TALAJTAN-Gyuriczáné dr. Sári Diana rovata

zsarg

Köszönöm, majd átolvasom még később alaposabban, mert én meg most vagyok 24 órás készenlét/túlóra után.

A legutóbbi írásom után egy kis kalciumot fújtam ki (a paradicsomot, paprikát, gyümölcsfákat is kezeltem), és most kissé sötétebbé váltak a levelek, de ez persze a levelek öregedése miatt is lehet, a "felnőtt levéllé válás" jele.
Az mindenképpen jó jel, hogy a levélszáradás megállt, bár még azt sem zárom ki, hogy a korábbi kálium hatása jelentkezett most, vagy ettől is független...
Ami zavaró: inkább a túl alacsony pH miatt lehetne Ca-felszívódási gond, nem a túl magas miatt. De hát azt olvastam, a Ca-nak egy nagy része nem vízoldható.

Ami konkrétum: a múlt héten végre eszembe jutott a régi csepegtető csövekből kiönteni a lerakódott port (nem mindegyikben volt, talán más évjáratok, és más mélységből jött a víz), és öntöttem rá ecetet. Erősen pezsgett, vagyis valamilyen kalcium lehetett (de a kémia soha nem állt hozzám közel, úgyhogy lehetett ez valami kalciumsó, és akkor mégis a só a probléma).
Viszont két év keresgélés és nem találás után a netről rendeltem indikátorpapírt, és ez alapján a kutam vize legalább 8-as, vagyis lúgos.
Már korábban is gondolkodtam rajta, úgyhogy két napja kénsavas vízzel megcsepegtettem a fenyőket.
A neten a kénsavazásnak nincs valami nagy szakirodalma, mindenesetre egyes helyeken ajánlják, máshol meg azt írják, nem szabad...
A későbbiekben még egyszer meg akarom csinálni, most már ecettel, hogy a kénsavat (ill. a földben így keletkező anyagot) ne túlozzam el.

A levéltrágyázás most egy kicsit nehezebb lesz, mert a korosodással viaszosak lettek a levelek, és így már romlik a levélről a felvétel. Eddig még jobban ment, a fiatal levelekkel.

A gyümölcsfákon nincs túl sok hajtás, csak a normál számú és hosszúságú hajtás túl vékony.
A "hivatalosnál" erősebben metszem, pont a vékony hajtások miatt, amik nem bírnák el a következő évi növekmény súlyát, mert a saját súlyuktól is lehajlanak. Az erős metszés miatt elvileg erős hajtásokat kellene hozni, nem csak hosszúakat.
A fák a szokásosnál ritkábban állnak (évelő virágokat termelek köztük, meg még a lucfenyők maradéka van itt, 2 m alattiak), szóval fényhiány kizárt, meg a túlzott szárazság sincs minden évben, pl. tavaly elég csapadékos volt a nyár, de ez csak a hajtáshosszokon látszódott meg, a vastagságokon nem.
Ezeknél is világosak az új levelek, pedig csak kimondott nagy aszályokban szoktam öntözni, több évente egyszer.
Majd megpróbálok rendes fotókat csinálni.
_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

hahagaj

Na most, hogy már két hete relaxálok az érettségik után, képes vagyok egy kis szellemi tevékenységre is. Bocs, hogy nem hamarabb, de agyilag teljesen zokni voltam.
A fenyők: alaposan utánanézve a fenyők nem igényelnek sok káliumot más növényhez képest (a szárazság és fagytűrést máshogy oldják meg, nem fagyálló K-os folyadékkal), így K hiány nagyon valószínűtlen. Ezért nem találtam róla semmilyen leírást. A Mg ugyanakkor nagyon sok kell nekik, mert a fotoszintézist csak éjjel hagyják abba, és a viaszos levélbevonat lehetővé teszi, hogy zord körülmények között is dolgozzanak. A fotoszintézishez klorofill, a klorofillhez Mg kell. Nagyon megszívják a kevés Mg-ot, és azt is, ha a talajból nem tudják felvenni. Ennek akadálya lehet a meszes, lúgos talaj, a túl sok só (K), és a túl sok Ca is. A jó hír, hogy Mg-ot lehet lombtrágyázni fenyőknél is (vagyis permetezővel kijuttatni, akkor nagyon gyorsan felszívódik), de csak 25oC alatt.
Gyümölcsfák: elméletileg lehet, pl cinkhiány seprűsödést okoz, vagyis egy helyről rengeteg vékony hajtás jön. A hosszú vékony hajtások lehetnek fényhiány, vízhiány eredménye is. Végül gyümölcsfáknál a legvalószínűbb: metszési hiba. Ha mutatsz fényképet a koronáról, többet tudunk.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

