16 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Összes látogató: 6
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
Hirdetés
Üzenőfal
6:02:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:01:am Bojtárgazdi :
Jó reggelt kívánok!
5:52:am kutyus :
Jó reggelt!
6:11:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:41:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
9:03:am Etimami :
Szép napot mindenkinek.Itt már lehet havat söpreni
6:04:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek...indul az új hét!
7:06:am kutyus :
Jó reggelt!
5:43:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:42:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
6:29:am kutyus :
Jó reggelt!
6:09:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
10:25:pm Bojtárgazdi :
Azt hittem, ír a virágosba, de nem írt...
10:24:pm Bojtárgazdi :
Nahát, Scibal itt volt néhány órán át, és nem üdvözöltem, most meg már elment.
5:53:am kutyus :
Jó reggelt!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
Gazlap.hu :: Téma megtekintése - Kedvenc filmem, színészem
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   CsoportokCsoportok   ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Kedvenc filmem, színészem
Ugrás az oldalra: 1, 2, 3 ... 37, 38, 39  Következő
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Tábortűz
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42109
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.01.15, 06:30    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

MA 78 ÉVES JORDÁN TAMÁS A NEMZET SZÍNÉSZE CÍMMEL KITÜNTETETT, KOSSUTH- ÉS JÁSZAI MARI-DÍJAS MAGYAR SZÍNÉSZ, RENDEZŐ, SZÍNIGAZGATÓ, FŐISKOLAI DOCENS, ÉRDEMES MŰVÉSZ, A HALHATATLANOK TÁRSULATÁNAK ÖRÖKÖS TAGJA
(Budapest, 1943. január 15.)

