimidek (Folpán 50 WP, Folpán 80 WG,,Merpán 80 WG, stb
-- strobiurinok Qvadris, Discus DF, stb
-- dikarboximidek Rovrál 25 WP,stb
-- azolok Score 250 EC, Sumi 8 12,5 WP stb
-- pirimidinek Contaf, stb

A fungicidek, nagy sokasága között, vannak olyanok, amelyek a növényvénybe felszívódnak, ezeket szisztemikus szerekként kezeljük. Pl.: Rubigán De megtalálható köztük, úgynevezett kontakt készítményeket is, amelyek a növényvényi felületen marad, és ott fejti ki a védőhatását. Pl.: Dithane M 45. E két csoport között helyezkedik el a mélyhatású szerek, amelyek a növény pár sejt soráig hatolnak be, és a védőképességüket ott fejtik ki. Pl Mikál 75 WP

A nagyhatású felszívódó gombaölő szereket, most már kontakt (kén, réz, mankoceb, stb.) hatóanyaggal kombinálják, vagy javasolják, a felhasználó általi hozzá adását. (Pl.: Galben M felszivodó hatóanyag mellé gyárilag tették a kontakt hatóanyagú mankocebet).A gyári párosítás célja, hogy a felszívó készítmények rendszeres használata alatt, ne alakuljon ki, a megcélzott kórokozó gombánál, úgynevezett rezisztencia, más néven hatástalanság. Ezért ajánlják a kontakt készítménnyel történő kombinálását, Azt is illik tudni, hogy nem egy kontaktszernél, a rezisztencia, több tíz éves használata után sem alakult ki. (kén, réz, folpet stb., hatóanyag).

Vannak olyan gombaölő szerek, amelyekben több felszívó készítmény hatóanyagát gyárilag hozták egybe. Az egy szerben összehozott hatóanyagok, a kórokozó gomba különböző helyein fejtik a hatásukat, azaz támadják, roncsolják, vagy gátolják. Pl.: 3 hatóanyag keverékéből áll a Falkon 460 EC

Itt, említem meg, de minden növényvédő szerre igaz. Egy növényvédő szer, a molekula létrehozástól, egészen, az elő kipermetezésig 8- 10 év telhet el. Ez idő alatt, számtalan tesztelésen meg át, többek között toxikológiai, környezetvédelmi, és felhasználhatóság tekintetében. A ma feltalált molekulából, 8 - 10 év múlva lehet csak növényvédő szer, amennyiben a szigorú ellenőrzési előírásoknak megfelel. Az ellenőrzés során, nem egy ígéretes készítmény jelölt elvérzet. 1000 molekulából, talán egy engedélyezett növényvédő szer lesz. Egy molekulából, egy engedélyezett növényvédő szer legyen, több millió Euróba kerül. Még azt is tudni kell, hogy az engedélyezett szereket folyamatosan ellenőrzik, és alkalmazásuk alatt, rendellenséget tapasztalnak, (pl:. humán toxikológián), akkor azonnal kivonják, nem egy esetről tudunk. Pl erre a CINEB, ennek egyik bomlásterméke, az emberi szervezetre igen veszélyes volt.

A fungicid csoport tagjait általában növényi betegségek ellen permetezzük ki, de van köztük, olyanak is, amelyeknek kisebb nagyobb mértékben, AKARICID (kén hatóanyag), és BAKTERICID (rézhatóanyag) tulajdonsággal is rendelkeznek.

A növényvédő szerek további besorolásról szóló soraimat, egy hét múlva lehet olvasni.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2007.01.03, 07:28    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves OLVASÓM!

Itt is szeretném közre adni, OBLIGÁT szóra adott válaszomat, mert növényvédelmi témájú is.

===

Engedjétek meg, hogy pár szót mondjak, az „obligát” -t szóról-

Növényvédelmi fogalom alapján, nem más:

Az obligát parazita gomba csak élő növényen képesek megélni, tápoldaton nem tenyészthetők.

A biológiában használjuk :

Az obligát aerobionta fogalmat is, nem más aerobiózis, az életnek az a formája, amely oxigén jelenlétéhez kötődik.