zsarg

Másfél hónap után végre esett 10 mm, így ellenállásmérővel próbálkoztam mérni a talaj vezetőképességét.
Kb. 3-4 percig figyeltem, közben 150-ről szépen felmászott az érték 700-ig, onnan vissza 500-ig, aztán megint 700 körül állt, mikor meguntam. Folyamatosan mászott fel-le.
Előzőleg virágcserépben teszteltem, ott is ugyanígy folyamatosan változott.

Közben eszembe jutottak dolgok.
Pl. a csepegtető szalag mellett a föld felszíne egy arasznyi szélességben szép fehér bevonatot kap öntözés után.
Télen kiszárad a cső, és a belsejében fehér por képződik a lerakódásból. Ettől el is szoktak dugulni a csepegtetőszemek.
Mindig azt hittem, hogy ez mész, de hogy említetted a sót, el tudom képzelni, hogy ez só.
Ez most jutott eszembe, majd gyűjtök egy kis port egy régi csőből, és kipróbálom ecettel, pezseg-e.

Még valami jött elő a fejtörés eredményeképpen: hiába nem savanyú a föld, de paradicsom, paprika, alma termésén Ca-hiányra utaló tünetek vannak. (Csúcs barnulása, ill. almánál keserűfoltosság.)

Most kísérletképpen 3 fenyőre Ca-ot fújtam, megnézni, hogy romlik vagy javul a helyzet. (A múltkori K után nem látni változást.)

Még lenne egy más jellegű kérdésem.
A legtöbb gyümölcsfára jellemző évek óta, hogy erősen hajtanak, de a hajtások nagyon vékonyak. Ez jellemző valami tápanyagproblémára?
_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

zsarg

Hát, akkor ezt elrontottam.
Mindenesetre, várok vagy egy hetet, és meglátom, javul-e vagy romlik a helyzet, aztán ha muszáj, adok magnéziumot. (Az is van itthon.)

Atkát nem gondolom, szép fényesek a levelek. De azért megnézem jobban.
Azt nem tudom, a fenyőket érinti-e a sztolbur. A paprikákkal meg a krumplival van ez a gond, meg még ki tudja, mivel. De szerintem fás növényeknél nem így jelentkezne.

Ha majd lesz nedves földem (egy hónapja nem esett, talán majd ma, mert permetezni akarok), a sóra is rámérek, bár nem tudom, mekkora különbség számít értékelhetőnek. Van egy kis multiméterem, de ha ezzel nem tudok semmit mérni, tudok szerezni komoly ellenállásmérő műszert.
(A pH-mérőm egy ilyen kis egyszerű: https://www.agrowebshop.hu/kepek/termek/talajtesztelo_ph_mero_27_5_cm_-_leszurhato_talajfold_tesztelesere_alkalmas_muszer_-_6080071_-_9868_700x700.jpg )

A területen korábban zöldségfélék voltak, de szerintem műtrágyát soha nem szórtunk oda az elmúlt 1000 évben. Istállótrágya régebben sok volt, de a fenyők előtt vagy 5 évig semmi, mert már nem lehet szerezni trágyát.
A zöldségek mindig szépek voltak, a többi részen most is jók, ill. nem sárgulás a probléma. A fák is rendben vannak. Csak a nordmannokkal van gond.

Köszönöm, majd ha lesz valami eredmény, megírom.