Szülei: Jordán László, jogász és Valló Sarolta. Anyai és apai nagyapja is győri, előbbi polgármester-helyettes volt, utóbbi Erdélyből áttelepülve lett a Cardo Bútorgyár tulajdonosa a második világháború végéig.Négy fiatalabb testvére született. A Budafoki úton és a Gellért környékén nőtt fel.
Általános és középiskolában is osztálytársak és barátok voltak Bálint Andrással. 1961-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban. Már ekkor érzett vonzalmat a színművészet irányában, de nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1966-ban földmérőként szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki karán, ahova édesapja kérésére felvételizett és ahol egy életre megszerette a geodéziát.
1961-ben Bálint András vitte el az Egyetemi Színpadhoz, amely akkor élte hőskorszakát. Abban az évben alakult meg az ELTE „univerzitas” tagozata is, aminek Ruszt József, még mint főiskolás volt a rendezője. Első fia születéséig játszott az együttessel, egyetemi évei alatt. Többek között Sólyom Katival, Halász Péterrel, Fodor Tamással, Hetényi Pállal. Előadásaikkal bejárták Európát, ami a hatvanas években önmagában is irigylésre méltó dolog volt. Első kőszínházi szereplésével zárta ezt az időszakot, amikor egy beugrásra Zsámbéki Gábor lehívta Kaposvárra. Ezután a Fővárosi Tanács telekkitűzési osztályának mérnöke lett.
1970-ben a 25. Színháztól, ahol épp Haumann Péterrel a főszerepben a Szókratész védőbeszéde című darabot rendezték, felkérték egy egymondatos szerepre, mint börtönszolga. Ezután eleinte munka mellett keresetkiegészítésként játszott, hamarosan azonban annyi szerepet kapott, hogy 1972-ben – miután az Országos Rendező Iroda kiadta az igazolást, hogy színész – leszerződött a színházhoz.
Eközben 1973-ban megkapta az Edelényi János által rendezett II. Richard tévéfilm címszerepét, melynek operatőre Fehér György volt, partnerei pedig Básti Lajos, Őze Lajos, Bujtor István, Lukács Sándor, Kőmíves Sándor, Gelley Kornél voltak. Majd hamarosan egy újabb főszerepet kapott, Zolnay Pál és Ragályi Elemér Sámán című játékfilmjében, Zala Márkkal és Jobba Gabival. Ám az egész további életét meghatározó feladat mégis a Költészet: József Attila című 5-ször 20 perces emlékműsor volt, melyet a Magyar Televízió készíttetett szintén Edelényi Jánossal és Fehér Györggyel, hogy méltóképpen megünnepelje József Attila 75. születésnapját. Mindössze három színész szerepelt benne: Cserhalmi Anna, Latinovits Zoltán és Jordán Tamás. Az alkotók ragaszkodtak ahhoz, hogy verseket úgy mondják el, mintha beszélgetnénk valakivel. A zenét a Kaláka és Sebő együttes biztosította. A műsort végül nagy késéssel mutatták csak be, azonban Gábor Miklóstól kapott egy négyoldalas, kézzel írt, elragadtatott levelet. Ezek ihletettségében született meg első önálló József Attila-estje.
1977-től, amikor a 25. Színházat összevonták az Állami Déryné Színházzal, a Várszínház színésze, majd 1980-tól 11 éven át a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. Ez az évtized meghatározó időszak volt ez az életében. Adél születése után szerződött oda Bezerédi Zoltán, Básti Juli, Máté Gábor és Eperjes Károly és olyan rendezőkkel dolgozhatott, mint Babarczy László, Ascher Tamás, Gothár Péter, Gazdag Gyula és Ács János. Az 1980-as évek közepétől Lázár Katival már itt is foglalkoztak fiatalokkal. Amikor a társulat kezdett feloszlani, Budapestre költöztek, hogy folytassák a tanítást.
Rendezői debütálása 1987-ben a tettyei romoknál a Pécsi Nyári Színház keretében bemutatott Móricz Zsigmond Úri muri című előadás volt, a kaposvári színház társulatának tagjaival és a Baranya Táncegyüttes statisztériájával. Az előadásban maga is játszott.
1991-ben Lázár Katival közösen megalapították a Merlin Színház színitanodáját, a Merlin Színészképző Műhelyt. Többek között Réz Pál, Györgyfalvai Katalin, Fehér György, Ságodi Gabriella, Pintér Tamás tanítottak ott. Majd, amikor Márton András, a Merlin kitalálója és akivel közösen alapították a színházat, Los Angelesbe utazott, még abban az évben, 2003-ig ő vette át a színház igazgatói posztját.
2003. január 1-jétől 2008. június 30-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. A Nemzeti igazgatása után Szombathelyen megalapította a Weöres Sándor Színházat. 2001 óta járt színészként vagy rendezőként a város rendezvényeire, a karneválra a Sportházban és a nyári játékokra. Ezeken tapasztalta meg, mennyire szeretnének a szombathelyiek színházat.
2002–2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára volt Lukáts Andorral. 2007-től 2010-ig pedig főiskolai docensként az akkor még a Berzsenyi Dániel Főiskola kereteiben, majd 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központ részeként Szombathelyen működő Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Színházművészeti Intézeti Tanszékének vezetője volt. 2017-ben Lukáts Andorral közösen a „kaposvári hagyományokon” alapuló színészképzést indított fiatalok számára a budapesti Sanyi és Aranka Színházban.
2012-től 2015-ig a Nemzeti Kulturális Alap Színházi Szakmai Kollégiumának tagja, 2006 novemberétől 2007 májusáig a Magyar Színházi Társaság elnöke is volt.
2008-ban Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel közösen indította útjára a magyar költészet napjához kapcsolódó Nagy versmondás elnevezésű programsorozatot, ami célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar líra kiemelkedő műalkotásaira és hogy a résztvevők megtapasztalják, hogy verset tanulni élvezet is lehet, hiszen a közösségi élmény semmivel nem pótolható.
Szinkronizálást csak ritkán vállal.
Feleségével, Fulmer Judittal, 1963-ban ismerkedtek meg és 1967-ben házasodtak össze. Ebből a házasságból két fia született, Tamás (1968) bútorasztalos lett és Péter (1970), aki televíziós gyártásvezető. Nem váltak el, mert Jordán Tamás családja rendkívül vallásos. Lázár Kati Kossuth-díjas színművésznő másfél-két évtizeden át volt élettársa, lányuk Jordán Adél (1980) színésznő. Pap Kriszta közgazdásszal, aki előbb munka-, majd élettársa lett, a Merlin Színházban eltöltött időben ismerkedett meg, fiuk, Benedek (1997) focizik. 2018-ban, 22 év után különváltak útjaik.
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
bau
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Dec 12, 2004
Hozzászólások: 40648
Tartózkodási hely: TB.