A másik fogalom obligát aerobionták: ide tartoznak, magasabb rendű állatok, és növények ………

Ennyit tudok, hogy az obligát szót itt és ebben a fogalom körében alkalmazzák.


Az obligát parazita még biológiában azt jelenti, hogy külső élősködök : növények esetén : a sárga vagy a fehér fagyöngy, amely tölgyön vagy nyárfán él, vagy a szádor ez napraforgó gyökerén él, az aranka ( nem hölgy) ez sárga színű spárga alakú növény, amely számtalan növényen megél.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2007.01.02, 21:15    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves KERRY!

A növényleveleit, biztonságosan, KÁLISZAPPANOS vízzel lemoshatod, puha ruha használatával.

Még hozzá teszem, hogy a levelek lemosásánál, semmiféle háztartási mosószerrel ne alkalmazzon, mert a dísznövényeket mérgezi.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
Kerry
Mag
Mag


Csatlakozott: Jan 02, 2007
Hozzászólások: 1

HozzászólásElküldve: 2007.01.02, 20:37    Hozzászólás témája: Por eltávolítás Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni, mert én még szinte teljesen amatőr vagyok a témában, de most szeretnék elkezdeni komolyabban foglalkozni a virágokkal, és felmerült egy probléma, ami a jelenlegi virágainkkal adódott, mégpedíg, hogy nagyon poros a levelük.
Hallottam már olyasmit, hogy szappanos vízzel le szabad mosni, de a módját nem tudom, és nem szeretném Őket tönkre tenni!
Ebben szeretném a segítségeteket kérni!
Pl. az érdekelne, hogy rögtön le kell-e mosni a szappanos vizet, vagy hagyjam megszáradni, vagy egyáltalán hogyan fogjak hozzá?!

Előre is köszönöm!

Kerry
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2006.12.29, 17:02    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves OLVASÓM!

Első sorban, annak a kedves Olvasómnak ajánlom a következő sorokat, akinek kerítésnélküli fiatal gyümölcsöse van, vagy akinek a kertjében még télálló zöldséget tart.

Az időjárás, idáig, hozzánk kegyes volt, nagy fagyok nem voltak, és sok hó sem hullott.

A mezei pocoknak, a vadnyulaknak, az őzeknek, vagy a szarvasoknak, élelem mindig rendelkezésűkre állt, így nem kényszerültek a gyümölcs ültevényekbe vagy a házi kertekbe, hogy az élelmet ott találják meg.

Tudni kell azt, hogy a rágcsálóknak és a nyulaknak, a fogaik folyamatosan nőnek, és állandó rágással koptatják. Ha nem rágnának, akkor a foguk annyira megnő, hogy attól el is pusztulhatnak. Tehát, ezért rágják meg a gyenge fatörzset, vagy faágakat, a mi legnagyobb bosszúságunkra. Nem is beszélve arról, hogy a termelésbe vont növényeink, jobb ízűek, mint a vadonban élő lévő faj társaik.

A kisrágcsálók közül, a legveszélyesebb a mezei pocok. A házi egértől, abban lehet legjobban megkülönböztetni, hogy a farka kicsi. Leggyakrabban előfordul, és a legjobb életkörülmény termeti meg a többéves lucernás, de még betelepszik, a gyümölcsösbe, a nem művelt, fa alatti földbe is. De nem veti meg, a házi kert földjében lévő gyökértermést (sárgarépa, zöldség stb.) sem. Említett gyökérzöldség mellett, nagyon kedveli a földi mogyoró termését is, amelyet téli raktárába összehord. Előfordult, hogy a dísznövény gyökereit is elrágta. Nem is beszélve, a téli hónapokra kint hagyott zöldség kárósításról. A gyümölcsösben, a fiatal csemeték gyökereinek megrágásával okoznak jelentős gazdasági károkat. Az átrágott gyökerű fa, idővel kidől, vagy tavasszal nem hajt ki. A mezei pockok, akkor vállnak igen veszélyessé, amennyiben ősz száraz, mint például idén, mert ilyen körülmény között nagymértékben felszaporodnak. Tudni kell még azt is, hogy téli hónapokban, nem alszik téli álmot, hanem rágásával folyamatosan kárósít. Amennyiben a pincében betelepszik, ott bizony, a téli betárolt termést alaposan megtizedeli.

