16 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Összes látogató: 6
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
Hirdetés
Üzenőfal
5:34:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:08:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:26:am kutyus :
Jó reggelt!
5:39:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
7:06:pm aszokfa :
Lobularia hybrid 'Stream® Purple' – Illatos ternye (mézvirág) lila szinben magra vevő lennék!
7:23:am Etimami :
Szép napot mindenkinek.
5:19:am kutyus :
Jó reggelt!
5:41:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:23:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
5:25:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét...készülődés t Pünkösdre
6:13:am Bojtárgazdi :
Ó, szóval jó reggelt kívánok!
6:12:am Bojtárgazdi :
ó reggelt! Hidegecske van.
5:49:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!pályinkás at vagy anélkülit
5:08:am aszokfa :
Jó reggelt! Ki korán kel, hamar álmos lesz!
2:57:pm bau :
:sleep
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
Rozskenyér, rozsoskenyér, krumpiskenyér és a többiek




A szükség találékonyságot szül. A találékonyságból tapasztalat, a tapasztalatból hagyomány keletkezik...
A hagyomány pedig akkor jó, ha nem megmerevedett, "kőbe vésett", hanem sokszínű és gazdag. Válassza ki mindenki szabadon, hogy ínyének melyik fajta kenyér a kedves!


A búzaliszt alkalmazása mellett a kenyérsütés másik legfontosabb alapanyaga a rozs volt. Az Alföld homokosabb területein jobban termett, mint a búza, olcsóbban hozzá lehetett jutni, a belőle sütött kenyér nyáron hosszab ideig elállt. Készítésmódja sok hasonlóságot mutat a búzakenyérével. A rozs őrlésekor, majd szétszitálásakor háromféle anyag keletkezett: a korpa, a vörös liszt és az eleje liszt. Kenyérsütéshez ez utóbbit használták, egyszer átszitálva. A liszt szaporított, ezért 5 szakajtónyi lisztből lett 6 kenyér. Erjesztőnek morzsát vagy korpaélesztőt alkalmaztak. Morzsából egy teljes marék (két kéz) kellett kenyerenként, korpaélesztőből csak fél marékkal számoltak. A kovászolás a leírtakkal egyező módon történt. Nyáron 3-4 órát kelt a kovász, télen 6-7 órára is szüksége volt. Dagasztóvíznek fél litert mértek ki kenyerenként, s fél-fél marék sót oldottak fel benne. A dagasztás egy óra hosszat tartott, néha előfordult, hogy kétszer is átdagasztották a tésztát. Pihentetés után következett a szakajtás, majd a sütés. Sütés előtt a rozskenyeret nem mindig vágták meg, mivel az nem magasodott úgy fel, mint a búzakenyér.

A kenyérsütéshez szánt búzalisztet vagy a tésztát többféle módon lehetett dúsítani. Sokszor a kenyeret szükségből egészítették ki, de gyakran csak az ízesítés miatt adagoltak hozzá más anyagokat. A belesütött krumplitól a kenyér ízesebb lett, belseje hosszabb ideig puha maradt puha. A főtt krumplit összetörve a dagasztáskor dolgozták a tésztába. Kenyerenként 2-3 krumplit számoltak, de az adagolás egészen az egynegyed részig fokozhatták. A krumplit nyersen is lehetett a kenyérhez adni. Ilyenkor este megtisztítottákk a szükséges mennyiséget, majd reggelig vízben hagyták. Ekkor megreszelték, majd a langyosított dagasztóvizet ráöntötték, összekeverték és a kovászt ezzel dagasztották meg.

Igen finom kenyeret lehetett sütni, ha a búzaliszthez egy marék (két összetett kéz) rozslisztet kevertek. Az így sütött kenyeret jobb ízűnek tartották, mintha tisztán búzalisztből készült volna.

Hasonlóan finom volt az a kenyér is, amelynek lisztjéhez fele arányban árpa- vagy kukoricalisztet adtak. Az ilyen kenyér nem lett túl magas, de olcsóbb és ízletesebb volt a búzakenyérnél.

A korpás lisztből is lehetett kenyeret sütni, ha a szükség rávitte az embereket. Azok a szegények, akiknek nem volt disznajuk, a korpát nem szitálták ki, hanem a liszttel együtt használták kenyérsütéshez.

Jóízű, zamatos kenyeret lehetett sütni akkor is, ha a kovászt nem búzalisztből, hanem kukoricalisztből készítették.









© Gazlap . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2004-11-26 (5153 olvasás)

[ Vissza ]


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.060 másodperc