Csatlakozott: Aug 22, 2005 Hozzászólások: 42823 Tartózkodási hely: Budapest
Elküldve: 2021.03.06, 12:56 Hozzászólás témája:
ARTium Kulturális és Művészeti Magazin cikke
CYRANO DE BERGERAC
" Mert magamat kigúnyolom, ha kell,
De hogy más mondja, azt nem tűröm el!"
Egy idézet, amely a híres orr monológból való, és gondolom sokan egyetértünk vele. Magunkkal szívesen viccelünk, de mástól ezt nehezen tűrjük.
Cyrano de Bergerac-tól, vagy Edmond Rostandtól idézünk? Hogy mi az igazság? Természetesen mindkettő, hiszen a fenti két sor Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című művéből való.
Érdekesség, sokan talán nem is tudják, hogy Cyrano de Bergerac élő, létező személy volt, akiről valószínűleg régen elfelejtkeztünk volna, ha Rostand nem énekli meg a személyét.
Edmond Rostand 1619. március 6-án született Párizsban, szárd származású, jómódú polgári családban. Az iskolai életet szabad szelleme, fékezhetetlen természete nehezen viselte, igazgatóját később a Felsült tudálékos című vígjátékában figurázta ki.
Iskolái elvégzése után a gascogne-i testőrcsapatban szolgált, előbb a champagne-i határvidéken a németek, majd pedig Arras ostrománál a spanyolok ellen harcolt. Kalandvágyó, híres verekedő volt. Nagyszájú, kötekedő embernek tartották, több mint ezer párbaja volt. Többnyire hatalmas méretű orra miatt gúnyolták. Bátorságáról vakmerőségéről, tetteiről legendák születtek.
Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte. A költeményei nyíltak, őszinték, csattanókra, fordulatokra épülnek. További munkái is frissek, elevenek, vakmerőek, fantasztikusak és szellemesek.
Színműveiben bőven előfordulnak a bolondos ötletek, vaskos tréfák és groteszk jelenetek, a levelei tele vannak merész és eredeti metaforákkal. 1653-ban bemutatták az Agrippina halála című darabját is, ám merész hangja miatt istenkáromlással vádolták, s levették a műsorról. Nagy vihart kavart a Felsült tudálékos című vígjátéka is, amelyben rabelais-i bőséggel áradnak a bolondos ötletek, épp úgy, mint az előző művében. (Moliere fel is használta egyes jeleneteit a Scapin furfangjai című darabjában.)
Politikai szerzőként is jelentős. Egyszer egy epés költeményében támadta Mazarin bíboros-miniszterelnököt. Máskor meg heves pamfletet írt a Fronde felkelés résztvevői ellen, Mazarin védelmében. Ebben a művében a politikai realizmust hirdette.
Számos íróval, köztük Molière-rel is barátkozott. Egyesek úgy értékelik, hogy Molière ellopott volna egy egész sort Cyranótól, benne a költő nagy szellemiségével, ám sokkal valószínűbb, hogy a kettejük közti baráti viszonyból adódó kölcsönzés volt, amit Cyrano nem nehezményezett.
Könnyelmű életet élt, sokszor nyomorgott. 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére. Egyházi személyek által feltüzelt fanatikusok merényletéről beszéltek. Maga Cyrano Egy gyilkos és rágalmazó jezsuitához írt levelet. Nem sokkal később, 1655. július 27-én Párizsban halt meg.
Halhatatlanságát két fantasztikus utópiájának köszönheti: a Holdbéli utazás, valamint A Nap államai és birodalma című regényeiben álom, irónia és értelem fonódik egybe, változatos alakok, mulatságos helyzetek szövődnek össze. Mindemellett a kor tudományos ismereteit is népszerűsíti, s nevetségessé teszi a tekintély, főleg a vallási autoritások uralmát, és szabad, önálló gondolkodásra készteti az olvasót.
A két regény képzeletbeli utazás; a fennálló társadalom kíméletlen szatírája, de egy eszményi társadalom álomképe is egyben.