Védekezés:

Folyamatos pusztítása, azaz felszaporodásúk megakadályozása. Erre alkalmas a REDETIN 75 RB (100 négyzetméterre 30 dekányit kell kiszórni), és a ARVALIN LR (egy lyukba, 2-3 szemet kell elhelyezni) . De meg kell említeni, hogy a háznál tartott macska nagy segítséget nyújt e kellemetlen kárósító gyérítésében. A fogyasztásra, téli betárolt termék közelében nem használható, a REDENTIN 75 BR nevű pocokirtó szer. Az ARVALIN LR csak lakóterületen kívül alkalmazható. Az előírt munkavédelmi óvó rendszabályokat tartsa be, amennyiben ezzel a két szer valamelyikével kívánja a területét a pocoktól megtisztítani.

Nem egy alkalommal megfigyelték, hogy havas téli hónapokban a mezei pockokra, róka is vadászik. A mezei pocok, a szárnyas ragadózóknak, télen, jelentős élelem forrása.

A mezei nyúl tél, de az ősz vagy a szarvas okoz a gyümölcsöseikben, rágásukkal komoly kárt, különösen akkor, ha hó fedi földet, így ők. nem tud élemet találni és az egy - két éves részeket fogyasztják. Fiatal gyümölcsösben, a törzs és a vázágak megrágással okoznak súlyos maradandó károkat.

Védekezés:

A fiatal gyümölcsfák törzsének, műanyaghálóval (törzsvédő) történő betakarása. Ezt, a gazda boltokban is lehet kapni. De még jó, a fatörzs, az újságpapírral történő körbe tekerése. Amennyiben a törzs körül tekert papír megsérül, illő megújítani. Alanyony növésű fánál, még a vázagakat is érdemes védeni az említett módon.

Még nem késő, ezeket a műveleteket elvégezni, ezért hívtam fel a figyelmét. Előzzük meg a bajt!


A köszméte törzsét őz kárósította.


A őszibarack vázágát a nyúl rágta meg, a törzsét a védőháló megóvta
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2006.12.29, 09:09    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves ORCHIDEA!

Nagyon sajnálom, hogy így fogja fel írásomat. Én csupán az előírásnak meg felelő dolgokat közöltem, és elkövetkező időben is ezt teszem. Ami nem jó a növénynek, és nincs engedélyezve, erre mindig, fel fogom hívni a figyelmet. Lehet, hogy ez nem mindig jól fog kijönni.

Hogy több éve teszi, nagy szerencséje van, most is azt állítom, hogy mosószerek veszélyesek a növényre. Ha jó emlékszem, segítséget is adtam, a vonatkozásban, hogy mosószer helyet Káliszappanos lével dolgozón.

Bocsánat, amit leírtam, nem tanmese, hanem valós történet.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
orchidea
Mamutfenyő
Mamutfenyő


Csatlakozott: Sep 14, 2006
Hozzászólások: 2422
Tartózkodási hely: Balaton É-i part

HozzászólásElküldve: 2006.12.29, 08:36    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves Kr4308!
A szakértelmet tisztelem, de úgy érzem , hogy az elöbbi hozzászólása némi iróniával vegyített kioktatás lett. Hosszasan írhatnék én is arról, hogy miben nem értek egyet ( pl. mennyire kivitelezhtö télidőben kint a szabadban permetezni, vagy arról is, hogy több éve alkalmazom ezt a módszert, amit én is úgy olvastam és egyetlen növényem sem ment még tönkre. Valószínü, hogy jobban megviselte volna a növényeket a meleg lakás és a kinti hőmérsékletkülönbözet miatti sokk. ) Erősnek találtam a hályogkovácsról szóló tanmeséjét is. Én úgy gondolom, hogy erre nem volt szükség. Az általam leírt kezelés és az Ön által leírt tanmesével fűszerezett elrettentő példa a dilettantizmusról nem arányos. A szakmai hozzáértésnek szerencsésebb kísérője lenne a valódi segítőkészség . Többet nem akarok írni(bár tolonganak a gondolatok a fejemben ),de nagy csalódás volt számomra ez az eset.
_________________
"Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi."
Jean-Paul Sartre

Üdv:
Orchidea
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2006.12.28, 21:26    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves OLVASÓM!