HozzászólásElküldve: 2021.01.13, 17:24    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

aranyoskám
Én is megnézem,ha belebotlok Smile
Van néhány harcolós Harcol filmje,-azokat nem szeretem, néha csak fél szemmel néztem röhög
_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42109
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.01.13, 16:47    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

A napokban ismét adták a Ghost c.filmet......meg kellett néznem, nem tudom, hanyadszor
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
bau
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Dec 12, 2004
Hozzászólások: 40648
Tartózkodási hely: TB.

HozzászólásElküldve: 2021.01.13, 16:41    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Patrick Swayze

szív szív szív szerelem
_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42109
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.01.13, 16:27    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

A Dirty Dancing és a Ghost csodás főszereplője, és még sok már alakítása tette maradandóvá a nevét:

[size=18][Patrick Swayze/size]


https://www.ujsagmuzeum.hu/sajnos-hamar-veget-ert-a-tanc-az-alkohol-lett-patrick-swayze-vegzete/?fbclid=IwAR0YoFH-Y9bulqxT5EEv-xw_Yi5L6aYQWJhwb0MNRHbm241Zb4aYPl-RYwg
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42109
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.01.13, 07:49    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Nem színész, nem is film......zeneszerző, de az egyik kedvencem


ERKEL FERENC


(Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Erkel Ferenc családjának eredetéről több feltevés is létezik. A legvalószínűbb, hogy Erkel közvetlen felmenői pozsonyi katolikus németek voltak.
Dédapja (Erkel Vilmos), nagyapja (Erkel József) és édesapja (ifjabb Erkel József) jól képzett muzsikusok voltak.
Édesapja 1808. május 2-án feleségül vette Ruttkay Ádám uradalmi tiszt leányát, Klára Teréziát. Házasságukból tíz gyermek született: nyolc fiú és két leány. Az elsőszülött leány hároméves korában meghalt, így az utána következő fiú, az 1810. november 7-én született Ferenc a szüleinek legnagyobb gyermeke volt.
Az ifjú Ferenc első tanítója a lengyel emigráns, Czingulszky Simon volt, a második iskolaévtől pedig apja. Első zenei ismereteit apjától és nagyapjától szerezte. Igen korán és gyakran vett részt a felnőttek zenei összejövetelein, gyorsan haladt a tanulással. Tízéves korában már olykor helyettesítette az apját az orgonánál. Tizenegy esztendős volt, amikor először zongorázott a gyulai közönség előtt.
Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon kezdte el, majd 1822-től 1825-ig a pozsonyi bencéseknél folytatta a tanulást, apja kívánságának megfelelően.
Az iskolaváltoztatás egyik oka az lehetett, hogy a fiú zenei továbbképzésére a gyulai és a nagyváradi mesterek már kevésbé bizonyultak alkalmasnak. Kiváló zenei nevelőhöz került a morvaországi híres komponista, Henrik Klein személyében.
Nála lakott pozsonyi tartózkodása idején, neki köszönhetően ismerte meg a nagy bécsi klasszikusok és a kor mestereinek muzsikáját. A pozsonyi opera rendszeres látogatója volt, itt ismerkedett meg az operairodalom nagy klasszikusaival, itt hallotta először a magyar verbunkos ünnepelt virtuóza, Bihari János hegedűjátékát, valamint Liszt Ferenc koncertjét. Pozsonyi diákévei alatt gyakran orgonált a Notre Dame zárda miséin. Tizenhét évesen fejezte be tanulmányait.
Tanárától elsajátította a zeneszerzés alapvető ismereteit, közben zongora virtuózzá fejlődött. Még távozása előtt megírta első művét a Litániát, amely azonban elveszett.
Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmilag vezényelt is, és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.
Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került, előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott.
1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában.
1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot.
Bartay Endre egyike volt a reformkori magyar művelődés nagy hatású alakjainak. A Szózat megzenésítésére kiírt pályázat sikerén felbuzdulva pályázatot hirdetett Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére is. Erkel művének születésébe a Gárdonyi Géza által lejegyzett, az idős zeneszerzővel folytatott interjú nyújt betekintést. E cikk szerint Erkel nem is gondolt rá, hogy zenét írjon Kölcsey soraira; a határidő letelte előtti napon azonban Bartay bezárta a színház egyik zongorás szobájába, tollat, tintát, kottapapírt adott neki és figyelmeztette, hogy addig nem engedi ki, míg meg nem írja a Himnuszt.
A történet ugyan tetszetős, de a tényekkel ellenkezik. A pályázatra készült munkákat ugyanis, benyújtásuk időrendjében, sorszámmal látták el. Erkel műve az egyes sorszámot kapta, eszerint nem az utolsó pillanatban készült el, hanem éppenséggel legelsőnek. Erkel pályázási szándékára vallott eleve az a tény, hogy ezúttal nem volt tagja a zsűrinek. Másként elképzelhetetlen lett volna, hogy kedves muzsikusát, színházának első karmesterét, Bartay kihagyja a bírálóbizottságból. A pályázati kiírás 1844. február 29. keltezéssel, március 3-án jelent meg, benyújtási határideje május 1. volt. Erkel Himnusza az említett időhatárok között, 1844 márciusában vagy áprilisában született.
A bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg döntését: a tizennégy beérkezett pályamunka közül Erkel Ferencét nyilvánította győztesnek.
A zeneművészre súlyos terheket rótt az 1848-as forradalom. Nem vett ugyan részt a harcokban, de zenéje lelkesedést kiváltó szimbólum volt. A Nemzeti Színház szerepe a ’48-as eseményekben közismert. Március 15-én este a Két anya gyermeke című vígjáték szerepelt a műsoron, de már dél felé kiderült, hogy aznap a közönség csak magyar művet kíván hallani, ezért elővették Katona József Bánk bánját. Az előadást nem tudták végigjátszani, mert a közönség a Rákóczi indulót, a Hunyadi Lászlót és a Himnuszt követelte.
Az ezt követő hónapokban kevés operát játszottak, majd miután 1849. január 5-én Windisch-Grätz tábornagy elfoglalta a fővárost, elrendelték a semleges mondanivalójú művek színrevitelét. Erkelnek nagy gondot okozott, hogy a színészek és az énekesek nagy része elmenekült. Miután Aulich tábornok április 24-én visszafoglalta Pestet, ismét a Hunyadi László és más nemzeti érzelmű művek kerültek a repertoárra.
A hadiszerencse fordultával azonban – miután Haynau tábornok júliusban visszafoglalta a várost – ismét a semleges mondanivalójú művek kerültek elő.
Erkel munkáját nehezítette még, hogy a színházban helyet kellett biztosítson a Német Színház társulatának is, amelynek otthona Pest ágyúzásakor leégett. A szabadságharc bukása után művei közül csak a népszínmű-zenék maradtak műsoron, „rebellis” operáit nem volt szabad játszani. Ő azonban ezeket is lassan, óvatosan visszacsempészte a Nemzeti Színház műsorára. Először a Himnusz hangzott el ének- és zenekarral, 1850. március 26-án, a pesti gyermekkórház javára rendezett hangverseny zárószámaként. A várt retorzió elmaradt. A Hunyadi László visszakerülésére Anne La Grange neves francia szoprán vendégjátéka adott alkalmat, aki nagy sikerrel énekelt A sevillai borbélyban és a Lammermori Luciában is, de a közönség magyar szerepben kívánta látni.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott.
