14 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
*bau
Tagok: 1 / 18286
Összes látogató: 7
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Vendégeink a kertben(17)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)
CSERE-BERE növények, magok....(50)
magok
Egzotikus és különleges növények (15)
Leanderek(18)
Szobanövények (22)
Gloriosa Rothschildiana (2.)
Szárazkert
Szárazkert
Mocsári hibiszkus /H.Moscheuttos/....(8)
Növények,virágok vetéséről amit tudnunk kell (6)
Sziklakerti növényeink (13)
Mangó, kiwi és egyéb egzotikus gyümölcsök (4)
Paprikák, chilik (5)

- Tábortűz témák:
IDŐJÁRÁS (59)
Írj bármilyen témáról (15)
Kávéház (40)
Gazlap SZAKÁCSKÖNYV (69)
Vicces történetek,...képek(16)
A Tudat keresése (2)
Találd ki (28)
Események........kiállítások....programok (4)
JÓ TUDNI...érdekességek...ismeretterjesztő írások (5)
Milyen öröm ért ma? (37)
A Természet csodái zenei aláfestéssel.
Versek, költemények (4)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
5:24:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
8:50:am Emmylie :
Jo reggelt szép napot
5:39:am kutyus :
Jó reggelt!
5:51:am erdőmenti :
Jó reggelt, szép hetet Mindenkinek!
5:38:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
11:17:am tercsi :
ebben a cikkben jól le van írva! Sok sikert hozzá!
11:16:am tercsi :
http://novenytar.krp. hu/novenytar/sarkanyf a-tarka-dracena/30
10:45:am Boncamano :
Sziasztok, a sárkányfám szára elkezdett puhulni, nem adtam neki sok vizet soha a levelei egyre sárgábbak. azon gondolkodom hogy levágom hogy megmentsem kb 10 éves 4 egű. Mit tegyek, segítségetek megköszönném.
8:10:am Emmylie :
Jo reggelt szép vasárnapot
5:48:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:44:am kutyus :
Jó reggelt
5:20:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
10:56:pm Emmylie :
Jo éjszakát.
5:37:am erdőmenti :
Jó reggelt, szép hetet Mindenkinek!
10:45:pm Emmylie :
Jo éjszakát
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Disznótor




Az MTA Néprajzi Kutatócsoportja az 1970-es években megpróbálta összegyűjteni, megőrizni a hagyományos paraszti kultúra számos elemét, az eszközökön kívül a hagyományokat, még élő, de lassanként feledésbe merülő szokásokat. A következő írás a disznótorral kapcsolatos szokásrendet írja le, amely már a rögzítés pillanatában is jórészt korábbi emlékek összegyűjtéséből tevődött össze. Azóta, az életmód gyorsuló változásával együtt jócskán átalakultak az itt leírtak is. Ki-ki összehasonlíthatja, mi változott és mi él tovább, jóllehet, módosult formában.