Na, most keresgéltem egy kicsit a neten. A magnéziumra azt írja, hogy az idősebb leveleken jelentkezne (bár nem fenyőkre, csak úgy általában írja).
Ca-hiány nem lehet esetleg? A vason kívül azt jelzik még az új hajtásokon jelentkezőnek.
_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

hahagaj

Ha nem valami undorító rovar (atka stb, ilyesmit nagyítóval lehet észrevenni), akkor a képek és a szakirodalom alapján Mg hiány. A rossz hír az, hogy valszeg pont a K túladagolás miatt tud felvenni kevés Mg-ot a növény. Az okozta a zavart, hogy K hiány a levél szélén, Mg hiány pedig a levéllemezeken okoz nekrózist. De tűlevélnél ez a különbség elég nehezen értelmezhető. K hiányt tűlevelűeknél nem emleget nagyon a szakirodalom, Mg hiányra találtam képet, és az hasonló volt. Arra tudok gondolni, hogy ahová ültetted a növendékeket, ott régebben veteményes vagy más dísznövény volt, és tele voltak tolva NPK-val, amiből még maradt is. Ráadásul ha csak a töveket öntözték a tápoldattal, ez a talaj foltosságát is magyarázza. Ha tudsz valamit a terület előéletéről és az nem egyezik a becslésemmel, írjad meg.
Lehetséges okok között van még a talajfertőzés, ebben nem nagyon tudok segíteni, csak tudom, hogy ez is lehetséges.
Kénnel most ne kezeld a növényeket, csak ősszel vagy kora tavasszal. 25oC-felett a kén megégeti a növényt (belülről is).
Remélem valahogy csak sikerül megoldani.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

hahagaj

Ha sóprobléma, akkor árt egy kicsit a K is. Ha a pH mérődön van vezetőképesség mérés, vagy esetleg van egy áramerősséget is mérő műszer otthon, akkor - számértéktől függetlenül - össze kellene hasonlítani a talaj vezetőképességét azzal, ahol még most is jól fejlődnek a fenyők. Ha nem a pH mérővel nézed így csináld: szúrj le egymástól egy méterre (pontosan) két 100-as szöget 8 cm-re a nedves talajba. A két szög feje között adj kis feszültséget és mérd meg közöttük az áramerősséget. Ha a pusztuló csemetéknél sokkal nagyobb értéket mérsz, akkor sok a talajban a só, ne adj neki káliumot, amíg ki nem találjuk, hogy mit lehet csinálni.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

zsarg

Köszönöm, várom!

Káliumra én is gondoltam, vettem is K-Fitohormot. Ma megyek oda, ahol a fenyők vannak, és szórok ki egy kicsit, ami nem árthat akkor se, ha más a gond, de a jó esetben legalább a száradást megállítja.
_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

hahagaj

Szia!
Első ránézésre K hiány lehet, de sóproblémák is adódhatnak. Meg persze a kettő összefügg. Pár nap alatt utánanézek, hogy hogy jelentkezhetnek.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

zsarg

Szia!

Van egy problémám, amivel nem boldogulok.
Ültettem 300 db nordmann fenyőt 2 éve.
Az első nyáron gyönyörűen fejlődtek, ősszel is szép zöldek voltak.
Tavaszra sok világos lett, aztán mikor hajtani kezdtek, egész világos hajtásokat hoztak. A legvilágosabbak levélvégei elkezdtek barnulni, ahogy a képen is látható (hegyüktől visszafelé haladva), aztán sok hajtáscsúcs teljesen elszáradt.
Hiányra gyanakodtam, Zöldítő komplexet szórtam levéltrágyaként legalább kétszer, előírás szerint (amiben vas is van), de semmi javulás nem történt.
A biztonság kedvéért a barnulás miatt felszívódó gombaölőket is szórtam (külön menetben 3 félét is), de azokra se történt semmi.
Őszre sok új hajtás szinte fehérre világosodott, ezek a hideg télben elfagytak. (Sok hajtásnál csak a levelek, a legfehérebbeknél a teljes hajtások, csak az öregebb részek maradtak.)
Idén tavasszal viszonylag szépen kezdtek hajtani, csak egy kicsit világosan, de nem borzasztóan.
Kaptak vaskelátpermetezést vagy 3 hete, aztán egy hete másféle vasat is, mert az első állítólag UV-érzékeny, de 2 napja megint láttam ilyen száradásnak indult levélcsúcsokat.