Az 1853-as esztendő fontos állomása a magyar zenei életnek. Egy maroknyi muzsikus élén létre hívta a Filharmóniai Társaságot. A bemutatkozó hangversenyre kéthavi szervezés és próbafolyamat után,1853. november 20-án került sor a Nemzeti Múzeum dísztermében. A műsoron Mozart, Beethoven, Mendelssohn és Meyerbeer művei szerepeltek, Erkel vezényelt. Mivel az elnyomó rendszer nem engedélyezte egyesületek létesítését, de a hangversenyek rendezéséhez hozzájárult, a Társulat, csak 1867 augusztusától vált jogi személlyé.
Az első hangverseny jelentős erkölcsi és anyagi sikerrel járt. A közönség eleinte szeszélyesen reagált a hangversenyekre. Mámoros lelkesedés és fagyos közöny, zsúfolt nézőtér és szánalmasan kongó, üres terem váltogatták egymást az évek folyamán. A közönség tudatos nevelését a Zenészeti Lapok munkatársai kezdték el a hatvanas években.
Tizenhét esztendő telt el a Hunyadi emlékezetes sikere óta. Ez idő alatt Erkel nem alkotott jelentőset. Amikor újra megszólalt, életműve legértékesebb darabjával, a Bánk bánnal lépett a közönség elé. A Bánk bán kétszeresen is kultúrkincs: Katona József történelmi drámájának éppúgy nincs párja a magyar irodalomban, mint Erkel operájának a magyar történelmi dalművek sorában. A mű librettóját Egressy Béni írta, és minden bizonnyal készen volt 1851 első felében, mivel Erkel kedves szövegírója az év júliusában elhunyt. Nem tudni, mikor adta át Erkelnek a szöveget, csak azt, hogy az eredeti partitúra bejegyzései szerint a zeneszerző 1860. október 30-án fejezte be az opera hangszerelését.
A Bánk bánt 1861. március 9-én mutatták be, hatalmas sikerrel. A szerző ünneplése felért egy politikai demonstrációval. A korabeli sajtóban számos bírálat jelent meg. Legelmélyültebben Mosonyi Mihály foglalkozott az operával, a Zenészeti Lapok egymást követő két számában. Mosonyi dicsérte a szerencsés témaválasztást, szólt a szerző több éves hallgatásáról, majd részletesen ismertette a Bánk bán cselekményét és zenéjét. Kiemelte a sikerült zenei jellemábrázolásokat és a „mesteri kézre mutató” együtteseket. Kifogásolta azonban a táncbetéteket, „mert oly cselekmények fonalát, minők e mű tartalmát képezik, nem lehet hatásgyöngítés nélkül megszakasztani bármily szemgyönyörködtető tánc végett sem”.
Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett.
Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében.
1890. november 7-én, 80 esztendős korában adta utolsó hangversenyét a Filharmonikusokkal.
Egészségi állapota jelentősen megrendült. Az utolsó hét esztendő nyarait a Svábhegyen töltötte, a legutolsó négy évben Placht hegedűkészítő mester villájában pihente ki fáradalmait.
1893-ban a zord időjárás következtében tüdőgyulladást kapott. Ebből ugyan kigyógyult, de szervezete nagyon legyengült. Május közepén felköltözött a hegyre.
Június elején már annyira gyenge volt, hogy a kertbe sem tudott kimenni. Lajos fia ápolta és intézte ügyeit. Környezetét már alig ismerte fel, pedig gyermekei: Lajos, István és Mária az utolsó percig mellette voltak. 1893 június 15-én reggel teljesen elerőtlenedett. Délután meglátogatta az orvos, és tanácsolta, hogy feküdjék ágyba. Este fél tíz óra tájban szíve megszűnt dobogni.
Emlékét Budapesten színház (a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza), az 1952-ben alapított Erkel Ferenc-díj, továbbá számos közterület és kulturális intézmény őrzi. Gyulai szülőháza múzeumként működik. Sakkozóként is tisztelik emlékét, 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán. Keleti Márton 1952-ben filmet készített Erkel címmel a zeneszerző életéről.
Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
bau
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Dec 12, 2004
Hozzászólások: 40648
Tartózkodási hely: TB.

