TALAJTAN-Gyuriczáné dr. Sári Diana rovata

[erika68]

hahagaj

Az a baj, hogy ahol a hő megfelelő lenne a számára ott koromsötét van és tudtommal ő szereti a fényt.
_________________
Erika68

[hahagaj]

Szia Erika!
Tehát: ha állni hagyod a közműves vizet, abból a víz változó keménysége valóban kiválik és leülepszik. Tehát kevesebb mész lesz benne. A víz ferőtlenítéséhez használt kloridion mennyiségét azonban az állás nem csökkenti. Sajnos ma Magyarországon minden közműves vizet klóroznak. A természetes édesvizekben azonban kevés a klór. Tehát a Rákos, a Szilaspatak vagy akár a Duna vize is szóba jöhet. A citrusokat amennyire én tudom (nem biztos, hogy jól) a mész kevésbé zavarja, de a klórra érzékenyek is.
Hogy ha most klórmentes vízzel öntözöl megmenekül-e a citrom, nem tudom, attól függ mennyire előrehaladott a dolog, és maradt-e annyi levele, hogy összekapja magát. Nagyon óvatosan, kis mennyiségben adhatsz neki tápot és próbáld meg minél hűvösebb helyen tartani.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

[kr4308]

Követekező megjegyzésem lenne:

A fahamú, amelynek makro elem tartalma igen jelentős (P2O5: 1,1–7,5%, K2O: 1,4–13,8, CaO 9,0–43,5%). Ennek elsősorban a káliumtartalma fontos az ültetvények esetében, ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez lúgos kémhatású, ezért elsősorban savanyú kémhatású talajok esetében alkalmazható. Mind ezen túl növényvédelem területén is lehet hasznósítani.
_________________
Kardos Rezső
szaktanácsadó

Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették. (Jókai)

[hahagaj]

Kedves Zsarg!
Ebben az esetben én a helyedben vmilyen egyéb talajra szórt trágyához, műtrágyához stb. keverném, aztán jól elvan, jót is tesz, ártani nem árt.Ha nedvesen sizóród ki, nem porzik.
A tyúxar túladagolás növényre vagy talajra nem ártalmas, viszont elég gyakran humán fertőzési forrás (szalmonella). Ha ettől nem féltek, más baj nem lesz.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

[zsarg]

K. Bojtárgazdi!

Nekem is az jutott eszembe, hogy inkább P lenne az az F.
_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

[zsarg]

K. Hahagaj!

Bocs, elfelejtettem írni, hogy nekem nem túl sok fahamum van, komplett trágyázásra nem elég, csak azért szórom ki, hogy mexabaduljak tőle.
De ezexerint érdemes gyűjtögetni, és célirányosan szórni.
Azért szoktam ősszel, mert száll mindenre, és ilyenkor már nem számít, hogy mit lep be.
Arra gondolhattam volna, hogy mindenfajta növényben más mennyiségben van K.

Köszi!

Ja, ha már szóba került, a tyúxar túladagolása milyen problémával járhat? (Apám szokta szórni rettentő töménységben.)
_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

[Bojtárgazdi]

[hahagaj]

Szia Bojti!
K mint kálium.
A fahamunak biztos nincs jelentős foszfortartalma, az inkább a madárkakának van.
A fluortartalomról nem tudok érdemben nyilatkozni, én még nem hallottam, de ettől még lehet. Amúgy a fluorra akkora szüksége nincs a növényeknek...
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

[hahagaj]