Az első évben kb. 6 alkalommal csepegtettem, tavaly a sok eső miatt csak 1 vagy 2 alkalommal.
Egy nem túl profi talajpH-mérővel nézve ültetés előtt is, meg most 6,7-7 közötti értékeket kaptam (általában 6, Cool

, tehát nem változott az öntözéstől elvileg. (Ültetés előtt mindenhol azt olvastam, hogy még a 7-et is bírja, ez a felső határ.)
A telek másik részén voltak korábban lucfenyők, azokon nem volt ilyen jellegű barnulás.
Erre a részre tettem pár kimaradt nordmannt, azokkal semmi gond nincs, érdekes módon. A különbség szerintem csak az volt, hogy ezeket nem csepegtettem, csak az első évben párszor vödörből öntöztem.
Ahol a 300 van, ott is eléggé összevissza jelentkezik a probléma. Van, hogy az egyiknek semmi baja, a közvetlenül mellette lévő meg teljesen sárga. (Nem így, mint ezen a tavalyi képen, hanem szinte fehér.)
Idén meg akarok próbálkozni (netes leírás alapján) a talajsavanyításal, kénsavval.
De fogalmam sincs, milyen hiány lehet még vason kívül. A vasnak fel kellet szívódni, a fiatal levelek még nem viaszosak.

Lenne valami ötleted?

_________________
Valaki mondja meg, miért jó nekem itt dolgozni. Már megint elfelejtettem.

hahagaj

Kedves Szabcsi!

Az elképzelésed jó, és megvalósítható, de nagyon sok mindenre kell figyelni.
A biztonsági adatlapon:

http://www.gazdabolt.hu/files/T00484/cropcare8-11-23.pdf

leírják, hogy professzionális tápoldatozásra használható, de csak megfelelő pH beállítás mellett. A pH beállítását viszont ne foszforsavval végezd, mert ez erősen eltolja az előre beállított arányt a foszfortartalom felé. Lehet ecettel, citromsavval, aszkorbinsavval (C vitamin). Az utóbbi kettőnél figyelni kell arra, hogy a vas felszívódását segíti, így nehogy vas-stressz alakuljon ki a növényben.
Elég sok szulfátot tartalmaz, ha túlsavazod, akkor kénsav képződik, ez pedig nem túl kedvező.
Valószínűleg tápoldatozni is csak üvegházi zöldségtermesztésben szoktak vele, az magasabb pH-t is elbír, mint a dísznövények.
Továbbra is úgy gondolom, hogy ez a műtrágya nem kifejezetten jó orchiknak. Ha nem tudsz más megoldást, persze ezzel is lehet küzdeni, de én előbb más megoldást keresnék.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

t1szabcsi

Kedves hahagaj!

Először is köszönöm válaszod.
Másodszor had egészítsem ki kicsit az elképzelésem. Persze ha granulátum formában történne a kijuttatás akkor amit leírtál mind igaz lenne.
Én arra gondoltam, hogy a granulátumot feloldom vízben (csak akkora részt, amit belátható időn belül elhasználok), persze a nagyon pontos arányokat mérve, ekkor tudom a százalékos összetételt is, és ugyanúgy adagolható lesz az öntözővízzel mint a folyékony tápoldatok (általában ugyanazt a hígítási arányt is szoktam beállítani). A kis mennyiségű oldott műtrágya (ami feltehetően amúgy is semleges kémhatású) PH. értéke nem hiszem hogy a nagyobb mennyiségű öntözővíz PH. értékét annyira befolyásolná, de van PH mérőm, esetleg rámérhetek, akár a koncentrátumra akár az öntözővízre, és beállíthatom a kellő PH-t a koncentrátumban (desztvízzel, élelmiszeripari foszforsavval stb, ezek is mind vannak).

