15 éves a Gazlap!!!
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 1 / 18286
Összes látogató: 7
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Segítség csak kertészeti témákban(17)
Vendégeink a kertben(17)
Milyen növény ez?? (37)
CSERE-BERE növények, magok....(50)
Milyen növényt vettem/szereztem ma (20 )
Fokföldi ibolya / Saintpaulia (52)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
Hawaii rózsa - frangipani
Paprikák, chilik, Paradicsomok(5)
Daturák, trombita virágok (2)
Kékpillangó /clerodendron/...és egyéb Végzet-ek(5)

- Tábortűz témák:
Találd ki (29)
IDŐJÁRÁS (62)
JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (6)
Miért mérgelődök?.....mi bosszant? (24)
A Tudat keresése (3)
GAZLAP szakácskönyv (72)
Eladnám..........Vennék (11)
Vicces történetek,...képek(17)
Nagyik és ŐK..........(3)
Írj bármilyen témáról (15)
ŐSZ....2015....2016.....2017.....2018.....2019.
Wanted! Őt keresem.....(8)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
5:29:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:37:am kutyus :
Jó reggelt!
5:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
7:26:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!...az eső itt is szakad
7:20:am Etimami :
Jó reggelt. Esik az eső.
5:35:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
4:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:26:am kutyus :
Jó reggelt!
5:32:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:31:am kutyus :
Jó reggelt!
5:17:am kutyus :
Jó reggelt, indul az újabb hét......
6:17:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
6:32:am kutyus :
Jó reggelt!..Elment szeretteinkre emlékezünk
5:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:41:am kutyus :
Jó reggelt, ismét itthonról!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés

Halálmadár





Havas tetőknek már lefolyt a vére,
sötétlilára vált a szürkület.
Sziklák közül a hold cyclops-szemére
szájtátva bámul sok sötét üreg.
A tónak lent hullámos lesz a tükre,
szellő-uszályon édes mézga-szag -
S lompos genyőre, görcsös ujju bükkre
a baglyok nesztelen kiszállanak.
Az egyik indít és nem vár hiába:
indul a búgó, érzelmes zene,
s visszhangosan simul az éjszakába
tavaszi vágyak Ú-hangversenye.
Mióta enyhe szél csapott a hóra,
a koncert áll sok éjszakája már,
s ujúzva száll pásztortalálkozóra
a lomharöptű, barna mátkapár.

Egy éjszaka az Ú-szimfóniába
a völgy felől egy fájó hang hat át,
csak az tud így zokogni, aki árva
s tavasszal hontalan keres tanyát;
csak annak búghat így a szíve fájva,
akit halálos bánat űz tova
lappangtató, sötét erdő-magányba -
s meg nem vigasztalódhatik soha.
Zavar, szünet. Kínálkozó arának
a hím szíven találva nem felel.
Aztán kiáltó szók huhogva szállnak
s "Hová való vagy?" - messze zeng a jel.
"Lentről jövök..." - a hang riadva repked,
mint vadgalamb, akit serét talált -
"S hangos panasszal, mondd, mért sértegetted
a mámoros, szerelmes éjszakát?"
Mikor leszállt, lomhán lecsügg a szárnya,
pár kandi szem rá tágult szemet mereszt,
aztán nyugalmat kényszerít magára
s pihegve, lassan a mesébe kezd:

"A víz mentén, a nagy havas tövében,
ahonnan indulnak erdő-nyilak,
boruló bükkfa-bolt alatt sötéten,
magában áll az erdőőri lak.
A télre ott vonultam el merészen,
nagyodvú bükkfában teleltem át,
s néztem kilesve néha karcsú résen
fehér falucska sok füstoszlopát.
Míg egy napon roppant a jég, a tóé,
áldott szél támadt, langyos förgeteg,
lelkendezett a cinke, és a hólé
ezüstcsengőket csengve görgetett.
Mikor kitártam, könnyű volt a szárnyam,
meleg párát szitált az alkonyat,
vártam, huhogtam, hívtam, újra vártam
és - megtaláltam künt a páromat.
Jaj, tudtok ti is édesen remegni
s nagyon forrón huhogni, elhiszem,
de úgy, mint ő, dalolni és szeretni
nem is tudott, nem is fog senki sem.
Jaj, barna volt a tolla, mint az éjfél,
s csiklandó, mint a bársonyos moha,
s kápráztatóbban két fényes szeménél
jánosbogár nem tündökölt soha.
Egyszer kiült megint a bükkfaágra,
sokfoltú éjben drága barna folt,
s nagyon dagadhatott a szíve tája,
mert ennyi vággyal még sosem dalolt.
A karcsú ág is reszketett alatta,
némán figyelt a barna házikó,
s csudálkozó szemét reá nyitotta
a hóvirág s a piros mandikó.
Megénekelte cinke ritka kedvét,
a fák rügyét, amely hintázva ring,
a hóvirágot és a nyárfa nedvét,
mely mint a vére, erjedőn kering.
Megénekelte azt a drága csendet,
amelyet elhoz minden alkonyat,
a patakot, amely lefutva csenget,
s csacskán locsolgat omló partokat,
a vágyat, amely hajtja most a pásztort,
míg ő juhot hajt serkedő gyepen,
fajd mámorát és édes ízű nász-tort
s megénekelte lobbanó szemem.
A vér is megcsordult reá a fában
s a visszhang is dalolta himnuszát,
mert vágy piroslott mindenik szavában
és élet, élet, ifjuság!

Az erdőőrnél mécsvilág derengett,
a hang beszállt homályos ablakán.
Az ágyon, hasztalan remélve csendet,
lázban feküdt az erdőőr-leány.
Halkan könyörgott és nagyon fehéren:
"Jaj, nem lehet sok óra hátra már.
Kergesse el, minden szentekre kérem,
házunkra száll a csúf halálmadár!"
Ajtó nyílt, csukódott. Puska robbant,
a dalt elvágta dörgő-rémesen.
Egy lomha test tompán a földre dobbant,
tört ívű szárnya rángott véresen.
Kiömlő vére hóvirágra pergett,
búcsúztatója csengő hó-zene,
s hörgő-riadtan a tavaszra dermedt
homályosuló drága két szeme.
Reárepültem, csókoltam, takartam,
szivárgó vére szárnyamhoz tapadt,
aztán a mellemet véresre martam
s téptem, téptem gyönge tollamat.
Magányos este másnap arra jártam
és láttam> gyermekkézen sorra jár,
csúfolva hurcolják fejét a sárban:
"Halál! Halálmadár! Halálmadár!"
S most itt vagyok. Zokogva, könyörögve:
egy rejtett kis barlangot mondjatok,
mely emberszemtől elfed mindörökre,
jaj, ennyi gyászt és ennyi bánatot..."

Elhallgatott. A bánatos mesére
válasz nem jött soká. A csend fülelt.
Bagolyszemekben a hold sárga fénye
nagyon sárgán, nagyon mélyen tüzelt.

Áprily Lajos









© Gazlap . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2004-11-09 (5495 olvasás)

[ Vissza ]


Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.159 másodperc