Szia Zsarg!
Gyümölcsnél általában három-négy héttel az érés előtt szokták kijuttatni. A K viszonylag könnyen felvehető levélen keresztül de nyáron gyökéren keresztül is hamar megy.
Meggynél cseresznyénél ez az időpont valóban tavasz, szilvánál szőlőnél mondjuk nyár közepe.
A mennyiséget elvileg csak akkor lehetne megmondani, ha tudnánk a pontos K tartalmát a hamunak, de ez minden hamunál (tüzelőnél) más és más. Gyakorlatilag szerintem haszálj kétszer annyit mintha kommersz kálisó lenne és nem tévedhetsz nagyot.
A késő őszi kijuttatás ártani ugyan nem árt de nem túl hatékony. Ugyanis akkor már nem tudják felvenni a növények a káliumot viszonyt az olvadó hólével, őszi tavaszi csapadékkel kilugzódik. Ráadásul kora tavasszal nincs is nagy szüksége a növénynek káliumra. Késő ősszel általában szervestrágyát adnak ki, amiben kötve van a nitrogén és nem tud kilugzódni vagy foszfort, ami alapból nem hajlamos a kilugzódásra.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

[Bojtárgazdi]

Na de kedveseim, F, mint fluor? Tényleg? Nem P mint foszfor?

A hamu hasznosításának tárgyában magam is érdekelt vagyok...
_________________
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
S továbbadjam egyszer az életemet.

[zsarg]

A kálium nyári kijuttatása műtrágyára vonatkozik, vagy levéltrágyára? Mert ugye, a műnek kell egy idő a felszívódásig, a levélnek meg nem.
Én a műnél (gyümölcsfára) tavaszit tudtam.

A fahamunál van valami mennyiség, pl. literben, amit 1 négyzetméterre lehet szórni károsodás nélkül?
Én ősszel szoktam, többnyire ásás előtt, annak lesz valami baja jövő évig?
_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

[hahagaj]

Kedves Rubi!
A hamu magas F tartalmáról még nem hallottam (ettől még lehet), de mindenképpen jó K (kálium) utánpótlás.
Káliumot a növényeknek a következő esetben szoktunk adni: ha a szárazságtűrését vagy a fagytűrését növelni kell, ha a cukortartalmát a termésnek növelni kell, vagy ha a szárat kell szilárdítani (pl. túlzott N bevitel esetén). Ez utóbbi bármikor lehet, a többit meg nyár elején és ősszel még vegetációs idő alatt kell adni a növénynek. Korai érésű gyümölcsök már tavasszal kaphatnak. Az eper különösen sok K-ot igényel.
Az adagolásnál úgy járhatsz el, mintha K műtrágya volna. A túladagolás a növényben kevés és helyrehozható károkat okoz csak, de a túlkáliumozott gyümölcs megkeseredik.
Érdemes odafigyelni, hogy kötött (agyagos) talajon kevesebb és ritkább K utánpótlásra van szükség, homokos talajon gyakoribb kell legyen.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

[Rubi]

A segítségeteket kérném. Fa tüzelésű kazánunk miatt rengeteg hamu keletkezik. Tudom, hogy jó tápanyagutánpótlásnak és talán a F tartalma is magas(ebben nem vagyok biztos).
Mennyit szórjak ki, Milyen gyakran, milyen növényeknek, hogy segítsem a növényeimet ne pedig ártsak nekik?
köszönöm előre is.
_________________
" akkor van a legnagyobb esélyed a jólétre ha azt csinálod amit igazán szeretsz, a szeretet energia" Anrew Marrhews"

[zsarg]

Még 2-3 ilyen kérdést felteszek, és én is nyithatok egy szakértői rovatot, olyan részletesen és pontosan válaszolsz.
_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

[hahagaj]

Kedves Zsarg!
Valszeg ezt a pH mérőt is bele lehet dugni a talajba , csak azért nem érdemes, mert olyankor a talaj pH-ja más. Szóval amikor talajkémhatásról beszélünk, akkor a standard körülmények között mért pH-t értjük rajta. Ha más körülmények között mérjük más lesz a pH és persze a műszer ezt fogja megmérni. A membránok idővel elpiszkolódnak. Elméletileg lehet sósavval tisztítani őket, de ahhoz nem jó a közönséges WC tisztító, mert csak tovább piszkol. Ha hozzájutsz ilyen nagyon tiszta vegyszerekhez, akkor persze tovább él az elektród.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)