Holdbéli utazás
“Most hadd mondom el, miért van nálunk mindenkinek hosszú orra. Szülés után a bábaasszony a nevelde főnökéhez viszi a gyermeket; egy év elmúltával aztán összeülnek a szakértők, s ha a gyermek orra rövidebb annál a mércénél, amelyet a polgármester őriz, tömpe orrúnak nyilvánítják, és kiherélik. (…) …már jó harminc százada megfigyeltük, hogy a hosszú orrú ember szellemes, nagylelkű, udvarias, előzékeny, bőkezű, a rövid orrú pedig mindennek az ellenkezője.” (Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás)
A könyv először 1657-ben jelent meg, két évvel a fiatalon meghalt író halála után. A társadalom átrendeződőben, a tudományokat kezdik felfedezni. Cyrano szabadgondolkodó, ami az ellenállás egyik formája volt akkoriban. A holdbéli utazásban regényes (mesés) környezetben fordul elő az összes olyan húsba vágó téma, amiről az adott kor filozófusai, tudósai vitáznak: a világegyetem véges-e vagy sem; az atomok léteznek-e vagy sem; a Föld forog vagy sem… Ezek (és még több hasonló) probléma tárgyalása a regény szereplői között levő párbeszédekben bontakozik ki. Persze teret kap a képzelet is. (Noé egyik menye úgy jutott el a Holdra például, hogy az Özönvíz olyan magasra tört, hogy csónakkal át lehetett evezni. Zseniális!) – olvasói vélemény
Klasszikus utópia, amelynek hőse képzelt országokban tett utazás során járja körül nem csak saját korának erkölcsi visszásságait, de tudományos vitáira is reflektál. Szó esik benne a heliocentrikus világképről, atomelméletről, gravitációról (Newton előtt!), az érzékszervek működéséről, teremtésről, túlvilágról, háborús és szexuális erkölcsökről és még sok minden másról. A szabadelvűségéről híres szerző sajátságos humorral tálalja a XVII. században még javában viaskodó, vallásos illetve materialista világképek jellemző tanait. (A kedvenc: Däniken előtt 300 évvel rámutatott, hogy Illés szekere egy űrjáró gépezet, és még mechanizmusát is bemutatja.) Fejtegetéseiben izgalmasan keverednek a remek természettudományos megsejtések és a mai szemmel már képtelennek ható középkori babonaságok. Hőse például rakétával jut át a Holdra, ugyanakkor állati velővel keni be magát, mert azt „a fogyó Hold beszívja”. Néha ugyan olyan fogalmakat használ, amelyek komolyabb magyarázat nélkül ma már nehezen érthetőek (ilyen a „rokonszenv” szó jelentése az anyagtudomány kontextusában), de fejtegetéseinek többsége még mindig érdekes és jól követhető.
Végletekig szórakoztató, lebilincselő olvasmánynak találtam ifjabb korom rostandi hősének ezt az eredeti, kacagva filozofáló útibeszámolóját, az „általam felügyelt” égitestre.
Egy pillanatig nem volt unalmas vagy túbonyolított az értekezése, mindegy, milyen témát érint, mindig játékos megfogalmazásban okít. Úgy ittam magamba együltő helyemben a művet, ahogy Gerald Durrell vagy Vonnegut opuszait szoktam volt.
Nemcsak egy XVII. századi szabadgondolkodó csapongó tudományos elméleteit élvezhetjük Cyrano által száraz és tudálékos filozofálgatás helyett, hanem képet kaphatunk a kor időnként képtelenebbnél képtelenebb ideáira a kémia, fizika, csillagászat jelenségeinek magyarázatához. A korai materialista világnézet és keresztény vallási felfogás közötti élvezetes szócsaták különösen érdekesek.
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a csípős humorral fűszerezett filozofikus korrajzokat, Cyrano utolérhetetlen ezekben a szócsatákban.