HozzászólásElküldve: 2021.01.10, 10:50    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Naná! röhög Embarassed
_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Szécsike
Őserdő
Őserdő


Csatlakozott: Jan 21, 2008
Hozzászólások: 12802
Tartózkodási hely: Bp.Pestszentimre

HozzászólásElküldve: 2021.01.09, 19:04    Hozzászólás témája: .. Hozzászólás, az előzmény idézésével

Azé' Te is tudod/látod mitől döglik a légy!.... röhög
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
bau
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Dec 12, 2004
Hozzászólások: 40648
Tartózkodási hely: TB.

HozzászólásElküldve: 2021.01.09, 16:04    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

A mostani "szerelmeim" Embarassed Embarassed Laughing
Két török "srác" a világ legjobb színészei!



_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
bau
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Dec 12, 2004
Hozzászólások: 40648
Tartózkodási hely: TB.

HozzászólásElküldve: 2021.01.08, 17:01    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Hűűű
Mit találtam!
Rolling Eyes Rolling Eyes Very Happy
Volt egy kedvenc török színészem.
Hosszú időre eltűnt... Sad
Azt (is) hallottam róla,hogy abbahagyta a színész mesterséget Sírás-rívás
De 5 év után újra előkerült két új filmmel.
Sajnos még csak itt :Filmajánló: Gyerünk, fiam
https://turkinfo.hu/kultura/filmmuveszet/filmajanlo-gyerunk-fiam/
(alul van egy link arra KATT!)
lehet megnézni.és ráadásul olvasni kell de megnézem.
Már az első pár perc is érdekes volt számomra.
Tudni kell a színészről,hogy megnősült pár éve ,-de nem sikerült még a baba... Sad
Ennek tudatában ha nézitek a filmet Sírás-rívás Sírás-rívás


Ha valaki látta a TŰZ ÉS VÍZ című török sorozatot annak volt a főszereplője!
_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42109
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2021.01.05, 06:36    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

