16 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
*bau
Tagok: 1 / 18286
Összes látogató: 7
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Vendégeink a kertben (18)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Segítség csak kertészeti témákban(17)
Milyen növény ez?? (37)
Konyhakerti növények (14)
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Csomag indulás, érkezés.......köszönet(16)
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)

- Tábortűz témák:
IDŐJÁRÁS (65)
Vicces történetek...képek (19)
Kedvenc filmem, színészem
Találd ki (30)
TÉL 2011 - 2012 - 2013 -- 2015 -- -2017----2018.....2020.
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben(10)
GAZLAP szakácskönyv (76)
Írj bármilyen témáról (16)
A Tudat keresése (3)
JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (6)
JÓKÍVÁNSÁGOK (20)
Szomorú vagyok (10)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
6:25:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:53:am kutyus :
Jó reggelt!
11:32:am Bojtárgazdi :
Szép napot!
5:49:am aszokfa :
Jó reggelt!
5:03:am kutyus :
Sedénak sok nagy puszi.....csak az előbb mellé ütöttem
5:02:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!....Sef
7:31:pm szécsike :
jaj de jóóóóó! Köszönjük!!
2:02:pm sede :
Szívesen, örülök Nektek
1:27:pm aszokfa :
Köszi a játékunkat maestro!
10:42:am bau :
Hurrá!Megint van Gazlapunk! Köszönjük Sede!
8:10:pm szécsike :
Megint szaraXik! Két oldalt nyitok meg,az egyik pörög ezerrel,a másikon meg látom h.megjelent. Felváltva írok hol az egyik lapon,hol a másikon.
6:19:pm aszokfa :
Elég csak egyszer!
5:55:pm bau :
Már megint duplán kell rányomni az üzenet elküldő gombra.
6:03:am kutyus :
Jó reggelt!
5:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!Cidri van odakint!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
Disznótor




Az MTA Néprajzi Kutatócsoportja az 1970-es években megpróbálta összegyűjteni, megőrizni a hagyományos paraszti kultúra számos elemét, az eszközökön kívül a hagyományokat, még élő, de lassanként feledésbe merülő szokásokat. A következő írás a disznótorral kapcsolatos szokásrendet írja le, amely már a rögzítés pillanatában is jórészt korábbi emlékek összegyűjtéséből tevődött össze. Azóta, az életmód gyorsuló változásával együtt jócskán átalakultak az itt leírtak is. Ki-ki összehasonlíthatja, mi változott és mi él tovább, jóllehet, módosult formában.


Disznótornak, lakodalomnak télen van az ideje. Tréfás debreceni mondás szerint azért, mert ilyenkor nem romlik el a hús és nem savanyodik meg a menyasszony.
A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapok jelentős és várt eseménye. Régen még a gyermekek sem mentek aznap iskolába. Ilyenkor korán kezdődött a nap az egész család számára: még alig pitymallott, s már zörgetett a kapun a diszóölő koma vagy sógor, mert a saját disznóját senki sem vágta le szívesen. A perzselés után - amely a fehér havon, kékes hajnalban szép látvány, s a gyermekeknek nagy mulatság volt - pontos rendben haladt a munka. Mindenkinek megvolt a feladata: az asszonyok sütötték a vért reggelire, tisztították a fokhagymát, mosták a beleket, töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát, a böllér bontotta fel a disznót, készítette a kolbászt, sózta a szalonnát. A gazdának ezen a napon csak az volt a dolga, hogy szíves szóval, tréfával s jó borral tartsa a segítőket. A disznóölés előkészítésében, majd az egész napi munkában a háziasszonynak segítettek a szomszédasszonyok, s a közeli rokonok. Ez a segítség kölcsönös volt: a háziasszony később visszasegített, ha a szomszédoknál volt disznóölés. Ebédre orjalevest és paprikás húst főztek az asszonyok, de ekkor nem sokat időztek az evéssel, mert még sok munka várt rájuk. Kora délután hozzáláttak a vacsora készítéséhez. A nap fénypontja a disznótor volt, amelyre nemcsak azokat hívták meg, akik egész nap segítkeztek, hanem másokat is, elsősorban a közeli rokonság köréből, a szomszédokat és a jó barátokat. A disznótorra a böllér hívta meg a vendégeket úgy, mintha virrasztóba hívná őket. Elmondta tettetett szomorúsággal, hogy "szegény öreg befejezte", s hogy "mostanában már nem evett, legutóljára is mennyit hörgött", s csak a legvégén árulta el véletlen szóval, hogy milyen virrasztóba is hívogat.
Estefelé gyülekeztek a vendégek. Jó kedvvel, köszöntéssel léptek be a házba. Az asszonyok sorra leültették a meghívottakat, a fő helyre a böllér került, mellé az idősebbek, majd a férfiak és az asszonyok jöttek, s az asztal végén a fiatalok. A tor tyúkhúslevessel kezdődött, amelybe az előző nap este készített csigatésztát tették, majd az elmaradhatatlan töltött káposzta következett, sült kolbász, sült hurka, pecsenye, s hájas pogácsával, rétessel fejeződött be. Vacsora közben vége-hossza nem volt a tréfának, vidám szónak. A böllér elé tett töltött káposztából veréb röpült ki, amit az asszonyok csavartak bele tréfából. De a következő percben az asszonyok készítette hurkából került elő bugylibicska, fadarab, amit meg a férfiak csempésztek bele, hogy megtréfálják az asszonyokat. Az ablak alatt kántáló gyerekek hangja hallatszott:

Eljöttem én kántálni-kántálni
Ablak alatt fát vágni
Én is fogtam fülét-farkát
Adjanak egy darab hurkát!

Gyakran előfordult, hogy tréfás kedvű asszonyok, lányok rossz ruhába öltözve, bekormozott arccal, lakodalmas menetet imitálva, karjukon kosárral hívatlanul beállítottak a disznótoros házba, énekeltek, vidám rigmusokat mondtak, táncoltak, s mindez növelte az amúgy is vidám hangulatot. Amikor kosarukba megkapták a kolbászt, hurkát, eltávoztak.
Sok helyen volt szokásban, hogy a disznótoros ház ajtajába egy ágas-bogas gallyat állítottak, amelyre tréfás versikét tartalmazó cédulát függesztettek. Elbújtak a sötétbe, s várták, míg a háziak észreveszik a nyársat, leveszik róla a cédulát, s helyébe hurkát, kolbászt raknak, amit aztán nagy lopakodások közt vittek el.
Tor közben gyakran megemelték a poharukat, mert különben nem lenne szerencséjük a jövő évi disznóval. A vacsora végeztével a gazda szokott a legtöbbször nótát kezdeni, amelyet a többiek folytattak. Azt szerették, amelyiknek minél több verse volt. Régebben előkerült a tambura, s a bőrduda is, s jó kedvük kerekedvén megforgatták az asszonyokat. Ilyenkor a gyerekeknek sem kellett lefeküdni, ez a nap számukra is ünnep volt, s még éjfélkor is ott tébláboltak a felnőttek körül.
A jó disznótor sokáig tartott, gyakran még 2-3 óráig is elmulatoztak, majd általában együtt mentek el, egy ajtónyitással, de a háziasszony addig nem engedte el őket, míg nem tett mindegyiknek a kosarába egy kis kóstolót, kolbászt, hurkát, hájas pogácsát. Felhajtván az utolsó poharat is, jó egészséget kívánva elindultak hazafelé a jól sikerült disznótorról.

Szerző: Szemerkényi Ágnes









© Gazlap . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2004-11-18 (12943 olvasás)

[ Vissza ]


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.072 másodperc