A „ Rózsák 2 „ topikban, leírt válaszaimat ide is áthoztam, hiszen tanulságos.


Kedves Lizzy! 2006 112 17

Az engedélyokiratban leírtak a mérvadók. Ennek alapján írom le a növényvédelmi javaslatomat, és mondok véleményt. Vagy hívom fel a figyelmét arra, hogy nincs engedélyezve. Rózsát, nem szoba növényekhez sorolják! Vannak anomáliák!

A palackon, a munkavédelmi előírás rajta van, és azt be is kell tartani. A lakótéri növényvédelemi munka veszélyes, bármely szer esetén is, ezért javaslom, hogy szabadban illő elvégezni a növények kezelését. Ezt, saját egészségvédelme érdekében tegye is meg. Különösen ott, ahol kis gyerek is van.

A háztartásokban, a növényvédelmi munkák során, tisztelet a kivétel, sok szabálytalanságot követnek el, és ezt követően nem tudják, mitől fáj a fejük, vagy kapnak bőrkiütést, vagy más komolyabb bajt. Legyünk óvatosak!

A növényvédelmi topikomban sok mindent megtalál, többek között rózsa növényvédelmét is.


LYZZI válasza 2006 12 27

Persze, egyetértek, legyünk óvatosak!

De az ilyen szereken fel van tüntetve kiemelten hogy veszélyes. Ne idd meg, ne érj hozzá, halált okoz...akármi.
Akkor ez a gyártó/forgalmazó felelőssége is.

Tehát akkor egyátalán nem lehet semmivel lefújni lakásban a növényeket? És szobanövényekre milyen tetüirtó lenne jó? És ha van egy óriási tetves növény, amit fizikailag nem tudsz kiköltöztetni az erkélyre, akkor inkább kaszabold szét és kuka mert ugyis annyi neki?

KEDVES LYZZI! 2006 12 27

Azzal kezdem, saját fellelőségére, mindenki azt tesz, amit akar, de más egészségét ne veszélyeztesse.

Nagyon eltértünk, a rózsa növényvédelmétől.

A feltett kérdéseid, bocs, nagyon szélsőségesek, de megadom rá a választ!

Nagyon sajnálom, azt a növény tulajdonost, hogy most vette észre, hogy a kedvenc óriási növénykéjét nagymértékben meglepte a valamilyen szívó károsító szervezet. Idáig nem nézte meg, nem törődött vele? Most kapkod? Legszívesebben azt mondanám, hogy ilyen személy ne tartson ilyen nagyra nőtt növényt.

Nagyon fura az, hogy jelenleg akarja bepótolni, a több hónapos figyelmetlenségét, és a hideg hónapokban akar megszabadulni az elhatalmasodót fertőzéstől???????????? Nem fog menni.

Előjárójában, annyit elmondhatok, hogy több éves gyakorlatom alapján, hogy említett nagy mértékű fertőzést, egy kezeléssel nem szüntethető meg. Többszöri kezelés szükséges, és igen hatékony rovarölő szer használata mellett. Sajnos, a lakótérben ez nem oldható meg! Meg kell várni, hogy az idő melegedjen fel, és a növényt, a szabadtérbe akkor kell kivinni, és ott elvégezni a sorozatos kezeléseket.

A lakótéri növényvédelemhez nem adok szer ajánlatot, mert hivatásomnál fogva, nem tehetem.

De mint már említettem, a nagy növény tulajdonos, saját feleségére azt tesz, amit akar!

Sajnálom, de a feltett gondolat futásodra, ez a válaszom!

Remélem, nem kákán kereste a csomót!!!

Még annyit, hogy ez már nem rózsa téma, ha lehet, akkor kérem, növényvédelmi topikban tegyed fel az ilyen témájú gondolatodat. Köszönöm a megértésedet.
_________________


LYZZI válasza: 2006 27


Tényleg nem vitatkozni akartam!
A nagy növény csak eszembe jutott, hogy mi van, ha valaki nem tudja megoldani a kipakolását...
Már csak annyi érdekelne, hogy akkor a rózsához mi az amit a Biola helyett lehetne használni. Csakhogy témánál maradjunk.
A rózsám még elég pici (azért írtam úgy, hogy lakásban tartott), de tavasszal úgyis kikerül a kertbe.


