15 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Összes látogató: 6
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Segítség csak kertészeti témákban(17)
Aktuális tennivalók a kertben (3)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)
Vendégeink a kertben(17)
Erkély és ablakpárkány kertész (5)
Leanderek(18)
Citrusokról mindent (9)
Minden, amit a gyógynövényekről tudni érdemes - 2.
Mézelő kert, avagy hasznos virágokkal a méhekért
Szobanövények (22)

- Tábortűz témák:
A Tudat keresése (2)
TAVASZ - 2014.....2015....2016....2017.....2018....2019.
Írj bármilyen témáról (15)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben (9)
Találd ki (28)
IDŐJÁRÁS (60)
Gazlap SZAKÁCSKÖNYV (70)
Milyen öröm ért ma? (37)
JÓKÍVÁNSÁGOK (20)
Vicces történetek,...képek(16)
JÓ TUDNI...érdekességek...ismeretterjesztő írások (5)
Kedvenc filmem, színészem

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
5:40:am kutyus :
Jó reggelt........indul a hét!
5:35:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
12:54:am Emmylie :
Jo éjszakát
7:40:am aszokfa :
Jó reggelt!
5:18:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
12:47:pm bau :
Melegszik? Na jah... 4 fokról 6 fokra
6:01:am kutyus :
Jó reggelt! Ismét melegszik az idő
7:03:am Emmylie :
Itt csak a villamost lehet hallani.Visszautam van ma. Szep napot mindenkinek.
5:37:am kutyus :
Jó reggelt!Mifelénk is ordítoznak......
4:57:am Vackor :
Jóreggelt! De szép idő van! És hogy ordítoznak a madarak! Ma nagyon szép napunk lesz!
5:52:am aszokfa :
Hideg van! Öltözz melegen! Jó reggelt!
5:08:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:55:am kutyus :
Jó reggelt minden kedves GAZnak!
4:03:am Vackor :
Jóreggelt! Ma szép napja lesz mindenkinek!
5:42:am aszokfa :
Szép napot! Az éccakás aludjon indigósan!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Disznótor




Az MTA Néprajzi Kutatócsoportja az 1970-es években megpróbálta összegyűjteni, megőrizni a hagyományos paraszti kultúra számos elemét, az eszközökön kívül a hagyományokat, még élő, de lassanként feledésbe merülő szokásokat. A következő írás a disznótorral kapcsolatos szokásrendet írja le, amely már a rögzítés pillanatában is jórészt korábbi emlékek összegyűjtéséből tevődött össze. Azóta, az életmód gyorsuló változásával együtt jócskán átalakultak az itt leírtak is. Ki-ki összehasonlíthatja, mi változott és mi él tovább, jóllehet, módosult formában.