...A Hold végül is a Paradicsom vagy a Pokol? Nehéz eldönteni. Egy biztos: felejthetetlen olvasmány! – olvasói vélemény
Idézetek:
…Én is azt gondolom – mondta –, hogy a Föld forog, de nem abból az okból, amelyre Kopernikusz hivatkozik, hanem mivelhogy a Pokol tüze, mint a Szentírásból tudjuk, a Föld középpontjában lévén, a kárhozottak, a lángok hevétől menekülve, a boltozat felé igyekeznek, így megforgatja a Földet, ahogy a kutya forgatja a kereket, ha bele van zárva, s szaladni kezd.
…Ha pedig a te világodban, ahonnan érkeztél, a szüzességet többre becsülik a testi érintkezésnél, akkor meg nem értem, hogy Isten miért nem a májusi harmat erejével ad néktek életet, ahogy például a gombákkal teszi, vagy legalább, mint a krokodilok esetében, a naptól hevített zsíros iszap útján.
…Megkérdeztem társamat, kötelezvénnyel fizet-e a fogyasztásért? Azt felelte, hogy nem értékpapírral, hanem egy költeménnyel egyenlítette ki a számlát. (…) Ez az ország pénzneme … Fogyasztásunk egy hatsoros verset tett ki, amelyet meg is adtam néki. (…)
Megkérdeztem, lehet-e másodszor is ugyanazzal a verssel fizetni, ha lemásolja az ember; azt felelte, hogy nem, majd így folytatta:
– Ha írnak egyet, szerzője elviszi a pénzverdébe, ahol az ország hites költői üléseznek. Itt verstisztek vetik próba alá műveket, s ha a minőségük megfelel, csattanójuk s nem súlyuk szerint értékelik őket, vagyis egy szonett értéke nem mindig szonett, hanem csiszoltsága szerint változik. Így, ha valaki éhen hal, az csak afféle tulok lehet, s a szellemes ember mindig pompásan étkezik.
Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás
*
„…a nagyorrú Cyrano, predestinált tragikus hős. Nemcsak azért, mert poéta s mert szertelen, de mert abban a korban, amelyben olyan gyalázatosan nagy becse volt a szép formáknak, pofában, termetben, írásban, orációban és szerelemben, – neki, aki érezte a maga kivételes értékét – az orra miatt kellett hitét veszteni a hiú sikerekben, amelyek Poe Edgaron kívül bizony legkívánatosabb sikerek voltak a poétáknak is.”– Ady Endre, Nagyváradi Napló, 1901
*
A méretes orráról is ismert francia író nem mindennapi alakja, kalandos élete nyomán írta meg 1897-ben Edmond Rostand a Cyrano de Bergerac című színművet, amelyet először a párizsi Théâtre de la Porte Saint-Martin-ben láthatott a közönség, és hamarosan az európai színpadok mellett Amerikában, majd Japánban is kirobbanó sikert aratott. A műből először 1900-ban készített filmet Clément Maurice, majd többen is vászonra álmodták.
Edmond Rostand drámájából készült az 1950-ben bemutatott fekete-fehér amerikai film José Ferrer címszereplésével, Michael Gordon rendezésében. A tizenhetedik századi Párizsban játszódó történet főszereplője a költő és páratlan kardforgató, Cyrano de Bergerac.
Legnépszerűbb talán a Jean-Paul Rappeneau rendezésében készült filmváltozat, amelynek főszereplője Gérard Depardieu.
Rostand világsikerű művéből több opera, 1959-ben pedig Marius Constant zenéjével, Roland Petit koreográfiájával balett is készült.
Csatlakozott: Jan 16, 2012 Hozzászólások: 2266 Tartózkodási hely: Eger
Elküldve: 2021.03.04, 23:58 Hozzászólás témája: jó tudni, érdekességek
Indulnak a tavaszi munkák, ha nem vetünk, nem lesz mit betakarítani. Akkor vethetünk, ha a fölg meg van művelve. Műtrágya, vetőmag kell. Hogyan lehet venni?
Az állatokat a covid alatt is kell etetni. Sokan csak vett takarmányt etetnek.
Alkatrészek is kellenek.
Könyvelek, ha elromlik a gépem, mi lesz a határidőkkel?
Szerintem erre senki nem volt felkészülve.