ORCHIDÉ válasza 2006 12 08

Nálam az a gyakorlat, hogy a télen megjelenő rovarkártevőket mosógatószer vizzel hígitott oldatával alaposan lespriccelem a kádban(a földet zacsival letakarom)Rajtahagyom cca. 20 percet, majd alaposan leöblítem a zuhannyal. Nálam elég jól működik


Kedves LIZZY és ORCHIDEA! 2006 12 28

Ma délután kaptam a hírt, hogy egy személy, a BIOLA -val, szobában történő permetezés után rosszul lett, és orvoshoz kellett vinni. Ennyi szoba történő permetezésről.

Kedves LIZZY!

Nagyon hangsúlyozom, hogy növényvédelmi tevékenységet lakótérben tilos végezni!

Már előzőkben említettem, és most ki hangsúlyozom nagyon, hogy a lakótérben történő növényvédelmi munkához, nem ajánlok semmi féle növényvédő szert, mert ha megtenném, szabálytalanságot követnék el.

A lemosást azért nem javasoltam, mert erős fertőzésű, és nagy növénynél ezt az eljárást aligha lehet, jól elvégezni, és nagyon idő igényes.

Kis növésű növénynél, és gyérfertőzésnél talán jó, ha Káliszappanos lével, a leveleket, alaposan átmosod. Ezen kívül, mást ne használjál, mert a növényt megmérgezheti, besárgul és ezt követően el is, pusztulhat.

A kis rózsát milyen kárósító támadta meg?

Javaslom, egy több oldalú szer alkalmazását, szívó kárósítok ellen, azaz BIO SEC-t sprayt, amely egyszerű a kezelése. De ezzel is, kint a szabadban lehet permetezni, fagymentes időben, az előírt óvórendszabályok betartása mellett.

Kedves ORCHIDAE

A háztartásban használt mosószerek, a növény számára méreg. Tessék kipróbálni, hogy mosószeres levet, zöldellő gyepre öntsed ki, s meglátod, a fű, be fog sárgul, és rosszabb esetben el is fog pusztulni. Inkább javaslom káliszappanos lével történő levél lemosást. Ez a készítmény növény barát, nem úgymint, a háztartási mosószerek.

Bocsánat, LIZZY –nek az volt gondja, remélem, olvastad, hogy nagy a növény, és erősen fertőzött a szívó kárósítótól, és mozgatás nélkül, ettől miképpen lehet megszabadítani. A javasolt megoldásod, említett növénynél, szerény megítélésem szerint nem megoldható.

Kedves Hölgyeim, javaslom, olvassák el a Növényvédelmi topikomban a növényvédő szerről szóló cikksorozatomat, és ennek szellemében tessék ténykedni.

Kedves LYZZI és ORCHIDAE!

Szeretnék, ”nekem elég jól működik” mondáshoz egy történetet fűzni. Valós történet!

Egy faluban, a kovács, a kedves ügyfelei szemeiről, a hályogot, a zsebéből kivett éles zsebkésével leoperálta. Elég sok személynek, e műtét, sikeresen elvégezte. E ténykedésnek híre ment, és meghallotta, egy szemészorvos. Lement a kovácshoz, és megnézte egy általa végzett műtét. Lélegzete is elállt, amikor látta, hogy a kovács miképpen végzi a hályog eltávolítását. Csak akkor, mert megszólani, amikor a páciens elment. A kovácsnak elmagyarázta, milyen veszélye dolgot művelt. Ezt követően, a kovács szemről a hályog eltávolítását soha már nem végzett.

Tanulságot, tessék levonni!
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
kr4308
Liget
Liget


Csatlakozott: Jun 04, 2005
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Gyöngyös

HozzászólásElküldve: 2006.12.27, 07:29    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Kedves Olvasóm!

Most egy igen jól ismert, és elterjedt dísznövény növényvédelméről adók tájékoztatást.