Disznótornak, lakodalomnak télen van az ideje. Tréfás debreceni mondás szerint azért, mert ilyenkor nem romlik el a hús és nem savanyodik meg a menyasszony.
A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapok jelentős és várt eseménye. Régen még a gyermekek sem mentek aznap iskolába. Ilyenkor korán kezdődött a nap az egész család számára: még alig pitymallott, s már zörgetett a kapun a diszóölő koma vagy sógor, mert a saját disznóját senki sem vágta le szívesen. A perzselés után - amely a fehér havon, kékes hajnalban szép látvány, s a gyermekeknek nagy mulatság volt - pontos rendben haladt a munka. Mindenkinek megvolt a feladata: az asszonyok sütötték a vért reggelire, tisztították a fokhagymát, mosták a beleket, töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát, a böllér bontotta fel a disznót, készítette a kolbászt, sózta a szalonnát. A gazdának ezen a napon csak az volt a dolga, hogy szíves szóval, tréfával s jó borral tartsa a segítőket. A disznóölés előkészítésében, majd az egész napi munkában a háziasszonynak segítettek a szomszédasszonyok, s a közeli rokonok. Ez a segítség kölcsönös volt: a háziasszony később visszasegített, ha a szomszédoknál volt disznóölés. Ebédre orjalevest és paprikás húst főztek az asszonyok, de ekkor nem sokat időztek az evéssel, mert még sok munka várt rájuk. Kora délután hozzáláttak a vacsora készítéséhez. A nap fénypontja a disznótor volt, amelyre nemcsak azokat hívták meg, akik egész nap segítkeztek, hanem másokat is, elsősorban a közeli rokonság köréből, a szomszédokat és a jó barátokat. A disznótorra a böllér hívta meg a vendégeket úgy, mintha virrasztóba hívná őket. Elmondta tettetett szomorúsággal, hogy "szegény öreg befejezte", s hogy "mostanában már nem evett, legutóljára is mennyit hörgött", s csak a legvégén árulta el véletlen szóval, hogy milyen virrasztóba is hívogat.
Estefelé gyülekeztek a vendégek. Jó kedvvel, köszöntéssel léptek be a házba. Az asszonyok sorra leültették a meghívottakat, a fő helyre a böllér került, mellé az idősebbek, majd a férfiak és az asszonyok jöttek, s az asztal végén a fiatalok. A tor tyúkhúslevessel kezdődött, amelybe az előző nap este készített csigatésztát tették, majd az elmaradhatatlan töltött káposzta következett, sült kolbász, sült hurka, pecsenye, s hájas pogácsával, rétessel fejeződött be. Vacsora közben vége-hossza nem volt a tréfának, vidám szónak. A böllér elé tett töltött káposztából veréb röpült ki, amit az asszonyok csavartak bele tréfából. De a következő percben az asszonyok készítette hurkából került elő bugylibicska, fadarab, amit meg a férfiak csempésztek bele, hogy megtréfálják az asszonyokat. Az ablak alatt kántáló gyerekek hangja hallatszott:

Eljöttem én kántálni-kántálni
Ablak alatt fát vágni
Én is fogtam fülét-farkát
Adjanak egy darab hurkát!

Gyakran előfordult, hogy tréfás kedvű asszonyok, lányok rossz ruhába öltözve, bekormozott arccal, lakodalmas menetet imitálva, karjukon kosárral hívatlanul beállítottak a disznótoros házba, énekeltek, vidám rigmusokat mondtak, táncoltak, s mindez növelte az amúgy is vidám hangulatot. Amikor kosarukba megkapták a kolbászt, hurkát, eltávoztak.
Sok helyen volt szokásban, hogy a disznótoros ház ajtajába egy ágas-bogas gallyat állítottak, amelyre tréfás versikét tartalmazó cédulát függesztettek. Elbújtak a sötétbe, s várták, míg a háziak észreveszik a nyársat, leveszik róla a cédulát, s helyébe hurkát, kolbászt raknak, amit aztán nagy lopakodások közt vittek el.
Tor közben gyakran megemelték a poharukat, mert különben nem lenne szerencséjük a jövő évi disznóval. A vacsora végeztével a gazda szokott a legtöbbször nótát kezdeni, amelyet a többiek folytattak. Azt szerették, amelyiknek minél több verse volt. Régebben előkerült a tambura, s a bőrduda is, s jó kedvük kerekedvén megforgatták az asszonyokat. Ilyenkor a gyerekeknek sem kellett lefeküdni, ez a nap számukra is ünnep volt, s még éjfélkor is ott tébláboltak a felnőttek körül.
A jó disznótor sokáig tartott, gyakran még 2-3 óráig is elmulatoztak, majd általában együtt mentek el, egy ajtónyitással, de a háziasszony addig nem engedte el őket, míg nem tett mindegyiknek a kosarába egy kis kóstolót, kolbászt, hurkát, hájas pogácsát. Felhajtván az utolsó poharat is, jó egészséget kívánva elindultak hazafelé a jól sikerült disznótorról.

Szerző: Szemerkényi Ágnes









© Gazlap . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2004-11-18 (11632 olvasás)

[ Vissza ]


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.038 másodperc