Természetesen a 40 kiló tényleg nagyon sok, ezért is gondoltam arra hogy 3-4 hobbi kertésszel együtt venném meg aki lát benne fantáziát, így pár ezer forintból meg lehetne oldani az otthoni és akár kert körüli növényeink kb. 10 éves gondtalan tápozását.

Én korábban már vettem kisebb kiszerelésben hasonló gazdaságokban használatos műtrágyát akváriumi növényekhez (ahol kb. 150-200%-os túladagolás volt szükséges az "EI adagolás" alapján, hogy ne lépjenek fel hiánytünetek, de ezek a műtrágyák Nitrogén mentesek voltak, mivel a nitrogén képződik az akváriumban) , és szobanövényekhez is pl. orchideákhoz is használtam évekig gond nélkül. De volt hogy alkotóelemenként vettem meg a víz oldható Káliumot, Foszfort és a mikroelemeket (B, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn) és magam állítottam össze a kellő %-os arányú tápoldatot.

A leírtakkal kiegészítve is azt mondod, hogy inkább nem tanácsolod, lehet még hiba az öntözővízzel való kijuttatásban is?

hahagaj

Kedves Szabcsi!
Semmiképp ne használd orchideához ezt a trágyát. Vannak szobanövények, amelyekhez használható, de az orchiknak speciális igényeik vannak.
A probléma vele: a termékleírásból hiányzik a pH megadása, de a kultúrák, amihez javasolják, általában inkább semleges, mint savas kultúrák. A tápanyagok kioldódása is ilyen pH mellett megfelelő.
Az orchikat könnyen túl lehet tápozni, ezt a tápot nem tudod megfelelően adagolni.
Ez a tápsó, műtrágya kifejezetten szabadföldi termesztéshez ajánlott, elsősorban fejtrágyázásra, tavaszi indítótrágyázásra. A kioldódás hőmérsékletoptimuma sem épp az orchik kedvence.
Az érésgyorsításnak az orchi esetében pont rossz hatása van: lerövidíti a virágzást.
Végül: 40 kg műtrágya nagyon sok. Nem tudom mennyi szobanövényed van, de kb. egy átlagos szobanövénytartónak 20 évig elég lenne.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

t1szabcsi

Kedves szakértők!

Nem tudom jó helyen teszem fel a kérdést, de jobbat nem találtam.

Szeretném megkérdezni hogy ha nagy kiszerelésben vennék granulált műtrágyát.
pl. ezt: http://www.gazdabolt.hu/mutragya/szilard-granulalt-mutragya/T00484-Cropcare-YaraMila-8-11-23-40-kg

Akkor ezt kis adagokban vízzel feloldva akár a szobanövényeket is tápozhatom vele? Pl. orchideákhoz, de a legtöbb virágró növényhez jó lenne a magas Kálium miatt, a gyári orchidea tápnak is hasonló a NPK összetétele aránya.
Gondolom, ill. ahogy az oldalon a dokumentumoknál megtaláltam a termékismertetőt, kb. 90%-ban feloldódik, mert 10% tápanyagmentes hordozóközék visszamarad.
"A tápelemek 90% feletti feltáródása teljes hatékonyságot nyújt, így nem terheljük a környezetet a növények számára nem felvehető vivőanyagokkal."

hahagaj

Kedves Vörösházi Tiborné!
A golgotavirág nem túl igényes szerencsére. Jó vízáteresztő talaj kell neki (homok, tőzeg), nem szereti a pangóvizet. Az agyagos, zeolitos talajokat jobb elkerülni. A meszet tűri, sőt szereti. A sok szervesanyagot, humuszt meghálálja. Én normál virágföld-tözeg kombinációba ültetném.
_________________
Születtem, felnőttem
durva gaz erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem. (Nagy László)

VörösháziTiborné · Mag Csatlakozott: Oct 05, 2011 Hozzászólások: 9

Tisztelettel szeretném megkérdezni hogy a Golgotát milyen földbe lehet átültetni?

Előre is köszönöm

	16 éves a Gazlap!!!