LEANDER TÉLI NÖVÉNYVÉDELME

A leander legismertebb, és elterjed cserepes növényeink egyike. A Földközi-tenger környékén él, és onnan terjed el, és került többek között hozzánk is. Tehát, medíterráni növény, téli fagyokra érzékeny, de mínusz 2-3 ˚C ot, átmenetileg, még károsodás nélkül, elviseli.

A téli fagyok elől, azonban mindenképp védett helyen kell helyezni. Az ilyen helyen tartott leandert, a szívó kárósítók - takácsatka (1 számú kép) és oleander pajzstetű - célpontjának ki vannak téve. Különösen akkor áll, ez a veszély fent, ha fagyok elől menekítés megelőzően, nem részesült, szívó kárósítók elleni szakszerű védelemben.

A zártéri kényszerű tarás során, nem minden esetben tudunk, olyan életfeltételeket biztosítani, a kedvenc növényeinknek, hogy rajtuk, a szívó kárósítok, meg ne jelenjenek kisebb, nagyobb mértékben

Minden esetben, a beteltetett leanderünket, 10 naponta, alaposan vizsgáljuk át, és ez által figyelemmel kísérhető a növényeink egészségügyi állapota. Ugyanis, a magára hagyott leanderen, a zárt légtérében tavaszig az említett levélnedvén élő szívó kárósítók, nagymértékben felszaporodhatnak. Amennyiben, nagy egyedszámban jelen vannak, a téli hónapokban a növény által termelt csökkent mennyiségű asszimilátákat elszívják, aminek az a következménye, hogy a levélhullás elkezdődhet, ezáltal a növekedés lelassul, és a leander elpusztulásához vezethet. A kárósítók felszaporodását idejében észre vesszük, akkor még a növényről egy, egy növényvédelmi kezeléssel megállíthatjuk.

Az oleander pajzstetű jelenlétét következő jelekből lehet megállapítani. A leveleken, de a hajtásain 1-2 milliméter nagyságú szürke foltok láthatók, és könnyen eltávolíthatók.

A takácsatka, a leander levelén is táplálkozik és szaporodik. A takácsatka jelenlététre utaló, jellegzetes tünete: a leveleken piros színű szemmel alig látható vöröses színű atkák mozognak, és a szívásuk nyomán a levél apró világos folt észlelhetők, ahogy a melléklet 2 számú képen is látható.

A leanderen, az említett kárósítók, együtt, de külön, külön is jelen lehetnek. Amennyiben, a növényt, mind a kétkárósító, egyszerre, egy időben szívogatja, a túlélési esélye átlagosnál kisebb.

Az említett szívó kárósítókat permetezéssel tarthatjuk féken. A leander permetezésnél arra törekedjünk, hogy a permetlé, a levél mind két oldalát érje. A növényvédelmi munkákat soha ne végezzünk lakótérben.

Alkalmazható készítmények:

Mindkét szívó kárósító ellen alkalmazható szer:
BIO SEC-t spray vagy
CASCADE 5 EC 0,15 % (II forgalmi kategóriás) vagy
MOSPILLÁN 20 SP 0,06 % (II forgalmi kategóriás)

Oleander pajzstetű ellen alkalmazható készítmény:
FYFANON EW 0,15 % (II forgalmi kategóriás) vagy
BI 58 EC 0,1% (II forgalmi kategóriás)

Takácsatka ellen alkalmazható növényvédő szer:
VERTIMEC 1,8 EC 0,025% (II forgalmi kategóriás)

A szer hatékonyság növelése, és jobb tapadás elősegítése érdekében, a permetlébe NONIT -ot is tegyünk, a töménysége 0,15 % legyen.
A kezeléseket szükség szerint végezzük el, a csomagoló anyagón látható használati utasításnál leírt, munkavédelmi előírások figyelembe vételével.






Az 1 számú fényképet, Szendreiné készítette.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Zárt téma: ide nem írhatsz választ, és nem szerkesztheted a hozzászólásaidat.    Tartalomjegyzék -> Archívum Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás az oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 24, 25, 26 ... 37, 38, 39  Következő
25 / 39 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban

Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group
Facebook oldal


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.123 másodperc