Természtesen megértem a korlátozásokat. Gondolom, megint kitolnak néhány határidőt, mert már eddig is meg lehet bolondulni, sokkal-sokkal több lett a fealdat, a feltételek pedig csak nehezebbek.
Mondhatni, a papír mindent elbír. Nemcsak a hasra ütött statisztikákat, hanem a határidők kitolását is. De a természet nem veszi figyelembe a korlátozásokat.
Tavaly tavasszal józan parasztésszel megéreztük, hogy be kell készletezni és előre megvettünk takarmányokat.
A műtrágya és vetőmag vásárlás nem volt egyszerű, utólag kár volt bármit is elvetni. Késve tudtuk elvetni. Olyan értelemben késve, hogy a régi klímában ideális lett volna, de az újban hamar jött rá a forróság, aszálykár lett a vége.
Eddig a sár miatt nem lehetett megművelni, nem bánnám, ha nem törnének a gépek, mert nem lesz alkatrész két hétig.
Rossz előérzetem van! Ha ez a nyomi vírus még sokáig uralkodik rajtunk, nagy teljesítmény lesz az élelmiszerekből eleget termelni. Tavaly világviszonylatban kevés lett a gabonafélékből, kukoricából, napraforgóból.
Szerintem nemcsak az aszály ludas benne, hanem a munkaműveletek megkésése is. Tavaly tulajdonképpen szinte sosem lehetett terv szerint haladni. Mindig volt egy gyenge láncszem, ami hátráltatott. Alkatrészre többször és a szokásosnál sokkal tovább kellett várni.Legbosszantóbb, ha nyáron elszabadságolnak egy-egy cégnél két hétre és ezalatt nem jutunk alkatrészhez.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 7886 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.03.02, 09:17 Hozzászólás témája:
Amin a "Boomer generáció" keresztülment, hogy a mai fiatalok lenézhessék őket...
Budapest 1945, a város az ostrom után:
https://youtu.be/H92DZv3BduA _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 7886 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.03.02, 09:07 Hozzászólás témája:
Metszéshez, lemosó permetezéshez, szarvasgombagyűjtéshez, pálinkafőzéshez ezeket mindenképpen tudnod kell
Akvapónia kezdőknek; hogyan javíthatjuk a talajunkat a kiskertben; 10 kérdés és válasz a körtéről; a pálinkafőzés műhelytitkai; érdemes elkezdeni a tavaszi lemosó permetezést. Az Agroinform.hu februári szakcikkeinek összefoglalója.
Az összefoglaló ITT olvasható. _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 7886 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.03.02, 08:36 Hozzászólás témája:
Megtalálták a fáraók balzsamozási kézikönyvét
Az egyetem egyiptológusa, Sofie Schiodt szerint a papiruszon olvasható balzsamozási technikák jelentős része nem szerepel a több mint ezer évvel későbbről származó két másik útmutatóban, és a leírások rendkívül részletesek.
A teljes cikk a képre kattintva olvasható. _________________ Az alkotó ember életének keresztje, hogy a legjobb gondolatok lefekvés után jönnek és közvetlenül felkelés előtt elmúlnak.
Csatlakozott: Jun 06, 2004 Hozzászólások: 7886 Tartózkodási hely: Dunaszentgyörgy
Elküldve: 2021.03.02, 08:28 Hozzászólás témája:
Megszólalt a a Biontech magyar alnöke is a megváltozott oltási tervről
"Már egy dózis Pfizer-vakcina is véd, és a három hét helyett 35 nap is megfelel a második dózis beadási idejének. Nem kell miatta aggódni" - írta a Szegedi Tudományegyetemen végzett biokémikus a Facebookon hozzá intézett kérdésre.
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban
Fórum 
Lexikon 
Cikkek 
Pihenés 
Szolg. 
Egyéb 
Tábortűz 
Kertészet 
Szakértők 
Virágrendelés 
Műhely 
Archívum 
Új hozzászólások 
Fórum kereső 
Galéria 
Műhely
Archívum
Virágrend
Mérgező Növények
Gy.I.K.
Keresés
Csoportok
Profil
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
/csak ne legyen igazam/