SCHÜTZ ILA



SCHÜTZ ILA
(Budapest, 1944. január 5. – Budapest, 2002. december 11.) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.
Schütz Ila 1944. január 5-én született Budapesten. Iskolái elvégzését követően, 1962 és 1964 között a Margit Kórházban adminisztrátorként dolgozott. Később szabás-varrást tanult, s a Népművészeti Ktsz-nél mint meós, azaz átvevőellenőr helyezkedett el, első színpadi szárnypróbálgatásai az ottani színjátszó körhöz fűződnek.
A bolondozó természetű, barátai által "örökké bohóckodónak" nevezett Schützi ezzel rátalált önmagára és hivatására.
Schütz Ila és Takács Katalin - Az utolsó szó
https://www.youtube.com/watch?v=DzSBSB9Q7Ak
*
1965-től járt a Színház és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1969-ben diplomázott. Főiskolás évei alatt is tagja maradt az Egyetemi Színpadnak, sőt a MAFILM Filmszínészképző Stúdiumát is elvégezte. Itt több ízben játszott együtt Benedek Miklóssal, aki úgy fogalmazott: „Schützivel sokat játszottam a főiskolán. Idősebbeknek néztünk ki a korunknál, ezért ránk lehetett osztani az öregebb szerepeket."
Diplomás színészként egy évadot a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadon töltött, de a komika szerepkörön kívül más feladatokra is vágyott, így 1970-ben a Madách Színházhoz szerződött. A társulatnak huszonkét éven át volt tagja, s szebbnél szebb feladatokat kapott. 1993-ban a József Attila Színházba szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Színpadi munkájával párhuzamosan a MAFILM és a Magyar Televízió is rendszeresen foglalkoztatta.
1968-ban feleségül ment Dégi István színészhez, gyermekük, Zsolt 1976-ban született. A Megtörtént bűnügyek televíziós sorozat A müncheni férfi című részében, 1976-ban terhesen játszott, és azt is beleírták a filmbe, hogy Pécsi Ildikó tanácsokat ad neki a rosszullétek elkerülésére.
Munkájáért 1974-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, az érdemes művész kitüntető címet 1981-ben, a Déryné-díjat 1997-ben, a kiváló művész elismerést 1999-ben vehette át. Életművét olyan nagysikerű színházi szerepek alkotják, mint Viola Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Kamilla Szigligeti Ede Liliomfi, Bernarda García Lorca Bernarda Alba háza, Natasa Csehov Három nővér, Eugénia Molnár Ferenc Olympia című darabjában. Számtalan színpadi szerepe közül a legemlékezetesebb Doris volt Slade Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában, amelyet majd négyszázötven alkalommal játszott Sztankay István partnereként.
Egy rövid interjú Schütz Ilával - egyebek mellett - Sztankay Istvánnal való szerepléseiről:
https://www.youtube.com/watch?v=O9IaQOnIA_s
*
1991. Fészek. FSZM. élő kiadás: Schütz Ila és Sztankay István.
https://www.youtube.com/watch?v=U_lzVEFPBP4
*
Alakját több mint harminc játékfilm őrzi, így a Csend és kiáltás, Szép lányok, ne sírjatok!, a Hahó, a tenger!, A Pendragon-legenda. A televíziós produkciók sorában többek között A talpsimogató, a Tisztújítás, Az ördög cimborája, A medikus, a Régimódi történet, a Villámfénynél és az Eklézsia-megkövetés című drámaadaptációkban alkotott maradandót. Volt olyan időszak, amikor nem születhetett nélküle tévés bohózat vagy rádiókabaré, de élete végén már elmaradtak a felkérések. A neves komika férje, Dégi István halála után depresszióba esett, munkájában sem talált annyi örömöt, mint régebben. Schütz Ila 2002. december 11-én halt meg.
Egy időben szárnyra kelt egy hír, amely szerint a Dolly Roll énekese, Dolly, azaz Penczi Mária és a neves színésznő testvérek. A két híresség között semmilyen rokoni kapcsolat nem állt fenn, csupán hasonló karakterrel rendelkeztek, akiket összeterelt a sors egy produkció erejéig. Ez az 1987-es szilveszteri műsor egyik kedves és emlékezetes jelenete volt:
Dolly -Schütz Ila - Novai Gábor - Sztankay István: Elpattant egy húr: https://www.youtube.com/watch…
*
Szerkesztő: Erdei B. Ágnes
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Szécsike
Őserdő
Őserdő


Csatlakozott: Jan 21, 2008
Hozzászólások: 12802
Tartózkodási hely: Bp.Pestszentimre

HozzászólásElküldve: 2020.12.28, 18:22    Hozzászólás témája: .. Hozzászólás, az előzmény idézésével

Bauka jóból is megárt a sokk! Wink Very Happy
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kutyus
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Aug 22, 2005
Hozzászólások: 42109
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2020.12.28, 07:04    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Én is megnéztem e Micsoda nő-t aranyoskám aranyoskám aranyoskám

Aztán este mindenféle karácsonyi "limonádét" néztem Laughing Laughing
_________________
"Az élet szép!
Tenéked magyarázzam?"
Heltai: A néma levente
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
bau
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Dec 12, 2004
Hozzászólások: 40648
Tartózkodási hely: TB.

HozzászólásElküldve: 2020.12.27, 16:40    Hozzászólás témája: Hozzászólás, az előzmény idézésével

Szécsike!
Nem akarsz jó filmet nézni???
Ismét megy a MICSODA NŐ! aranyoskám
_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
bau
Srí Lanka
Srí Lanka


Csatlakozott: Dec 12, 2004
Hozzászólások: 40648
Tartózkodási hely: TB.

HozzászólásElküldve: 2020.12.27, 10:23    Hozzászólás témája: Re: .. Hozzászólás, az előzmény idézésével

Szécsike írta:
A COOL-on a Micsoda nő megy,megnézem. Igaz láttam már párszor,de egy kis mese hülye felnőtteknek. Wink Very Happy /mármint nekem!/


Én is azt néztem aranyoskám
Pedig láttam vagy 1000xer Laughing
_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Tábortűz Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás az oldalra: 1, 2, 3 ... 37, 38, 39  Következő
1 / 39 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban

Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.101 másodperc