Disznótornak, lakodalomnak télen van az ideje. Tréfás debreceni mondás szerint azért, mert ilyenkor nem romlik el a hús és nem savanyodik meg a menyasszony.
A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapok jelentős és várt eseménye. Régen még a gyermekek sem mentek aznap iskolába. Ilyenkor korán kezdődött a nap az egész család számára: még alig pitymallott, s már zörgetett a kapun a diszóölő koma vagy sógor, mert a saját disznóját senki sem vágta le szívesen. A perzselés után - amely a fehér havon, kékes hajnalban szép látvány, s a gyermekeknek nagy mulatság volt - pontos rendben haladt a munka. Mindenkinek megvolt a feladata: az asszonyok sütötték a vért reggelire, tisztították a fokhagymát, mosták a beleket, töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát, a böllér bontotta fel a disznót, készítette a kolbászt, sózta a szalonnát. A gazdának ezen a napon csak az volt a dolga, hogy szíves szóval, tréfával s jó borral tartsa a segítőket. A disznóölés előkészítésében, majd az egész napi munkában a háziasszonynak segítettek a szomszédasszonyok, s a közeli rokonok. Ez a segítség kölcsönös volt: a háziasszony később visszasegített, ha a szomszédoknál volt disznóölés. Ebédre orjalevest és paprikás húst főztek az asszonyok, de ekkor nem sokat időztek az evéssel, mert még sok munka várt rájuk. Kora délután hozzáláttak a vacsora készítéséhez. A nap fénypontja a disznótor volt, amelyre nemcsak azokat hívták meg, akik egész nap segítkeztek, hanem másokat is, elsősorban a közeli rokonság köréből, a szomszédokat és a jó barátokat. A disznótorra a böllér hívta meg a vendégeket úgy, mintha virrasztóba hívná őket. Elmondta tettetett szomorúsággal, hogy "szegény öreg befejezte", s hogy "mostanában már nem evett, legutóljára is mennyit hörgött", s csak a legvégén árulta el véletlen szóval, hogy milyen virrasztóba is hívogat.
Estefelé gyülekeztek a vendégek. Jó kedvvel, köszöntéssel léptek be a házba. Az asszonyok sorra leültették a meghívottakat, a fő helyre a böllér került, mellé az idősebbek, majd a férfiak és az asszonyok jöttek, s az asztal végén a fiatalok. A tor tyúkhúslevessel kezdődött, amelybe az előző nap este készített csigatésztát tették, majd az elmaradhatatlan töltött káposzta következett, sült kolbász, sült hurka, pecsenye, s hájas pogácsával, rétessel fejeződött be. Vacsora közben vége-hossza nem volt a tréfának, vidám szónak. A böllér elé tett töltött káposztából veréb röpült ki, amit az asszonyok csavartak bele tréfából. De a következő percben az asszonyok készítette hurkából került elő bugylibicska, fadarab, amit meg a férfiak csempésztek bele, hogy megtréfálják az asszonyokat. Az ablak alatt kántáló gyerekek hangja hallatszott:

Eljöttem én kántálni-kántálni
Ablak alatt fát vágni
Én is fogtam fülét-farkát
Adjanak egy darab hurkát!

Gyakran előfordult, hogy tréfás kedvű asszonyok, lányok rossz ruhába öltözve, bekormozott arccal, lakodalmas menetet imitálva, karjukon kosárral hívatlanul beállítottak a disznótoros házba, énekeltek, vidám rigmusokat mondtak, táncoltak, s mindez növelte az amúgy is vidám hangulatot. Amikor kosarukba megkapták a kolbászt, hurkát, eltávoztak.
Sok helyen volt szokásban, hogy a disznótoros ház ajtajába egy ágas-bogas gallyat állítottak, amelyre tréfás versikét tartalmazó cédulát függesztettek. Elbújtak a sötétbe, s várták, míg a háziak észreveszik a nyársat, leveszik róla a cédulát, s helyébe hurkát, kolbászt raknak, amit aztán nagy lopakodások közt vittek el.
Tor közben gyakran megemelték a poharukat, mert különben nem lenne szerencséjük a jövő évi disznóval. A vacsora végeztével a gazda szokott a legtöbbször nótát kezdeni, amelyet a többiek folytattak. Azt szerették, amelyiknek minél több verse volt. Régebben előkerült a tambura, s a bőrduda is, s jó kedvük kerekedvén megforgatták az asszonyokat. Ilyenkor a gyerekeknek sem kellett lefeküdni, ez a nap számukra is ünnep volt, s még éjfélkor is ott tébláboltak a felnőttek körül.
A jó disznótor sokáig tartott, gyakran még 2-3 óráig is elmulatoztak, majd általában együtt mentek el, egy ajtónyitással, de a háziasszony addig nem engedte el őket, míg nem tett mindegyiknek a kosarába egy kis kóstolót, kolbászt, hurkát, hájas pogácsát. Felhajtván az utolsó poharat is, jó egészséget kívánva elindultak hazafelé a jól sikerült disznótorról.

Szerző: Szemerkényi Ágnes









© Gazlap . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2004-11-18 (11393 olvasás)

[ Vissza ]


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.033 másodperc